Szakja Trizin: Miért szükséges meditálni a városban? |
Minden lény közös vonása, hogy szabadulni kíván a szenvedéstől és boldog szeretne lenni. Mindenki ennek érdekében tesz erőfeszítéseket, akár világi, akár szellemi, akár másféle módon. De tehetünk bármit, a szenvedésnek soha nincs vége, és nem érjük el a vágyott boldogságot. Hogyan érhetnénk mégis el? |
|
Tovább... |
S. Sudesh: A karma törvénye |
Mindig cselekszünk. Vannak szubtilis és látható cselekedetek. A szubtilis cselekedetek a gondolat szintjén történnek; a gondolatok befolyásolják az érzéseinket, viselkedésünket és magatartásunkat. Lehet, hogy csendben, de kritizálunk másokat vagy haragot érzünk valami iránt. Ezek is cselekedetek. Tehát vannak cselekedetek a szubtilis síkon, amelyek hatással vannak testünkre és a tudatunkra. Ugyanúgy, ahogy ismerjük a természet törvényeit, fontos, hogy ismerjük a cselekedet törvényét is. Ha ismerem és követem a karma törvényeit, akkor szabad vagyok. Ha megsértem ezeket a törvényeket, akkor szenvedek. |
|
Tovább... |
Emberi jogok az iszlámban |
Az iszlám nem csupán elismeri az emberek teljes egyenlőségét, bőrszínüktől, származásuktól és nemzetiségüktől függetlenül, hanem ezt a gyakorlatban is alkalmazza. Allah a Szent Koránban leszögezte: „Ti emberek! Férfitől és nőtől teremtettünk benneteket”, tehát az egész emberiség egy család, egy apa és egy anya leszármazottai. „És [törzs]szövetségekké és törzsekké tettünk benneteket, hogy [leszármazásotok alapján] ismerjétek meg egymást!” (Korán 49:13). Az emberiség különbözősége Isten akaratából van, de nem jelent alá- és fölérendeltséget... |
|
Tovább... |
A Tóráról és a Kabaláról |
Az isteni értelem átitatja eszközét, vagyis a Tórát. Az ember a maga részéről tanulmányozza a Tórát: így jön létre a kapcsolat. Isten lényege a chochmá köntösébe öltözik, a chochmá pedig a maga részéről azokban az alapelvekben nyilatkozik meg, melyekre a Tóra tanít. Az ember értelme elmerül a Tórában, s ugyanakkor lelke is az értelmet veszi igénybe, hogy azt vállalkozásába fektesse. Ezek szerint a lélek mibenléte és Isten kiléte a Tóra közvetítésével egyesülnek, s csak a Tórán keresztül képesek egy ilyen egyesülésre. Az Öreg Rebbe a tanulatlan embert is részesítette... |
|
Tovább... |
A kereszténység alaptanításai III. |
A kenyeret és bort a pap az általa kimondott "szavak erejével" (vi verborum) Krisztus testévé és vérévé változtatja. Ez az átváltozás páratlan, mert a kenyér és a bor összes integráns és alkotó része megmarad, ezért a különleges "transsubstantiatio" [átlényegülés] kifejezéssel jelölik. Krisztus (a kenyér és a bor) mindegyik alakjának (színének) bár-melyik részében teljes egészében jelen van, "úgyhogy az, akinek az ostya egy részét átnyújtják, mégis az egész Krisztust veszi magához". A kenyér és a bor egész szubsztanciája átváltozik Krisztus testévé és vérévé... |
|
Tovább... |
Lao-Ce intelmei I. |
"Az egész világ szépnek ismeri azt, ami szép, de ez csak a csúnya; Az egész világ jónak ismeri el a jót, de azért az csak rossz. Így a Valami és a Semmi egymást szülik, a nehéz és a könnyű kiegészítik egymást, a hosszú és a rövid feltételezik egymást, a magas és az alacsony egymás felé hajolnak; A hang s a zörej harmóniába lép; Az előbb s az után egymást követi. Ezért a bölcs oly tettekre szorítja magát, mely nem jár cselekvéssel, s olyan tanítást gyakorol, mely nem használ szavakat. Az Örök Körből támadnak miriád lények. Az mégsem parancsol nekik; Életet ad nekik, mégsem akarja birtokolni őket; Jót tesz velük, mégsem kíván érte hálát; |
|
Tovább... |