A Szeretet mindennel összefüggő, egységes, minden ember, tárgy és élőlény közötti kapcsolat.

Testünkben is több helyen lehet az egész testre vonatkozó összefüggéseket és utalásokat találni: pl. kéz, orr, fül, arc, talp, írisz, nyelv, fogazat, hajas fejbőr, köröm, stb. Mindegyik egy egyedi egység, de mégis az Egésszel – a testtel – összefüggésben áll, a része, de mutatja a test Egészének a közös energiáját is, illetve a testben a problémás, beteg vagy egyedi működések helyét, szervét is (lásd testtérképek ezeken a szerveken)! Következtetni lehet mindegyik szerv alapján az egész test beteg helyeire, egyéb szerveire, és vissza is lehet hatni a hibásan működő részre, területre a megfelelő, szimbolizált helyeken történő stimulálással, gyógyítással: pl. kéz- vagy talp-masszírozás, fül-akupunktúra, energia-meridiánok masszírozása, arc-regenerálás, haj-kezelések…

Így nem csak diagnosztizálni lehet a beteg szervet, hanem javítani is az állapotán, sőt harmonizálni, gyógyítani is!

Így működik a Szeretet is, az emberek között: mindenki mindenkivel összefügg, mutatjuk egymás nem harmonikus részeit. Ha szeretettel fordulok a számomra problémás ember felé, nem csak őt segítek meggyógyulni, hanem ezáltal én is meggyógyulok, hiszen felismertem és elfogadtam a saját problémámat, árnyoldalamat is, és teszek azért, hogy egyensúlyt, harmóniát, egységet vigyek a kapcsolataimba (analóg ez a kapcsolat a beteg szervvel), és a saját lelkembe is (analóg pl. a talppal).

A többi általam tanulmányozott szimbólumrendszer is e célt szolgálja, szolgálhatja.

Egyre tudatosabbá válni: melyik az a terület, ahol nincs harmónia, min kellene változtatni (az életemben, a szobámban, tárgyaimban, kapcsolataimban, nevemben, hozzáállásomban, milyen irányban kell haladnom a munkámban, tanulmányaimban, kézírásomban, a földsugárzásokon, a lakásomban...stb.) – és rögtön tenni is tudok érte (az anyagban és energetikailag is!) hatékonyan, egyre tudatosabban, hogy a probléma rendeződjön, visszahasson rám és a környezetemre. Ezáltal békét, szeretetet és harmóniát tudatosan teremtve bennem és magam körül – és így az egész Világon is ezeket elősegítve (hiszen a rész hat az egészre, pl. a talp a testre).

Ám fontos, hogy ez ne félelemből történjen, ne önzőn, öncélúan, ne birtoklási- vagy hatalomvágyból, vagy önteltségből, mert ez esetben a diszharmóniát, a káoszt erősíti (ami persze végül is megint a Rendhez fog vezetni, csak nagyobb feszültség és energiamozgások révén ("z ördög mindig benyújtja a számlát!").

Ha harmóniában vagyok viszont az alázattal, a környezetemmel, magammal, a családommal, a belső lelkemmel, Istennel, a természettel, akkor rajtam keresztül is harmonikusan teremtődik meg minden, ami közös és egyéni rendünkhöz, egységünkhöz vezet, gyarapodáshoz a Szeretetben, a Békében.

Ehhez azonban - hogy ne csak a sült galambra várjunk passzívan -, hanem tudatosan vegyünk részt a világ életében: odafigyelhetünk a bennünk és körülöttünk lévő szimbólumrendszerekre, és így hatékonyabbak lehetünk mindenki örömére! A segítségnyújtás így megsokszorozódhat, de mindig a belső hangunk, intuíciónk, szeretetünk és békevágyunk kell, hogy vezessen. Meg kell mindig vizsgálni, hogy nem félelemből vagy birtoklási- és hatalomvágyból fakad-e a változtatási késztetésünk – ha igen, az sem nagy baj, csak éberek legyünk akkor is, amikor megtettük a változtatást: a visszahatásokat ennek a fényében vizsgáljuk meg. Meg kellett ennek történnie, fogadjuk el, bármi is a visszahatás, a következmény (a rend vagy a káosz felé vitt-e), de szűrjük le a tanulságot a saját lelki vagy személyiségi tulajdonságainkra vonatkozóan.
  

Minden mindennel összefügg - de észre kell vennünk, és nem félni kell ettől, hanem békés eszközként használni fel. A félelem is a szeretet-energiából fakad, de a diszharmónia-keltés által erősebben mutatja meg a példái, törekvései, képviselői által, hogy mi nem vezet bennünket a békénkhez, harmóniánkhoz, az igazi boldogságunkhoz ("Az ördög is az Isten szekerét tolja!"). Ez is egy segítő erő: megmutatja, valójában mit nem akar a lélek – ez csak az öncélú egó vágyainak az eszköze.

 

Amíg nem fogadjuk el a félelem és a sötét erők létjogosultságát is az emberek tanítási eszközeként – amit persze ők maguk választanak, csak nem mindig vannak tudatában – addig nem a valódi harmóniát és a feltétel nélküli szeretet állapotát éljük. A béke, az a harc elfogadása is (nem azonosulás és nem részvétel, de megértés és irgalom útján).

Összefüggő, analóg rendszerekre példák:
(függőleges, szintetikus gondolkodás alapján minden között párhuzam vonható)

 

 

 

Szerző: Matosics Róbertné Zsuzsanna