Mindannyian vágyunk a testi és lelki harmónia megvalósulására, a nyugalom érzésének teljes átélésére. A XX. században nemcsak a jóga tudományának terjedésével, de a pszichológia fejlődésével egyre inkább teret kapnak a különböző relaxációs technikák, mint a Schultz féle autogén tréning, Jacobson progresszív relaxációja, de divatossá váltak a különböző imaginatív technikák is.

Test és lélek rendkívül szoros kapcsolatban áll egymással. Lelki feszültségeink nem csak a külvilág felé való megnyilvánulásunkban mutatkoznak meg, hanem izmaink tónusában, feszültségeiben, görcsiben is felfedezhetők. Az izmok megszokásból kialakult feszültsége visszahat lelki állapotunkra is, tehát abban az esetben is fennállhat feszültség, amikor szituáció nem ad okot rá és érzelmileg sem indokolt. Testünk izmai akkor is hordozzák régmúlt emlékeinket mikor azok élménye már eltűnt tudatosságunk horizontján. Éppen ezért is fontos, hogy a lazításra és szervezetünk tudatos pihentetésére időt találjunk és szánjunk mindennapjainkban, hiszen a gyakorlás jótékony hatása sok téren megmutatkozik, és hasznunkra válik. Az izmok ellazulásával oldódó belső feszültségek feldolgozására, elfogadására és elengedésére nyílik lehetőség a relaxációs technikák valamelyikének rendszeres gyakorlásával.

Ahhoz, hogy a relaxációt gyakorolhassuk, semmire sincs szükségünk. Egy csendes, meghitt, meleg hely, amely nyugodt, és amelyhez rendszerint visszatérhetünk, ha felfrissülésre, pihenésre vágyunk.

A gyakorlás során módszeresen és szisztematikusan haladunk a test tudatosításán és izmainak ellazításán át a légzés hídján keresztül belsőnk legmélyéig. Ez egyfajta módosult tudatállapotot eredményez, mely az alvás és ébrenlét közötti állapothoz hasonlítható. Agyunk ilyenkor alfa hullámokat gerjeszt, s ez okozza az izmok, idegek és érzelmek ellazulását. Csökken az idegrendszer szimpatikus tónusa és fokozódik a paraszimpatikus, így fokozódik az emésztés is. Benne megváltozik a légzés, csökken a pulzusszám és a vérnyomás.

Túl azon, hogy a relaxáció nagyszerű lehetőség lelki tartalmaink felfedezésére és tapasztalataink feldolgozására, fájdalmaink elengedésére, terápiás módszerként is egyre inkább hangsúlyozottá válik. A pszichoszomatikus betegségek gyógyításában egyre nagyobb szerepet kap, hiszen tudományosan bizonyítást nyert, milyen hatékony a magas vérnyomás (hipertonia), gyomorfekély (colitis ulcerosa), impotencia, meddőség, menstruációs zavarok, alvászavarok, migrén és a különböző affektív zavarok, mint a szorongás kezelésében is.

A jóga ilyen irányultságú technikáját jóga nidrának, azaz jógikus mélyalvásnak, pszichikus alvásnak, vagy dinamikus alvásnak is nevezik. Gyakorlása közben a tudat érzékelése megváltozik, s külvilághoz láncoló érzékszervek működése visszavonódik. Lassan elfordul a külsőingerektől a szaglás, ízlelés, szaglás és tapintás érzékelése, míg végül csak a hallás marad. Mivel az agy kevesebb ingert kap sokkal inkább befogadó lesz, s személyiségünk mélyen rejtett részei is elérhetővé, megismerhetővé és alakíthatóvá válnak.

Miközben érzékszerveink a külvilágtól visszavonva pihennek, érzelmeink ellazulnak, testünk passzívan fekszik mozdulatlanságban, létrejön testi-lelki-szellemi relaxáció állapota, melyben a pozitív tulajdonságok erősíthetők és az elhagyni kívánt szokások helyébe ültethetők. Fejleszti a kreativitást, nagyszerű önismereti út, mely a szabadság átélésének élményét adja kitartó gyakorlójának…

 

Szerző: Kupi Regina - jóga tanár
www.antarmauna.hu