Tudatosnak lenni arról, hogy mik a valódi szükségletek, és mik a szükségtelen igények. Puritánabb életre kell törekedni, keresni a környezettudatos megoldásokat mindennapjainkban, ez az, ami minden napot a Föld Napjává tehet.

Idén - immár 41. alkalommal - újra felhívjuk egymás figyelmét arra, hogy Földünk állapotán javítani kellene. Környezettudatosabban kellene élnünk, teret hagyva a természetes élővilág számára is. Takarékoskodnunk kellene az erőforrásokkal, hogy gyermekeinknek is elegendő jusson. Tudjuk, számos elkötelezett szervezet és magánszemély rengeteg erőfeszítése ellenére sem javult érdemben a helyzet 1970 - az első Föld Napja óta.

Fáj-e Földnek?

Talán nem szentségtörés, ha kijelentjük, a Föld - mint égitest - köszöni, jól van. Méretéhez képest elenyésző, hogy a vékonyka külső burkán tenyésző élővilág szegényedik, naponta tucatnyi faj tűnik el örökre, és a természetes élőhelyek is rohamosan degradálódnak. Talán az sem árt, ha őszintén kimondjuk, ami igazán aggaszt minket: Mi, emberek, egyáltalán nem vagyunk jól. Iparosodás és modern technológiák, újabb és újabb találmányok ide vagy oda, nem lettünk boldogabbak, sőt.


Boldogság és Föld Napja - jogos-e a gondolattársítás?

A képlet egyszerű: ha változtatunk mentalitásunkon, változik a környezetünkre gyakorolt hatás is. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül az okot, nem elég önmagában az okozatot kezelni. Az ősi védikus írások szerint ahhoz, hogy gyökerestől megváltozzon a Föld siralmas állapota, mentalitásunk és értékrendünk alapjáig kell leásni, hogy megláthassuk a valódi problémát és a valódi megoldást.

Kié a Föld napja?

Vegyünk egy példát. Nyugati társadalmunk embere többnyire úgy tekint az élelemre, mint valamiféle gyártmányra, ipari termékre. Többségünk a termeléstől messze elszakadt, a földművelők számára pedig ma már az a „természetes”, hogy egységnyi (1 Kcal) élelem előállításához tízszeres mennyiségű (10 Kcal) energiát - dízel olajat - használnak fel. Elfelejtünk alázatosnak lenni, elfelejtünk takarékosan és mértékletesen élni, és elfelejtünk hálát adni mindazért, amit kapunk. Csupán mindig többre és többre vágyunk. A védikus írások szerint, ha tisztában vagyunk azzal, hogy valójában semmi sem a miénk, hanem minden Istené, és mindent, amink van, csak a szükségleteink kielégítésére használunk, akkor békében fogunk élni. Ha viszont önző vágyaink által irányítva cselekszünk és használjuk fel a dolgokat, akkor szenvedést fogunk tapasztalni.

Aki megpróbál saját maga számára, vegyszerek és fosszilis energia nélkül élelmiszert termelni, annak elkezd újra épülni, újra-formálódni a természettel való kapcsolata.

Tudatosnak lenni arról, hogy mik a valódi szükségletek, és mik a szükségtelen igények. Puritánabb életre kell törekedni, keresni a környezettudatos megoldásokat mindennapjainkban, ez az, ami minden napot a Föld Napjává tehet.


Merre menjünk? Példa a fenntarthatóság útján

Évről évre mind többeket motivál a Krisna-tudatú hívők somogyvámosi ökofalva egy kiegyensúlyozottabb, nyugodtabb, kevesebbtől is elégedett, természetközeli, és végső soron boldog életre, ami egyben az emberiség hosszú távú fennmaradásnak, vagyis a fenntarthatóságnak is záloga. Az itt lakó 130 személy vallja:

„Az univerzumban minden élő és élettelen az Úr irányítása alatt áll, s minden az Úr tulajdona. Az embernek ezért csak azokat a dolgokat szabad elfogadnia saját szükségleteként, amelyek megilletik, s nem szabad elfogadnia semmi mást, jól tudván, hogy az kihez tartozik.” (Isa Upanisad 1. vers)

Szeretnénk, ha Önnel is megoszthatnánk mindennapjaink örömét, tapasztalatokat cserélhetnénk a jó értelemben vett egyszerű, környezettudatos életmódról, a biokertészkedéstől a kézi tehénfejésen át, a természetes kozmetikumokig. A kapcsolódási lehetőséget keresse a www.okovolgy.hu weboldalon.

www.krisna.hu
www.krisnavolgy.hu