Test és lélek rendkívül szoros kapcsolatban áll egymással. Lelki feszültségeink nem csak a külvilág felé való megnyilvánulásunkban mutatkoznak meg, hanem izmaink tónusában, feszültségeiben, görcsiben is felfedezhetĂľk. Az izmok megszokásból kialakult feszültsége visszahat lelki állapotunkra is, tehát abban az esetben is fennállhat feszültség, amikor szituáció nem ad okot rá és érzelmileg sem indokolt.

Bár a gyilkolást legtöbbünk nem támogatja aktívan, a társadalom támogatásával kialakítottuk a rendszeres húsevés szokását anélkül, hogy valóban tudnánk arról, hogy mit tesznek azokkal az állatokkal, amiket megeszünk. Szentek és mások társasága Az írott történelem kezdetétĂľl láthatjuk, hogy növények voltak az emberek természetes táplálékai. A korai görög és héber mítoszok mind olyan emberekrĂľl beszéltek, akik eredetileg gyümölcsöt ettek. Az ókori egyiptomi papok soha nem ettek húst. Sok nagy görög filozófus, mint Platón, Diogenész és Szókratész, mind a vegetarianizmus szószólói voltak.

Amikor az egészség elérésére törekszünk, akkor valójában testi és szellemi egésszé próbálunk válni. Jelenti ez a feszültségek elengedését, a mindennapos zsongás lerázását, az ellazulást, a szellemi motiváltság és kreativitás állapotát, valamint a testi jólét megteremtését. Az egészségnek jelenleg, az iparosodott, komfortos nyugati világban sajátos kultúrája van. Számtalan módon javítható és megelĂľzhetĂľ a rossz, beteg állapot...

Ruediger Dahlke: A lélek árnyai
Jung szerint az árnyék maga a tudattalan. Az a lény, akivel a legkevésbé szívesen azonosítjuk magunkat, ám akit legvégül mégis vállalnunk kell ahhoz, hogy elérjük a teljességet. EbbĂľl a szempontból az árnyékot, illetve „sötét oldalunkat” rendkívül felemásan éljük meg: egyszerre taszít és vonz minket. Mindez külvilágunkban is megjelenik: hiszen ami másokban különösen zavar vagy vonz minket – bármilyen furcsán hangzik is –, szintén saját rejtett lelki tartalmainkra, elfojtott lélekrészeinkre vagy kiéletlen vágyainkra utal. Ám ahhoz, hogy teljes emberré váljunk, el kell fogadnunk és magunkévá kell tennünk árnyoldalunkat – ez lehet az ember legfĂľbb és legalantasabb célja is egyben.
Ez a mĂť éppen ezért nem is a szokásos értelemben vett olvasmány, hanem inkább az árnyak birodalmában tett, imitt-amott elvégzendĂľ gyakorlatokkal tarkított utazás. Az árnyékkal végzett munka a tudatosulást szolgálja, tehát a szó szoros értelmében fényterápia. Aki elvégzi az itt bemutatott árnyékterápiát, az nyitottá, barátságosabbá és türelmesebbé válik – önmagával és másokkal szemben egyaránt. A könyv elevenbe vágó magyarázatai sokszor kellemetlenül érintik az olvasót, de mindennél világosabban megmutatják, hogyan békülhetünk ki személyiségünk árnyoldalával.
www.bioenergetic.hu

Minden vallás ismeri a zarándoklatok és az elvonulások jótékony hatásait, ahol a hangsúly a külsĂľ helyett a belsĂľre kerül: zarándoklatok, búcsúk, kegy- és emlékhelyek, elvonulások és lelki gyakorlatok – ez jellemzi a napjainkban világszerte újra felvirágzásnak indult vallási turizmust. vallasiturizmus.lap.hu

"7. Bár a világ és az elme együtt születik meg és enyészik el, a világ az elme fénye által ragyog. MindkettĂľ alapja - melybĂľl erednek, s ahová visszatérnek az a tökéletesség, mely anélkül ragyog, hogy keletkezne vagy eltĂťnne: ez a Valóság.

8. Bármilyen névben és formában tiszteljük is Azt, Az elvezet bennünket a név és forma nélküli Abszolút megismeréséhez. Az Igazság valódi megismerése mégis az, hogy meglátjuk igaz Önvalónkat az Abszolútban, beleolvadunk, és eggyé válunk vele."

A régi idĂľkben nem volt sem szemüveg, hogy az eget nézzük, sem röntgensugarak, sem mikroszkóp. Semmi ilyesmi nem létezett. Az embernek saját magának kellett tehát olyan szemekkel felszerelkeznie, amelyekkel jól látott, mert semmilyen szerszám nem állt a rendelkezésére. Egy napon tehát egy szem, elsĂľ alkalommal, megpillantotta a valóságot a maga teljességében. Ez a szem, rendkívüli módon átható pillantású, saját magát is ugyanolyan jól látta, mint a többieket. Behatolt, átlátta a boldogságot ugyanúgy, mint a szerencsétlenséget.

Miért éppen az iszlám és követĂľi szerepeltek példánkban. A válasz erre az, hogy gyakran és jobban tapasztaljuk a nyugatiak hiányos vagy téves ismereteit az iszlámról. Másrészt szilárd meggyĂľzĂľdésünk, hogy nincs olyan eszme vagy vallás, amelynek a képe annyi hamisításon és torzításon ment volna keresztül, mint az iszlám és követĂľinek (muszlimok) a képe.