Test és lélek rendkívül szoros kapcsolatban áll egymással. Lelki feszültségeink nem csak a külvilág felé való megnyilvánulásunkban mutatkoznak meg, hanem izmaink tónusában, feszültségeiben, görcsiben is felfedezhetõk. Az izmok megszokásból kialakult feszültsége visszahat lelki állapotunkra is, tehát abban az esetben is fennállhat feszültség, amikor szituáció nem ad okot rá és érzelmileg sem indokolt.

Ahogyan az ember, bukása folyamán egyre mélyebbre süllyedt az anyagi életterületen, olyan mértékben igazította a táplálkozását mindenkori létállapotához. Néhány ezoterikus azt állítja, hogy ez a táplálékváltoztatás isteni vezetés alatt folyt le, de ez egyáltalán nincs így. Ahogyan az ember a bukását maga okozta, úgy választotta ki mindig élelmét is ennek megfelelõen.

Amikor az egészség elérésére törekszünk, akkor valójában testi és szellemi egésszé próbálunk válni. Jelenti ez a feszültségek elengedését, a mindennapos zsongás lerázását, az ellazulást, a szellemi motiváltság és kreativitás állapotát, valamint a testi jólét megteremtését. Az egészségnek jelenleg, az iparosodott, komfortos nyugati világban sajátos kultúrája van. Számtalan módon javítható és megelõzhetõ a rossz, beteg állapot...

Ruediger Dahlke: A lélek árnyai
Jung szerint az árnyék maga a tudattalan. Az a lény, akivel a legkevésbé szívesen azonosítjuk magunkat, ám akit legvégül mégis vállalnunk kell ahhoz, hogy elérjük a teljességet. Ebbõl a szempontból az árnyékot, illetve „sötét oldalunkat” rendkívül felemásan éljük meg: egyszerre taszít és vonz minket. Mindez külvilágunkban is megjelenik: hiszen ami másokban különösen zavar vagy vonz minket – bármilyen furcsán hangzik is –, szintén saját rejtett lelki tartalmainkra, elfojtott lélekrészeinkre vagy kiéletlen vágyainkra utal. Ám ahhoz, hogy teljes emberré váljunk, el kell fogadnunk és magunkévá kell tennünk árnyoldalunkat – ez lehet az ember legfõbb és legalantasabb célja is egyben.
Ez a mû éppen ezért nem is a szokásos értelemben vett olvasmány, hanem inkább az árnyak birodalmában tett, imitt-amott elvégzendõ gyakorlatokkal tarkított utazás. Az árnyékkal végzett munka a tudatosulást szolgálja, tehát a szó szoros értelmében fényterápia. Aki elvégzi az itt bemutatott árnyékterápiát, az nyitottá, barátságosabbá és türelmesebbé válik – önmagával és másokkal szemben egyaránt. A könyv elevenbe vágó magyarázatai sokszor kellemetlenül érintik az olvasót, de mindennél világosabban megmutatják, hogyan békülhetünk ki személyiségünk árnyoldalával.
www.bioenergetic.hu

Minden vallás ismeri a zarándoklatok és az elvonulások jótékony hatásait, ahol a hangsúly a külsõ helyett a belsõre kerül: zarándoklatok, búcsúk, kegy- és emlékhelyek, elvonulások és lelki gyakorlatok – ez jellemzi a napjainkban világszerte újra felvirágzásnak indult vallási turizmust. vallasiturizmus.lap.hu

Londonban tanult jogot, ám odautazása elõtt önmegtartóztatási fogadalmat tett, melyhez egész életében hû maradt. Az indiai hagyományoknak megfelelõen korán (tizenkét évesen) nõsült, ezért elutazása elõtt már négy gyermeke volt. 1893-ban egy indiai cég jogtanácsosaként Dél-Afrikába utazott, ahol a hindu kisebbség szószólója lett. Ebben az idõben alakította ki filozófiai rendszerét, melyre egész pályafutása épült.

Minden lény közös vonása, hogy szabadulni kíván a szenvedéstõl és boldog szeretne lenni. Mindenki ennek érdekében tesz erõfeszítéseket, akár világi, akár szellemi, akár másféle módon. De tehetünk bármit, a szenvedésnek soha nincs vége, és nem érjük el a vágyott boldogságot. Hogyan érhetnénk mégis el?

Az iszlám nem csupán elismeri az emberek teljes egyenlõségét, bõrszínüktõl, származásuktól és nemzetiségüktõl függetlenül, hanem ezt a gyakorlatban is alkalmazza. Allah a Szent Koránban leszögezte: „Ti emberek! Férfitõl és nõtõl teremtettünk benneteket”, tehát az egész emberiség egy család, egy apa és egy anya leszármazottai. „És [törzs]szövetségekké és törzsekké tettünk benneteket, hogy [leszármazásotok alapján] ismerjétek meg egymást!” (Korán 49:13). Az emberiség különbözõsége Isten akaratából van, de nem jelent alá- és fölérendeltséget...