Tanítása Shívától és feleségétõl, Parvatitól ered, eredeti leírását a Maha-Nirvana-Tantra Szent Irat õrzi. A Tantra a felébredés, a cselekvés útja, így tanítása a mai ember számára nagy jelentõségû. Jelentõs hangsúlyt fektet saját nehézségeid transzformálására, a magadon való munkára és arra ösztönöz, nézz szembe a halállal. Ez kicsit riasztó lehet, hiszen a mai kor embere a halálnak egyáltalán nincs tudatában.

Az egyszerû étel és a magasztos gondolkodás mellett, amely magas erkölcsiséggel és tiszta életvitellel párosul, a szervezet számára nincs szükség semmi olyan élénkítõ vagy serkentõ szerre, amivel manapság elárasztják a piacot. A fényûzõ, ínyenc ételek fogyasztása nemcsak "lefullasztja" a gyomrot, hanem rendkívül veszélyes következményekhez vezet.

Az "életvíz" rendszeres fogyasztása sok embert kigyógyított már a gyomorfekélybõl, a cukorbetegségbõl, de jól használható emésztési zavarok, reumás fájdalmak, szívbántalmak, ödéma, lábszárfekély, vesegyulladás, vesekõ, májgyulladás, magas vérnyomás, epebántalmak...

Ruediger Dahlke: A lélek árnyai
Jung szerint az árnyék maga a tudattalan. Az a lény, akivel a legkevésbé szívesen azonosítjuk magunkat, ám akit legvégül mégis vállalnunk kell ahhoz, hogy elérjük a teljességet. Ebbõl a szempontból az árnyékot, illetve „sötét oldalunkat” rendkívül felemásan éljük meg: egyszerre taszít és vonz minket. Mindez külvilágunkban is megjelenik: hiszen ami másokban különösen zavar vagy vonz minket – bármilyen furcsán hangzik is –, szintén saját rejtett lelki tartalmainkra, elfojtott lélekrészeinkre vagy kiéletlen vágyainkra utal. Ám ahhoz, hogy teljes emberré váljunk, el kell fogadnunk és magunkévá kell tennünk árnyoldalunkat – ez lehet az ember legfõbb és legalantasabb célja is egyben.
Ez a mû éppen ezért nem is a szokásos értelemben vett olvasmány, hanem inkább az árnyak birodalmában tett, imitt-amott elvégzendõ gyakorlatokkal tarkított utazás. Az árnyékkal végzett munka a tudatosulást szolgálja, tehát a szó szoros értelmében fényterápia. Aki elvégzi az itt bemutatott árnyékterápiát, az nyitottá, barátságosabbá és türelmesebbé válik – önmagával és másokkal szemben egyaránt. A könyv elevenbe vágó magyarázatai sokszor kellemetlenül érintik az olvasót, de mindennél világosabban megmutatják, hogyan békülhetünk ki személyiségünk árnyoldalával.
www.bioenergetic.hu

Minden vallás ismeri a zarándoklatok és az elvonulások jótékony hatásait, ahol a hangsúly a külsõ helyett a belsõre kerül: zarándoklatok, búcsúk, kegy- és emlékhelyek, elvonulások és lelki gyakorlatok – ez jellemzi a napjainkban világszerte újra felvirágzásnak indult vallási turizmust. vallasiturizmus.lap.hu

Az égi szentek ujjongtak, magasztalták a Lét Urát. Visnu elköszönt Brahmától, és eltûnt szemeik elõl. Az áldozati oltáron a tûzbõl kiemelkedett egy csodás, soha nem látott, sötétbõrû, vörösruhás, nap-csillogású ékszerrel ékített, földöntúli lény, erõt, hatalmat árasztva, túlragyogva a tûzsugárt. Bûverejû itallal telt, ezüsttalpú arany edényt ölelt magához karjával, mint férfi kedves hitvesét. Dasaratha felé fordult, s megszólította a királyt: "Tudd meg, király, miért jöttem: a Teremtõ küldött ide." A föld ura alázattal kulcsolta össze két kezét: "Üdv jöttödön, Magasságos! Mondd, mit tehetek kedvedért?" A Teremtõ-küldötte lény ilyen szavakkal válaszolt: "Népek ura, jutalmat nyert buzgó lelkû áhítatod..."

A Mahajána szerint minden lény megvalósíthatja a bódhi, s idõvel minden bizonnyal el is éri a célt. A Mahajána követõje azonban azzal, hogy a buddhaság elérését mindenki számára lehetségesnek tartja, nem állítja, hogy az üdv elérése könnyû. Számtalan újraszületés során állandó és töretlen erõfeszítésre van szükség. Az ideál olyan távoli, hogy praktikus értelemben nem lehet vonzó. A Mahajána tehát a hangsúlyt nem a végcélra, hanem magára az üdvútra helyezi. Elõtérben ezek szerint nem a Buddha ideálja áll, hanem az "eljövendõ Buddháé", olyan lényé aki útonon van a bódhi felé - és ez a Bódhiszattva.

Miért éppen az iszlám és követõi szerepeltek példánkban. A válasz erre az, hogy gyakran és jobban tapasztaljuk a nyugatiak hiányos vagy téves ismereteit az iszlámról. Másrészt szilárd meggyõzõdésünk, hogy nincs olyan eszme vagy vallás, amelynek a képe annyi hamisításon és torzításon ment volna keresztül, mint az iszlám és követõinek (muszlimok) a képe.