A rohanva gördülĂľ hétköznapok sĂťrĂť egymásutánisága egyre magasabb elvárásokat támaszt a modern korban élĂľ emberrel szemben. Az élet mind többet és többet követel. Sikerorientált világunk megfeledkezett arról, hogy a belsĂľ egyensúly elvesztése pont a követelések kielégítésének útjában áll.  Miközben folyton a körülöttünk zajló változásokhoz alkalmazkodunk...

Pitagorasz, ugyanúgy, mint az indiai szentek, hitte, hogy az erĂľszakos energia, ami a leölt állatokból jön, megsemmisíti a tudat békéjét és ennek az a következménye, hogy nem tudják elérni a realitást. Abban hittek, hogy a realitást csak akkor lehet elérni és azzal összekapcsolódni, amikor a tudat tiszta és áttetszĂľ. Bármilyen típusú erĂľszakosság a tisztaságot és átláthatóságot megsemmisíti. Azoknak, akik ehhez az iskolához akartak csatlakozni, jó karakterrel kellett rendelkezniük.

Igen jelentĂľs viszont ezeknek a zónáknak a szerepe vitalitásunk megĂľrzése szempontjából. Az egész életükön át keményen dolgozó emberek nagyrészt annak köszönhetik kifogástalan egészségüket és hosszú élettartamukat, hogy a nehéz fizikai munka minden reflexzónájukat alaposan megmozgatja, ami a kezdĂľdĂľ betegségek automatikus gyógyulását váltja ki. Mellékesen megjegyezve a henyélés közvetlenül is beteggé tehet bennünket...

Ruediger Dahlke: A lélek árnyai
Jung szerint az árnyék maga a tudattalan. Az a lény, akivel a legkevésbé szívesen azonosítjuk magunkat, ám akit legvégül mégis vállalnunk kell ahhoz, hogy elérjük a teljességet. EbbĂľl a szempontból az árnyékot, illetve „sötét oldalunkat” rendkívül felemásan éljük meg: egyszerre taszít és vonz minket. Mindez külvilágunkban is megjelenik: hiszen ami másokban különösen zavar vagy vonz minket – bármilyen furcsán hangzik is –, szintén saját rejtett lelki tartalmainkra, elfojtott lélekrészeinkre vagy kiéletlen vágyainkra utal. Ám ahhoz, hogy teljes emberré váljunk, el kell fogadnunk és magunkévá kell tennünk árnyoldalunkat – ez lehet az ember legfĂľbb és legalantasabb célja is egyben.
Ez a mĂť éppen ezért nem is a szokásos értelemben vett olvasmány, hanem inkább az árnyak birodalmában tett, imitt-amott elvégzendĂľ gyakorlatokkal tarkított utazás. Az árnyékkal végzett munka a tudatosulást szolgálja, tehát a szó szoros értelmében fényterápia. Aki elvégzi az itt bemutatott árnyékterápiát, az nyitottá, barátságosabbá és türelmesebbé válik – önmagával és másokkal szemben egyaránt. A könyv elevenbe vágó magyarázatai sokszor kellemetlenül érintik az olvasót, de mindennél világosabban megmutatják, hogyan békülhetünk ki személyiségünk árnyoldalával.
www.bioenergetic.hu

Minden vallás ismeri a zarándoklatok és az elvonulások jótékony hatásait, ahol a hangsúly a külsĂľ helyett a belsĂľre kerül: zarándoklatok, búcsúk, kegy- és emlékhelyek, elvonulások és lelki gyakorlatok – ez jellemzi a napjainkban világszerte újra felvirágzásnak indult vallási turizmust. vallasiturizmus.lap.hu

Nagy gondolkodók, bölcsek, mĂťvészek, szentéletĂť remeték mind kivonultak az emberi társadalom zajos, tülekedĂľ hajszájából, hogy a magány, a csend zavartalanságát felkeressék. A természetben, távol a városi élettĂľl, lelkük megnyugodott. Különösen a hosszú téli esték egyhangúságában. Nem látták maguk körül a világi életet, melyeknek szépségei vágyat keltve nyugtalanságra és küzdésre vezetnek.

Igen sok Buddha életrajz ismeretes, amelyek azonban lényeges elemeik tekintetében megegyeznek. Az életírások vázlata a következĂľ: Sziddhártha herceg rangjának megfelelĂľ nevelésben részesült fejedelmi jólétben nevelkedett, megnĂľsült, és fia született. A legenda szerint sétakocsizás közben öregemberrel, majd beteggel, halottas menettel és vándoraszkétával találkozott. A szenvedés e képei borzalommal töltötték el az ifjú herceget, aki fölismerte a lét szenvedésteljes voltát, azt, hogy még embert is fenyegeti mindannak elvesztése, amit szeret, hogy mindenkire öregedés és halál vár.

A prófétákat – bár kivételes tulajdonságokkal megáldott emberek voltak – nem tekintjük istenségeknek, ezért nem imádkozunk hozzájuk, és semmilyen formában sem képezik imádatunk tárgyát. Õk a példaképeink, és az emberek közül Ăľket szeretjük a legjobban, ezért minden körülmények között arra törekszünk, hogy az általuk közvetített isteni útmutatást kövessük. A próféták – a Magasságos Isten kegyelmébĂľl – mentesek voltak a vétkes cselekedetektĂľl, és csodákat vittek véghez.