Patanjali 8 angájával szemben, mely a Rádzsa jóga „szellemi” útját mutatja, a jóga 11 köre magának a gyakorlásnak a különbözõ technikáit ismerteti, melyek együttes alkalmazása harmonikus összhangot teremt. Az ászanák gyakorlásakor igény ébred arra, hogy a tudattal is dolgozzunk, és szervezetünkkel együtt, megtisztítsuk az évek alatt felhalmozódott szennyezõdésektõl...

A jóga éppen a nem-ártás miatt a lakto-vegetáriánus étkezést ajánlja. Ma már kissé megfordult a sorrend: aki szeretne jógát gyakorolni, elõbb elmegy egy tanfolyamra, vagy vesz egy könyvet, ahol a raja jóga 3. és 4. lépésével, az asanakkal és a pranayamával (azaz a testgyakorlatokkal és a légzés uralásával kezdi), ám egy idõ után, ha komolyan és elszántan gyakorol, akkor szembesülnie kell azzal, hogy szükség van némi önfegyelemre, többek között a táplálkozás terén is. Mert a tapasztalatok szerint hosszú távon nem lehetséges a spirituális fejlõdés és a húsfogyasztás együtt.

A szív-csakra feladata a szeretet vezette egyesülés elõsegítése. Vágyunk a bensõséges kapcsolatokra, az intim együttlétre, a harmóniára és a szeretetre a szív-csakrán át fejezõdik ki, még akkor is, ha ezt az érzést bánatként, fájdalomként, a szakítástól való félelemként vagy szerelmi csalódásként éljük meg. Tökéletesen nyitott állapotában a szív-csakra az igazi, önzetlen szerelem központja...

Ruediger Dahlke: A lélek árnyai
Jung szerint az árnyék maga a tudattalan. Az a lény, akivel a legkevésbé szívesen azonosítjuk magunkat, ám akit legvégül mégis vállalnunk kell ahhoz, hogy elérjük a teljességet. Ebbõl a szempontból az árnyékot, illetve „sötét oldalunkat” rendkívül felemásan éljük meg: egyszerre taszít és vonz minket. Mindez külvilágunkban is megjelenik: hiszen ami másokban különösen zavar vagy vonz minket – bármilyen furcsán hangzik is –, szintén saját rejtett lelki tartalmainkra, elfojtott lélekrészeinkre vagy kiéletlen vágyainkra utal. Ám ahhoz, hogy teljes emberré váljunk, el kell fogadnunk és magunkévá kell tennünk árnyoldalunkat – ez lehet az ember legfõbb és legalantasabb célja is egyben.
Ez a mû éppen ezért nem is a szokásos értelemben vett olvasmány, hanem inkább az árnyak birodalmában tett, imitt-amott elvégzendõ gyakorlatokkal tarkított utazás. Az árnyékkal végzett munka a tudatosulást szolgálja, tehát a szó szoros értelmében fényterápia. Aki elvégzi az itt bemutatott árnyékterápiát, az nyitottá, barátságosabbá és türelmesebbé válik – önmagával és másokkal szemben egyaránt. A könyv elevenbe vágó magyarázatai sokszor kellemetlenül érintik az olvasót, de mindennél világosabban megmutatják, hogyan békülhetünk ki személyiségünk árnyoldalával.
www.bioenergetic.hu

Minden vallás ismeri a zarándoklatok és az elvonulások jótékony hatásait, ahol a hangsúly a külsõ helyett a belsõre kerül: zarándoklatok, búcsúk, kegy- és emlékhelyek, elvonulások és lelki gyakorlatok – ez jellemzi a napjainkban világszerte újra felvirágzásnak indult vallási turizmust. vallasiturizmus.lap.hu

Van egy vitéz mahárádzsa, Dasaratha, sok nép ura, szelíd szívû, igazságos, kocsija-lova számtalan. Annak telihold-szép arcú, elsõszülött kedves fia a törvénytisztelõ Ráma, íjjal lövõk legjobbika. Hogy ne szegje szavát atyja, a jót és rosszat ismerõ Ráma nejével s öccsével vállalta a számûzetést. Miközben a vad õserdõ sûrûjében vadászgatott, ráksaszákkal akadt össze, és leölte a szörnyeket. Vitézei elestérõl tudomást szerzett Rávana, és elragadta bosszúból tõle a Dzsanaka-leányt. Hibátlan hitvesét, Szítát, kereste Ráma mindenütt, s szövetségest talált közben: Szugrívát, a majomkirályt.

Az Élõlényeket Kedvelõ Úr elhatározta, hogy megteremti az isteneket, megsemmisíti a rossz szellemeket, elpusztítja a tüzet, a mérgezett hegyû fegyvereket, a madarak és a vadak ellenségeit. Az Élõlényeket Kedvelõ Úr nem akarta a betegségeket, és enyhíteni akarta a lovak, a szamarak, birkák és kecskék szenvedéseit, meg akarta szabadítani az embereket a démonoktól, ki akarta csorbítani a fegyvereket, és megsemmisíteni a páncélzatot. Azt akarta, hogy az emberek boldogak és tiszták legyenek. Azt akarta, hogy a halak, vadak, madarak, békák ne ismerjék az ellenséget...

Miért éppen az iszlám és követõi szerepeltek példánkban. A válasz erre az, hogy gyakran és jobban tapasztaljuk a nyugatiak hiányos vagy téves ismereteit az iszlámról. Másrészt szilárd meggyõzõdésünk, hogy nincs olyan eszme vagy vallás, amelynek a képe annyi hamisításon és torzításon ment volna keresztül, mint az iszlám és követõinek (muszlimok) a képe.