Az ember háromféle gunával, vagyis alapvetĂľ tulajdonsággal bír: Sathwa (tisztaság, nyugalom), Rajo (harag, kapzsiság, lázas tevékenység) és Thamo (tunyaság, tompaság). Vannak, akik csakis szathvikus ételeket fogyasztanak, mások csak rajaszikust, míg ismét mások csak thamaszikust...

Az egyszerĂť étel és a magasztos gondolkodás mellett, amely magas erkölcsiséggel és tiszta életvitellel párosul, a szervezet számára nincs szükség semmi olyan élénkítĂľ vagy serkentĂľ szerre, amivel manapság elárasztják a piacot. A fényĂťzĂľ, ínyenc ételek fogyasztása nemcsak "lefullasztja" a gyomrot, hanem rendkívül veszélyes következményekhez vezet.

Amikor vegetáriánus étrenden vagyunk, akkor a vér más minĂľségĂťvé válik. A tiszta vegetáriánus étel magas rosttartalmú, ami hiányzik a nem vegetáriánus táplálkozásból. A termelĂľdĂľ tiszta vér gyorsabb anyagcserét eredményez, és kevesebb a veszteség, és így az embernek több energiája marad a magasabb életcélok elérésére.

Bár a gyilkolást legtöbbünk nem támogatja aktívan, a társadalom támogatásával kialakítottuk a rendszeres húsevés szokását anélkül, hogy valóban tudnánk arról, hogy mit tesznek azokkal az állatokkal, amiket megeszünk. Szentek és mások társasága Az írott történelem kezdetétĂľl láthatjuk, hogy növények voltak az emberek természetes táplálékai. A korai görög és héber mítoszok mind olyan emberekrĂľl beszéltek, akik eredetileg gyümölcsöt ettek. Az ókori egyiptomi papok soha nem ettek húst. Sok nagy görög filozófus, mint Platón, Diogenész és Szókratész, mind a vegetarianizmus szószólói voltak.

Az állati test és állati vér étererĂľkön kívül aurikus, vagy ösztönerĂľket is tartalmaz, sĂľt gyakran olyan erĂľket is, amelyek még ezeken is túlmennek. Magasabb szempontból az utóbbiak hatnak pusztítóan az emberi testre. A testet a földhöz kötik és erĂľsítik az ellenállását. Emiatt követeli meg a Szellemi Iskola tanulóitól a vegetáriánizmust. A szélsĂľséges vegetáriánizmus viszont veszélyes a tanuló számára, mert azáltal rendkívüli érzékenységi állapotok jöhetnek létre.

Ahogyan az ember, bukása folyamán egyre mélyebbre süllyedt az anyagi életterületen, olyan mértékben igazította a táplálkozását mindenkori létállapotához. Néhány ezoterikus azt állítja, hogy ez a táplálékváltoztatás isteni vezetés alatt folyt le, de ez egyáltalán nincs így. Ahogyan az ember a bukását maga okozta, úgy választotta ki mindig élelmét is ennek megfelelĂľen.

A jóga éppen a nem-ártás miatt a lakto-vegetáriánus étkezést ajánlja. Ma már kissé megfordult a sorrend: aki szeretne jógát gyakorolni, elĂľbb elmegy egy tanfolyamra, vagy vesz egy könyvet, ahol a raja jóga 3. és 4. lépésével, az asanakkal és a pranayamával (azaz a testgyakorlatokkal és a légzés uralásával kezdi), ám egy idĂľ után, ha komolyan és elszántan gyakorol, akkor szembesülnie kell azzal, hogy szükség van némi önfegyelemre, többek között a táplálkozás terén is. Mert a tapasztalatok szerint hosszú távon nem lehetséges a spirituális fejlĂľdés és a húsfogyasztás együtt.

Amikor egy személy megérti ezeknek az alapelveknek a realitását, akkor az életstílusa természetes módon erĂľszakmentessé válik. Az érzelmeinkben erĂľszaktól szenvedtünk és másoknak is erĂľszakot adunk. Az érzelmi erĂľszak, mint a gyĂťlölet, a bosszú, az elutasítás, ezek mind a megbocsátás hiányának okai, annak, hogy nincs tolerancia és nincs öntisztelet.

Pitagorasz, ugyanúgy, mint az indiai szentek, hitte, hogy az erĂľszakos energia, ami a leölt állatokból jön, megsemmisíti a tudat békéjét és ennek az a következménye, hogy nem tudják elérni a realitást. Abban hittek, hogy a realitást csak akkor lehet elérni és azzal összekapcsolódni, amikor a tudat tiszta és áttetszĂľ. Bármilyen típusú erĂľszakosság a tisztaságot és átláthatóságot megsemmisíti. Azoknak, akik ehhez az iskolához akartak csatlakozni, jó karakterrel kellett rendelkezniük.