Kunzig Samar Rinpocse: A Bodhiszattva fogadalom |
A Bodhiszattva fogadalom A Bodhiszattva fogadalomnak általában két fõ szempontja van. Az elsõ aspektus a bodhiszattva célja, vagy szándéka, a második ezen célnak az alkalmazása, amely azt jelenti, hogy valóra váltjuk, cselekvéssé formáljuk az óhajt. A Bodhiszattva fogadalmat a Menedék fogadalom után célszerû letenni. A Bodhiszattva fogadalom célja Az elsõ az óhaj vagy a szándék nézõpontja. Ez azt jelenti, hogy kitûzünk egy célt a tudatunknak, egy célpont irányába. Mi is lehet ez? Ez az összes élõlény, amelyek betöltik a teret a legkülönbözõbb létformákban, minden világban és bolygón. Mirõl ismerszik meg egy élõlény? Arról, hogy az élõlény rendelkezik tudattal. Létformáját a szenvedés jellemzi, köszönhetõen annak a ténynek, hogy a tudat mélyen gyökerezik az alapvetõ tudatlanságban. Egy, az alapvetõ tudatlansággal megbélyegzett tudat semmi mást nem alkot, kizárólag zavaró érzelmeket. Ilyen befolyás alatt elkerülhetetlenül tetteket fogunk végrehajtani, és karmát halmozunk fel, s azt rossz karmaként éljük meg. A karmikus magok, amikor beérnek, szenvedést hoznak létre. Ez pedig az a szenvedés, amely megalapozza és létrehozza a különféle létformákat. A folyamat életrõl életre létrehozza önmagát, s kiváltja a létezés körforgását. Azáltal, hogy törõdünk az összes lénnyel, a körülményeikkel s a szenvedésükkel, kifejlesztünk egy valós együttérzést. Valós belsõ késztetés kifejlesztése minden lény megszabadulásáért Nem megfeledkezve arról a szenvedésrõl, amit átél az összes lény, ki kell fejlesztenünk egy hozzáállást. Ez egy olyan tudati hozzáállás, amely mélybõl jövõ óhaj, amit õszintévé kell kifejlesztenünk. Ez az óhaj miden lény számára: a teljes és végleges megszabadulás a szenvedéstõl. Szembesülve a lények e szenvedésével, az egyénnek bátorítania kell saját magát, hogy kifejlessze azt a tudatállapotot, amely bodhicsitta néven vált közismertté. Annak érdekében, hogy valaki megvalósítsa ezt az óhajt, egyszóval megszabadítsa a lényeket a szenvedéstõl egy meghatározott módon, dolgoznia kell saját magán és meg kell szabadulnia saját szenvedésétõl, zavarodottságától. Akkor aztán szert tehet arra az igazi képességre, hogy másokat segítsen, és hogy megszabadítsa õket. Ez a képesség egy teljes és tökéletes felébredés; ez a Buddhaság állapota. Ez egy valóságos képesség: önként mások hasznára válni. Annak érdekében, hogy megvalósítsuk ezt a felébredett tudatállapotot, szükséges az ok határozott megteremtése. A felébredett tudat A bodhicsitta kifejlesztése, vagyis a megvilágosodás utáni vágy a felébredés oka. Ennek a vágynak a kifejlesztése egy magot ültet el a tudatban, amely megvilágosodásként fog beérni. Hogy formába öntsük elkötelezettségünket, Bodhiszattva fogadalmat teszünk. A fogadalom letételével folytatjuk a tudat ezen hozzáállásának megvalósítását, és spirituálisan fejlõdünk. Életrõl életre mindinkább képessé válunk arra, hogy mások javára legyünk. Végül majd elérjük a végsõ eredményt, ami a teljes és tökéletes felébredés, a Buddhaság állapota. Akkor spontán hasznára leszünk másoknak, többé nem egy mûvi, hanem egy teljesen magától értetõdõ módon, minden akadálytól mentesen. Ahogy a nap ragyog az égen és megvilágít mindent, a Buddha tevékenysége olyan természetes lesz mások javára. Ez az, amit a felébredés eredményének neveznek, ez egy teljes és tökéletes felébredés, amely a bodhicsitta kifejlesztésének lehetõségével együtt lett megszerezve. Ennek következtében ez a két nézõpont, a két hivatkozási pont a megvilágosodás felé vezetõ ösvényen az eredmény maga, és a mag vagy ok, ami megteremti az eredményt. Az eredmény az eredendõ képesség, hogy hasznára váljunk másoknak. Ennek oka a bodhicsitta kifejlesztése, a megvilágosodott hozzáállás kifejlesztése, formába öntve a Bodhiszattva fogadalommal. Az élõlények négy típusa Beszéltünk a felébredésrõl mint eredményrõl. Fontos valóban megérteni, hogy ez az eredmény micsoda, és mit jelent felébredettnek lenni. Egy Buddha rendelkezik a képességgel, hogy mások javát teljesítse spontán és határok nélkül. Szükséges megértenünk, hogy mit is jelent ez valójában. Egy Buddha spontán módon hasznára van másoknak a tevékenysége négy szintjén keresztül, amely megfelel a lények négy típusának. Spontán módon egy Buddha tevékenysége lehetõvé teszi a lényeknek, akik teljesen bezárva élnek a szamszárában és a szenvedésükben, hogy szert tegyenek a lehetõségre önmaguk felszabadítására. Különösen azon lények esetében, akik a szenvedés csapdájában élnek az alsóbb világokban. Egy Buddha rendelkezik a képességgel, hogy elindítsa õket egy olyan újjászületés felé, amelyben megtapasztalhatják a relatív boldogságot. A második és harmadik szintû tevékenység azokra a lényekre vonatkozik, akik már a spirituális gyakorlás ösvényén járnak. Ezek a lények az arhatok, és a Pratyeka Buddhák. (Õk az ösvényen járnak, de a megvalósításuk szintje még nem felel meg a valódi megvilágosodásnak.) Ebben az esetben egy Buddha tevékenysége a bátorítás és a támogatás formáját ölti, így õk teljesen meg tudják szabadítani önmagukat a szamszárától. Vegyük példának az arhatokat. Gyakorlásuk majdan a Kis Jármû (a Hinajána) megvalósítását nyújtja számukra; a Buddhák hasonlóképpen segíteni tudnak nekik a teljes megvilágosodás elérésében. Az arhatok azok, akik már létrehozták a tudat belsõ békéjét. Õk teljesen ebben a békés állapotban vannak. A belsõ béke e fajta megvalósítása az egyéni megszabadulás ösvényének eredménye, egy arhat felébredett állapota. A Buddha tevékenysége hatással van egy arhatra, hogy haladjon tovább a teljes felébredés felé, mintsem megmaradjon ebben a békés állapotban. Egy Buddha tevékenysége képes hatékonyan kizökkenteni egy arhatot a nyugalmi állapotából, és a samadijának békéjébõl vagy a meditatív elmélyedésbõl. A Buddhák buzdítják az arhatokat, hogy útjukat folytassák tovább az ösvényükön a teljes felébredés irányában. Ugyanez vonatkozik a Pratyeka Buddhákra. Egy Buddha tevékenysége hasznára van az élõlények negyedik típusának is. Õk azok a gyakorlók, akik a bodhiszattva ösvény magasabb szintjein vannak, ami a nyolcadik vagy a kilencedik szint. Ezeket a bodhiszattvákat buzdítja és segíti egy Buddha tevékenysége, hogy folytassák törekvéseiket, hogy tartsanak ki, amíg önmaguk megvalósítják a teljes felébredést. Ilyenformán láthatjuk, mily’ hatalmas egy Buddha felébredett tevékenysége. Ezzel egy idõben ennek hatósugara felöleli azokat a lényeket, akik teljesen megrekedtek a szamszárában, a lényeket, akik már a gyakorlás ösvényén járnak, mint ahogyan azokat a lényeket is, akik már elérték az ösvény különbözõ szintjeit. Röviden: ez a tevékenység minden típusú lény hasznára válik, az ösvény minden szintjén. Ezért fontos megértenünk a kezdeti okot, amely kiváltja ezt a spontán és végtelen tevékenységet. Ez az ígéret, ez az elkötelezettség, és ez az eskü a gyakorlásra azon célból, hogy segítsünk és hasznára legyünk másoknak. A Bodhiszattva fogadalom lehetõvé teszi számunkra, hogy rendelkezzünk majd ezzel a spontán és határtalan eredménnyel. A megvilágosodás utáni vágy cselekvésbe ültetése Azért, hogy megvalósítsuk ezt a megvilágosodás utáni vágyat s óhajt, el kell köteleznünk magunkat a hat paramita, a hat megvilágosodott tulajdonság gyakorlására. Ezek a következõk: nagylelkûség, morál, türelem, lelkes erõfeszítés, meditáció, és nem megkülönböztetõ bölcsesség. Egy Buddha olyan valaki, aki ezt a hat tulajdonságot a teljes tökéletességig vitte. A teljes felébredettség megvalósítható ezen jellemvonások gyakorlásával. A Buddhák gyakorolták és valóra váltották e tulajdonságokat, tökéletesítették ezeket, és ekképpen érték el a megvilágosodást. Számos létezésen mentek keresztül, amely abban az óhajukban gyökerezett, hogy tényleg másokon segítsenek. Ennek eredményeként megvilágosodott jellemvonásaik kiteljesedtek. Követnünk kellene a példájukat, és ahogy letesszük a Bodhiszattva fogadalmat, azt kellene gondolnunk: „Ahogy a Buddhák a múltban, a jelenben és a jövõben, magamévá teszem a hat megvilágosodott tulajdonság, a hat paramita gyakorlásának ösvényét, én is ezt az ösvényen fogok járni.” Önfegyelem a Bodhiszattva fogadalomért Mûködésbe hozhatjuk és végrehajthatjuk a Bodhiszattva esküt a háromféle önfegyelem összefüggésében. Elõször: csökkentsük negatív cselekedeteinket, amelyek szenvedést okoznak. Másodszor: halmozzunk fel pozitív cselekedeteket, amelyek általunk pozitívnak megélt eredményeket hozhatnak létre sajátmagunk és mások számára. És harmadszor: viselkedjünk és cselekedjünk úgy, hogy az mások javára váljék. Annak érdekében, hogy megtartsuk és teljesítsük a Bodhiszattva fogadalmat, képeznünk kell magunkat. A módszereket világosan kifejtette Gampopa: A megszabadulás díszes ékköve címû mûvében. Ha teljesen képzettekké válunk ezekben a módszerekben, akkor egy nagyon erõs alapot építünk az erények kifejlesztése és minden érdekében, amit pozitívnak hiszünk. A fejlõdés maga automatikus, amíg a fogadalom meg nem törik. Még akár akkor is, amikor alszunk, és akár akkor is, amikor a tudat figyelmetlen, ezek a pozitív elõnyök folytatják a fejlõdést. Ez az, amiért azt mondják, hogy a Bodhiszattva fogadalom olyan, mint termõföld az erények fejlõdéséhez. Forrás: www.kamala.hu |