Mindannyian vágyunk a testi és lelki harmónia megvalósulására, a nyugalom érzésének teljes átélésére. A XX. században nemcsak a jóga tudományának terjedésével, de a pszichológia fejlĂľdésével egyre inkább teret kapnak a különbözĂľ relaxációs technikák, mint a Schultz féle autogén tréning, Jacobson progresszív relaxációja, de divatossá váltak a különbözĂľ imaginatív technikák is.

Test és lélek rendkívül szoros kapcsolatban áll egymással. Lelki feszültségeink nem csak a külvilág felé való megnyilvánulásunkban mutatkoznak meg, hanem izmaink tónusában, feszültségeiben, görcsiben is felfedezhetĂľk. Az izmok megszokásból kialakult feszültsége visszahat lelki állapotunkra is, tehát abban az esetben is fennállhat feszültség, amikor szituáció nem ad okot rá és érzelmileg sem indokolt. Testünk izmai akkor is hordozzák régmúlt emlékeinket mikor azok élménye már eltĂťnt tudatosságunk horizontján. Éppen ezért is fontos, hogy a lazításra és szervezetünk tudatos pihentetésére idĂľt találjunk és szánjunk mindennapjainkban, hiszen a gyakorlás jótékony hatása sok téren megmutatkozik, és hasznunkra válik. Az izmok ellazulásával oldódó belsĂľ feszültségek feldolgozására, elfogadására és elengedésére nyílik lehetĂľség a relaxációs technikák valamelyikének rendszeres gyakorlásával.

Ahhoz, hogy a relaxációt gyakorolhassuk, semmire sincs szükségünk. Egy csendes, meghitt, meleg hely, amely nyugodt, és amelyhez rendszerint visszatérhetünk, ha felfrissülésre, pihenésre vágyunk.

A gyakorlás során módszeresen és szisztematikusan haladunk a test tudatosításán és izmainak ellazításán át a légzés hídján keresztül belsĂľnk legmélyéig. Ez egyfajta módosult tudatállapotot eredményez, mely az alvás és ébrenlét közötti állapothoz hasonlítható. Agyunk ilyenkor alfa hullámokat gerjeszt, s ez okozza az izmok, idegek és érzelmek ellazulását. Csökken az idegrendszer szimpatikus tónusa és fokozódik a paraszimpatikus, így fokozódik az emésztés is. Benne megváltozik a légzés, csökken a pulzusszám és a vérnyomás.

Túl azon, hogy a relaxáció nagyszerĂť lehetĂľség lelki tartalmaink felfedezésére és tapasztalataink feldolgozására, fájdalmaink elengedésére, terápiás módszerként is egyre inkább hangsúlyozottá válik. A pszichoszomatikus betegségek gyógyításában egyre nagyobb szerepet kap, hiszen tudományosan bizonyítást nyert, milyen hatékony a magas vérnyomás (hipertonia), gyomorfekély (colitis ulcerosa), impotencia, meddĂľség, menstruációs zavarok, alvászavarok, migrén és a különbözĂľ affektív zavarok, mint a szorongás kezelésében is.

A jóga ilyen irányultságú technikáját jóga nidrának, azaz jógikus mélyalvásnak, pszichikus alvásnak, vagy dinamikus alvásnak is nevezik. Gyakorlása közben a tudat érzékelése megváltozik, s külvilághoz láncoló érzékszervek mĂťködése visszavonódik. Lassan elfordul a külsĂľingerektĂľl a szaglás, ízlelés, szaglás és tapintás érzékelése, míg végül csak a hallás marad. Mivel az agy kevesebb ingert kap sokkal inkább befogadó lesz, s személyiségünk mélyen rejtett részei is elérhetĂľvé, megismerhetĂľvé és alakíthatóvá válnak.

Miközben érzékszerveink a külvilágtól visszavonva pihennek, érzelmeink ellazulnak, testünk passzívan fekszik mozdulatlanságban, létrejön testi-lelki-szellemi relaxáció állapota, melyben a pozitív tulajdonságok erĂľsíthetĂľk és az elhagyni kívánt szokások helyébe ültethetĂľk. Fejleszti a kreativitást, nagyszerĂť önismereti út, mely a szabadság átélésének élményét adja kitartó gyakorlójának…

 

SzerzĂľ: Kupi Regina - jóga tanár
www.antarmauna.hu