A jógafilozófia atyjának Patandzsalit tartják, aki feltételezhetĂľen az elĂľzĂľ mesterek tanításait összegezte 195 aforizmából álló Jóga-szútrájában. Milyen más tanításokat összegez a jóga-darsana? Filozófia, életmód, egészség. A Jóga története és tanításai.

India hat védikus filozófiai rendszere közül az egyik és talán egyedül igazán ismert, a jóga-darsana. Érdekes módon a jóga kifejezés mára egy gyĂťjtĂľfogalommá nĂľtte ki magát, amely az önmegvalósítás különbözĂľ folyamatait foglalja magában. Manapság a legtöbb ember a jóga fogalma alatt a hatha-jógát érti, mely a különbözĂľ ászanákat (jógapózokat), a pránájámát (légzĂľgyakorlatokat) és e jógafolyamathoz kapcsolódó tisztító gyakorlatokat foglalja magában. A jóga történetének tanulmányozásakor, bár röviden kitérünk az egyéb fontosabb irányzatokra, mi is a hatha-jógára fogunk összpontosítani. Kalandra fel!

Gauranga dĂĄsza

Indus-völgyi leletek és a legrégebbi jóga-írások

A jóga állomásainak datálása során ugyanabba a nehézségbe ütközünk, mint az indiai történelem szinte minden eseményének keltezésekor. A tárgyi leletek viszonylag ritkák, az írásos emlékek keletkezésének idĂľpontját pedig meglehetĂľsen különbözĂľképpen jelölik meg az egyes kutatók. A védikus kultúra létezésére utaló legrégebbi feltárt régészeti leletek az Indus-völgyi civilizációhoz kapcsolódnak. A Harappában talált híres pecsétnyomó korát, amely állítólag Pasupati-náthát, az Úr Sivát ábrázolja jógaülésben, körülbelül Kr. e. 3000-re teszik. Mivel az Indus-völgyi írást ez idáig nem sikerült megfejteni, sokkal több részletet (pl. a tudomány mai állása szerint késĂľbbre datált jóga-írások tanításainak nyomait) jelenleg sajnos még nem tudnak beazonosítani.

A Védák és a hozzájuk kapcsolódó különbözĂľ írások már részletesebb forrásoknak tekinthetĂľk, ám ezek datálása bizonytalan. Az ortodox hagyomány szintén körülbelül ötezer évvel ezelĂľttre teszi a Mahábhárata cselekményének idĂľszakát. Ennek egyik fejezete, amely Bhagavad-gítáként vált ismertté, Krisna és Ardzsuna – a kuruksetrai csata elĂľtt elhangzott – párbeszédét tartalmazza. Ebben Krisna részletesen elmagyarázza a jóga rendszerének alapjait, külön ismertetve a karma-jóga (a tettek jógája, áldozati ceremóniák), a dzsnyána-jóga (a tudás jógája, filozófiai elmélkedés), a dhjána-jóga (a meditáció jógája) és a bhakti-jóga (az odaadás jógája) folyamatait.

Az Upanisadok keletkezését is ugyanerre az idĂľszakra teszi a hagyomány, bár sok kutató több ezer éves idĂľszakra húzza szét a legkorábbinak és viszonylag késĂľbbinek tartott Upanisadok keletkezését, annak ellenére, hogy a bennük található tudás egy nagyjából egységes filozófiai rendszert alkot. Már a korábbi Upanisadok is, pl. a Prasna- vagy a Mándúkya Upanisad is számos olyan fogalmat tárgyalnak (többek között az OM mantra, a prána, azaz életerĂľ fogalmát), amelyek a jóga rendszerének szerves részét képezik, vannak viszont kifejezetten a jóga és a meditáció témájával foglalkozó Upanisadok. Szintén ismert és Ăľsi szövegek a Jóga-jagjavalkja-szamhitá, illetve a Jóga-vaszistha. Bár a történettudomány a Gítánál és az Upanisadoknál késĂľbbre datálja Ăľket, a hagyomány szerint a bennük foglalt tanítások Ráma királyfi idejébĂľl származnak. Az írások keletkezésének megítélésében a tartalmukon kívül sok minden másra nem nagyon hagyatkozhatunk, mivel általában pálmalevelekre jegyezték le s idĂľrĂľl idĂľre át kellett másolni Ăľket, vagyis nem rendelkezünk ténylegesen Ăľsi, korabeli írásos példányokkal.

Patandzsali Jóga-szútrája és Náthamuni Jóga-rahaszjája

A jógafilozófia atyjának Patandzsalit tartják, aki feltételezhetĂľen az elĂľzĂľ mesterek tanításait összegezte 195 aforizmából álló Jóga-szútrájában. Az Ăľ nevéhez fĂťzĂľdik az astanga-jóga, vagyis a jóga nyolcfokozatú rendszerének lefektetése. Az elsĂľ négy fokozat a külsĂľdleges gyakorlatokat foglalja össze (jama - tilalmak; nijama - elĂľírások; ászana - ülĂľpozíciók; pránájáma - légzĂľgyakorlatok), míg a második négy fokozat a belsĂľ gyakorlatokat (pratjáhára – befelé fordulás; dháraná – összpontosítás; dhjána – meditáció és szamádhi – transz). Míg az alsó szinteket néhány sútrával elintézi, a meditáció és a hozzá kapcsolódó témák leírása szinte a mĂť háromnegyedét teszi ki. Patandzsali életét és munkásságát jelenleg a Kr. u. 2. századra teszik, de vannak olyan vélemények is, mely szerint a Kr. e. 15. században írta a Jóga-szútrát. A késĂľbbi tanítók korának meghatározása már valamivel könnyebb. A következĂľ jelentĂľs név a jóga tudományában Náthamuni, egy dél-indiai szent, aki a Kr. u. 9. században élt, és akihez a Jóga-rahaszja címĂť, ezidáig elveszettnek hitt mĂť megírása kapcsolódik. A mĂťre állítólag Thirumalai Krisnamacsarja talált rá, és Ăľ jegyezte le a jelenkor számára. Ez a mĂť már a késĂľbb keletkezett, ismertebb hatha-jóga-írásokhoz hasonlóan tárgyalja az ászanákat, légzĂľgyakorlatokat és egyéb fontos ismereteket.


A Nátha-hagyomány és a hatha-jóga irodalma

A leghíresebb és sokak általa a legteljesebbnek, legautentikusabbnak elfogadott jóga-írás a Hatha-jóga-pradípiká. SzerzĂľje Szvámí Szvátmáráma, és keletkezését általában a 14. századra teszik. A mĂť elején Svátmáráma tiszteletét fejezi ki az elĂľzĂľ tanítóknak, akik között Matszjendranátha és Gorakhnátha (Goraksanátha) neve is felbukkan. Gorakhnátha tevékenységét a 11-12. századra teszik. Az Ăľ mestere volt Matszjendranátha, és egy még korábbi mester lehetett Ádinátha, akitĂľl az egész Nátha-tradíciót eredeztetik. Egyesek szerint Ádinátha maga az Úr Siva, és ezzel a tradíció eredete megint az idĂľk homályába vész. Mások a 8. századra teszik Gorakhnath születését, persze az sem kizárt (ha a jógikról szóló mesébe illĂľ beszámolókat szó szerint vesszük), hogy több száz évig élt és tanított. A Nátha-hagyomány 84 mahásziddhát, vagyis tökéletességet elért mestert tart számon, akik lehet, hogy közel egy idĂľben, de lehet, hogy több évszázadon keresztül, egymás után éltek. A nepáli gurkhák is Gorakhnáthától eredeztetik a nevüket (ami egyébként tehénpásztort jelent), illetve a Gorakhpur tartomány neve is hozzá kapcsolható. Gorakhnátha mester sírhelye a mahárástrai Ganeshpuri városa mellett található. Állítólag az egész indiai szubkontinenst és a határos országokat is bejárta, így sokfelé megvetette a késĂľbbi modern jóga tanításainak alapjait. Az Ăľ nevéhez kapcsolódik egy vitatott mĂť, a Goraksa-sataka, mely egyes változatokban száz, más változatokban kétszáz versszakban tárgyalja a meditáció és a kundaliní felébresztésének rejtelmeit. A további két ismert és elismert írás a 15. századi Gheranda-samhitá, melynek szerzĂľje Gheranda Muni, valamint egy meglehetĂľsen részletes, összefoglaló mĂť, a Siva-szamhitá, melynek szerzĂľje nem ismert, de a keletkezését a 17-18. századra teszik.

Szvámí Sivánanda és a himalájai jógaiskolák

Szvámí Sivánanda (1887–1963) Tamil Naduban született, és 1924-ben Rishikesh-ben telepedett le. Itt kapott avatást és merült el a lelki gyakorlatokban. Tanítványai számára a hatha-jóga mellett a pránájámát, a kundaliní-jógát és a meditációt is hangsúlyozta. 1936-ban hozta létre a Divine Life Society nevĂť karitatív intézményt. Számos világhírĂť tanítványa közül kiemelkedik Szvámí Visnu-dévánanda (1927–1993), aki Nyugaton meghonosította a Sivánanda-jógát, Szvámí Szatcsidánanda (1914–2002), aki az integrál-jóga irányzat megalapítója, valamint Szvámí Szatjánanda Szaraszvatí (1923-), a Szatyánanda jógaiskola megalapítója. Maharishi Mahesh Jógi (1918–2008) a himalájai Brahmánanda Szaraszvatí (1870–1953) tanítványa, és egy népszerĂť irányzat, a Transzcendentális Meditáció megalkotója. Ebben a rendszerben a Maharishi által adott mantrák segítségével végzett meditáció a lényeg, míg a jóga egyéb aspektusai kevesebb hangsúlyt kapnak.

Krisnámácsárya (1888-1989) tradíciója

Nagyon sokan Thirumalai Krisnámácsárját tekintik a modern jóga nagyatyjának, mivel Ăľ volt az, aki mind elméleti, mind gyakorlati szempontból nagyon sokat fáradozott a jóga Ăľsi tanításainak felébresztéséért és megismertetéséért Indián belül, majd tanítványai segítségével azon kívül is. 1888-ban született, és 1919-ben rátalált mesterére, Rámamohan Brahmacsárira, aki Tibetben, a Kailásza-hegy lábainál élt. Hét és fél évig tanulta tĂľle a jóga elméleti és gyakorlati tudományának rejtelmeit, majd visszatért Indiába, ahol még évekig tanulmányozta a védikus filozófia másik öt rendszerét. Krisnámácsárja fĂľhadiszállása Misore-ban volt, s két leghíresebb tanítványát is ott kezdte képezni. B.K.S. Iyengar (1918-) Krisnámácsárja sógora volt, s az 1930-as években kezdett tanulni tĂľle, 15 évesen. 1952-ben Yehudi Menuhin meghívására Iyengar Európába látogatott, hogy jógát oktasson. Light on Yoga címĂť könyve talán a mai jógázók leggyakrabban forgatott alapmĂťve, melyben hĂťen ismerteti guruja tanításait az ászanák kivitelezésével kapcsolatban. Másik ismert tanítványa K. Pattabhi Jois (1915–2009), aki a mesterétĂľl tanult gyakorlatsorokat a dinamikus átvezetĂľ gyakorlatokkal (vinyászákkal) együtt tanította, és megalkotta a ma egyik legelterjedtebb jógastílust, az astánga-vinyásza-jógát. Még egy híres tanítványa volt, aki ráadásul az elsĂľ külföldi nĂľ volt, akit a jóga titkaiba beavatott. Indra Déví (1899–2002) szintén az 1930-as években találkozott vele, majd az 1960-as évektĂľl kezdve Ăľ honosította meg e jógát elĂľször Észak- és Dél-Amerikában. Krisnámácsárja tanításainak hagyományait ma Madraszban élĂľ fia, T.K.V. Deshikacsar és unokái ápolják.


Paramahamsza Yogánanda és a Ghosh-hagyomány

Természetesen nem csak a híres tanítványok, de maguk a guruk is elutaztak Nyugatra, Amerikába, hogy India Ăľsi spirituális kincseit megosszák a világ népeivel. A kriyá-jóga hagyományának legismertebb mestere Paramahamsza Yogánanda (ejtsd: Jógánanda) (1893–1952), aki 1920-ban Amerikába hajózott, és megalapította a Self-Realization Fellowship-et, melynek célja a meditáció és a spirituális tanítások terjesztése volt. Yogánanda önéletrajza (Autobiography of a Yogi) szintén a spirituális irodalom egyik klasszikusának számít. Yogánanda mesterei visszamenĂľleg: Juktesvara Giri (1855–1936), Lahiri Mahászaja (1828–1895), Mahávatár Babadzsí (19. sz. második fele). Paramahamsza Yogánanda legifjabb öccse Visnu Charan Ghosh (1903–1970) volt, aki Kalkuttában testépítĂľket képzett és jógát oktatott. Bátyjával ellentétben a jóga fizikai oldalát sem hanyagolta el, és iskolájában 84 klasszikus pózt tanított. 1939-ben utazott el Amerikába, és állítólag Ăľ vezette be a Mr. Universe testépítĂľ-versenyeket. Leghíresebb tanítványa Bikram Choudhury (1946-), aki világszerte elterjesztette a Hot Jóga, vagyis a felfĂťtött teremben végzett hatha-jóga divatját. Emberek ezrei izzadnak ma is világszerte a Bikram-jóga stúdiókban. Ugyancsak Bikram nevéhez fĂťzĂľdik a nemzetközi jógaversenyek megrendezése is.

Szvámí Bhaktivedanta és a bhakti-jóga kultusz

A bhakti-jóga már a Bhagavad-gítában nagy szerepet kap. Az odaadás és szeretet jógáját Krisna a legmagasztosabb jógafolyamatnak tekinti, és a 15. században megjelenĂľ inkarnációja, Csajtanya Maháprabhu ismét felébreszti a bhakti-kultuszt Nyugat-Bengálban. A bhakti legfontosabb gyakorlatai a Haré Krisna Haré Krisna Krsna Krisna Haré Haré Haré Ráma Haré Ráma Ráma Ráma Haré Haré mantra közös éneklése és a templomokban Krisna múrtijának, szoborformájának imádata. Sokan ezért a hindu vallás részének vélik a bhakti-hagyományt, míg az egyéb jógaiskolák mesterei sikeresen leválasztották a jógát a hozzá kötĂľdĂľ kultikus elemekrĂľl. A. C. Bhaktivedanta Szvámí Prabhupáda (1986–1977) volt a bengáli bhakti-hagyomány elsĂľ guruja, aki 1965-ben Amerikába hajózott, és elkezdte oktatni a fiatalokat a szeretet jógájára. Azóta munkájának eredményeképpen több ezer Haré Krisna templom, farmközösség és gyülekezet gyakorolja nap mint nap a bhakti-jóga lélekemelĂľ gyakorlatait, a közös mantra-éneklést, a szentírások tanulmányozását, a templomi szertartásokat és a fĂľzés jógáját, melynek során az elkészült vegetáriánus ételeket felajánlják Krisnának.

Ismerd meg jobban

Idén is elindul a Bhaktivédanta Hittudományi FĂľiskola jógamester képzése, amely egyedülállómódon az országban, államilag elismert fĂľiskolai diplomát nyújtó képzés. Az oktatás különlegessége, hogy mind a jóga elméleti, filozófiai és önmegvalósítási oldalával, mind mozgásrendszerével megismerkedhetnek a hallgatók, az anatómiától a testtartásokig és légzĂľgyakorlatokig. A jóga teljes rendszerét megsimerve, így válhat valaki egyszerre egy különleges és az egészséget támogató szakma, és önnön életének mesterévé. Az oktatók minden érdeklĂľdĂľt, nemre, korra és testalkatra, valamint világnézetre való tekintet nélkül nagy szeretettel várnak!

SzerzĂľ: Gauranga dásza
www.bhf.hu