Ezen a világon túl |
A mi világunkon túl sok másféle világ van. Minden szint önmagában egy világ, és a felfogásunk szintjét tükrözi. Mint amikor egyetemre megyünk. Ahogy haladunk elõre az egyetemen, minden egyes szint azt mutatja meg, hogy mennyivel többet értettünk meg az egyetemi tananyagból, és aztán lassan megyünk, a diploma felé. Az asztrális világban sok úgynevezett csodát fogunk látni. Meg tudjuk gyógyítani a beteget. Néha olyan dolgokat látunk, amit mások nem. Legalább hatféle csodatévõ erõvel rendelkezünk. Messzebbre látunk a szokványos határoknál, messzebbre hallunk, nem korlátoz minket a tér. A távolság számunkra nem jelent különbséget. Ez az, amit mi mennyei szemeknek és mennyei füleknek hívunk. Átlátunk az emberek gondolatain, hogy mi van a tudatukban, stb. Ezek azok az erõk, amiket néha megszerzünk, amikor elérjük Isten Országának elsõ szintjét. Ha kicsit túlléptünk ezen a szinten oda, amit csupán az egyszerĂ»ség kedvéért a második világnak nevezünk, akkor talán sokkal több képességgel fogunk rendelkezni, mint az elsõn, beleértve a csodákat is. De a legmeglepõbb, amit a második szinten elérhetünk, az az ékesszóló beszéd és vitakészség. Úgy tĂ»nik, hogy senki nem képes sarokba szorítani azt az embert, aki elérte a második szintet, mert ékesszólásának óriási az ereje, és értelme a csúcson van. A legtöbb ember, közönséges tudattal és egyszerĂ» IQ-val nem érhet fel ehhez az emberhez, mert az õ IQ-ja nagyon magas fokot ért el. Nem csak a fizikai agy az, ami jobban fejlett, hanem a misztikus erõ is, a mennyei erõ, a bölcsesség, ami örökletesen bennünk van. Most ez elkezd kinyílni. Indiában az emberek ezt a szintet hívják "Buddhi-nak", ami értelmi szintet jelent. Amikor eléred a "Buddhi-t", Buddhává válsz. Ez az, ahonnan a Buddha szó származik. A Buddha pontosan ez. De nincs vége. Ennél több is van. A legtöbb ember a megvilágosodott személyt hívja Buddhának. Ha õ nem ismeri a második szinten túl lévõ dolgokat, akkor valószínĂ»leg nagyon büszke lehet erre. Igen, azt gondolva, hogy õ egy élõ Buddha, akit a tanítványai nagyon büszkén hívnak Buddhának. Ha õ csak a második szintet éri el, ahol bármely, általa választott ember múltját, jelenét és jövõjét megláthatja, és ahol abszolút ékesszóló beszéddel rendelkezik, akkor ez még nem Isten Országának a vége. Minden úgynevezett csoda megtörténhet velünk, akár akarjuk, akár nem, mert az értelmünk épp csak kinyílt és tudja már, hogy hogyan lépjen kapcsolatba a gyógyítás magasabb forrásával és hogyan rendezzen el mindent úgy, hogy az életünk simábbá és jobbá váljon. Az úgynevezett harmadik szint egy magasabb lépcsõfok. Aki a harmadik világba megy, annak minden adósságtól mentesnek kell lennie legalább ezzel a világgal szemben! Ha tartozunk valamivel e fizikai világ királyának, akkor nem mehetünk fel. Épp úgy, mint amikor egy nemzet szerint bĂ»nös vagy és a papírjaid nincsenek rendben, akkor nem tudsz átmenni a határon egy másik országba. Tehát ez a világi adósság sok mindent foglal magában, amit a múltban vagy a jelenben követtünk el, vagy fizikai életünk elkövetkezõ napjaiban fogunk elkövetni. Mindezt, amit karmának nevezünk, rendeznünk kell. Most tegyük fel, hogy túljutottatok a harmadik világon. Mi jön ezután? Persze a következõ magasabb szintre, a negyedikre mentek. A negyedik világ már teljesen különleges. A nyelvet egyszerĂ»en nem használhatjuk arra, hogy az átlagember számára leírjuk vele mindezeket a dolgokat, attól tartva, hogy megsértjük vele ennek a világnak az Urát. Mert ez a világ nagyon gyönyörĂ», bár néhány részén nagyon sötét, sötétebb, mint New York egy éjszakai áramszünetkor. Ez a világ, mielõtt a fényt eléritek, sötétebb a New York-i éjszakánál. Ez egyfajta tiltott város. Mielõtt elérjük Isten tudását, itt megállítanak minket. De egy mesterrel, egy tapasztalt mesterrel keresztüljuthatunk. Különben nem tudjuk megtalálni az utat az ilyen típusú világban. Mikor elérünk különbözõ szinteket, vagy létezési síkokat az életünkben, nem csak lelki változásokat tapasztalunk, minden mással együtt, hanem fizikai és értelmi változásokat is. Más módon tekintünk az életre, másképp járunk, másképp dolgozunk. Még mindennapi munkánk is más értelmet nyer, és megértjük, hogy miért dolgozunk így, miért kell ezt a munkát végeznünk, vagy miért kellene ezt megváltoztatnunk. Megértjük életünk célját, így már nem érezzük magunkat továbbra is olyan nyugtalannak és zaklatottnak. Nagyon kiegyensúlyozottan, türelmesen várjuk, hogy a küldetésünk a Földön befejezõdjön, mert tudjuk, hogy legközelebb hová megyünk. Ezt már életünk során megtudjuk. Így hát aztán egy magasabb szintre juttok. A negyedik után, az azt követõ magasabb szintre. A Mesterek házába, ami az ötödik szint. Az összes mester innen jött. Habár a szintjük az ötödiknél magasabb, ezen a szinten maradnak. Ez a mesterek lakóhelye. Ezen túl Istennek sok aspektusa van, melyeket nehéz megérteni. Az ötödik után bárhová mehettek, ahova csak akartok. Még sok szint van felfelé, de kényelmesebb, nyugalmasabb itt maradni. Feljebb túl erõs... Oda tudtok menni egy idõre, de lehet, hogy nem szeretnétek ott megpihenni. Istennek sok aspektusa van, amit nem tudunk elképzelni. Mindig azt képzeljük, hogy minél magasabbra megyünk, annál szeretetteljesebb. De a szeretetnek különbözõ fajtái vannak. Van kegyetlen szeretet, erõs szeretet, enyhe szeretet, semleges szeretet. Tehát, attól függõen, hogy mennyit tudunk elviselni, Isten az isteni szeretetet eltérõ mértékben adja majd nekünk. De néha ez erõs, úgy érezzük, hogy széttép bennünket. Szerzõ: Ching Hai Mester, Azért jöttem, hogy hazavigyelek |