A meditációban azért is használjuk őket, mert feladatot adnak az elmének, mely könnyen kicsúszik figyelmünk ébersége alól, s máris azon kapjuk magunkat, gondolkodni, tervezni, emlékezni kezdtünk meditációs gyakorlatunkban. A dzsapa, vagy recitáció alkalmával azonban az elme saját természete szerint cselekedhet, csak éppen irányítottan végzi szokásos tevékenységét. gy szelíden, az ahimsa elve szerint, úgy zabolázzuk meg, hogy nem teszünk rajta erőszakot. Van egy történet, mely jól szemlélteti, miként is működik az elme, s miként hat rá a mantra.

Bár a gyilkolást legtöbbünk nem támogatja aktívan, a társadalom támogatásával kialakítottuk a rendszeres húsevés szokását anélkül, hogy valóban tudnánk arról, hogy mit tesznek azokkal az állatokkal, amiket megeszünk. Szentek és mások társasága Az írott történelem kezdetétől láthatjuk, hogy növények voltak az emberek természetes táplálékai. A korai görög és héber mítoszok mind olyan emberekről beszéltek, akik eredetileg gyümölcsöt ettek. Az ókori egyiptomi papok soha nem ettek húst. Sok nagy görög filozófus, mint Platón, Diogenész és Szókratész, mind a vegetarianizmus szószólói voltak.

A Hellinger-féle családállításnak inkább a csoportos változata ismert. Ennek részben az az oka, hogy a klasszikus családállítás sok szereplővel (szülők, testvérek, felmenők) jelenítette meg a kliens problémája mögött rejlő okot a családi rendszerben. A felkészüléshez a terapeuta többoldalas dokumentumot kért a klienstől (a több generációt tartalmazó családfát, a nehéz sorsú hozzátartozókkal).

Ruediger Dahlke: A lélek árnyai
Jung szerint az árnyék maga a tudattalan. Az a lény, akivel a legkevésbé szívesen azonosítjuk magunkat, ám akit legvégül mégis vállalnunk kell ahhoz, hogy elérjük a teljességet. Ebből a szempontból az árnyékot, illetve „sötét oldalunkat” rendkívül felemásan éljük meg: egyszerre taszít és vonz minket. Mindez külvilágunkban is megjelenik: hiszen ami másokban különösen zavar vagy vonz minket – bármilyen furcsán hangzik is –, szintén saját rejtett lelki tartalmainkra, elfojtott lélekrészeinkre vagy kiéletlen vágyainkra utal. Ám ahhoz, hogy teljes emberré váljunk, el kell fogadnunk és magunkévá kell tennünk árnyoldalunkat – ez lehet az ember legfőbb és legalantasabb célja is egyben.
Ez a mű éppen ezért nem is a szokásos értelemben vett olvasmány, hanem inkább az árnyak birodalmában tett, imitt-amott elvégzendő gyakorlatokkal tarkított utazás. Az árnyékkal végzett munka a tudatosulást szolgálja, tehát a szó szoros értelmében fényterápia. Aki elvégzi az itt bemutatott árnyékterápiát, az nyitottá, barátságosabbá és türelmesebbé válik – önmagával és másokkal szemben egyaránt. A könyv elevenbe vágó magyarázatai sokszor kellemetlenül érintik az olvasót, de mindennél világosabban megmutatják, hogyan békülhetünk ki személyiségünk árnyoldalával.
www.bioenergetic.hu

Minden vallás ismeri a zarándoklatok és az elvonulások jótékony hatásait, ahol a hangsúly a külső helyett a belsőre kerül: zarándoklatok, búcsúk, kegy- és emlékhelyek, elvonulások és lelki gyakorlatok – ez jellemzi a napjainkban világszerte újra felvirágzásnak indult vallási turizmust. vallasiturizmus.lap.hu

Van egy vitéz mahárádzsa, Dasaratha, sok nép ura, szelíd szívű, igazságos, kocsija-lova számtalan. Annak telihold-szép arcú, elsőszülött kedves fia a törvénytisztelő Ráma, íjjal lövők legjobbika. Hogy ne szegje szavát atyja, a jót és rosszat ismerő Ráma nejével s öccsével vállalta a száműzetést. Miközben a vad őserdő sűrűjében vadászgatott, ráksaszákkal akadt össze, és leölte a szörnyeket. Vitézei elestéről tudomást szerzett Rávana, és elragadta bosszúból tőle a Dzsanaka-leányt. Hibátlan hitvesét, Szítát, kereste Ráma mindenütt, s szövetségest talált közben: Szugrívát, a majomkirályt.

Japánban is a Mahajána buddhizmus érkezett meg kínai közvetítéssel. Népszerű és elterjedt Japánban a sin-buddhizmus, ami szerint az ún. "nem-butsu" (Hamu Amida butsu: Tisztelet Amida buddhának) mantra állandó ismétlése révén lehet részesülni Amida Buddha kegyelmében, aki a halál után befogadja hívét Nyugati Paradicsomába, s e mennyei állapotból emeli majd át a nirvánába.

Különösen ki kell hangsúlyoznunk azt, hogy az Iszlámban a nőket nagyon tisztelik. Szó sincs arról, hogy az asszonyoknak nincs lelke, és ők lennének minden rossz forrásai, vagy, hogy alá vannak rendelve a férfiaknak, és elnyomásban kell tartani őket. Az iszlám vallás a nőt teljes jogú partnernek tekinti a házasságban. A házaspárt a Korán egymás lakóhelyének nevezte és a megnyugvás és vigasztalás forrását jelentik egymásnak. És, hogy megmutassa az Iszlám vallás az anyaság kiemelkedő helyzetét és szentségét a Próféta (Béke Legyen Vele) a hagyomány szerint azt mondta: "a Paradicsom az anyák lábánál van".