Test és lélek rendkívül szoros kapcsolatban áll egymással. Lelki feszültségeink nem csak a külvilág felé való megnyilvánulásunkban mutatkoznak meg, hanem izmaink tónusában, feszültségeiben, görcsiben is felfedezhetők. Az izmok megszokásból kialakult feszültsége visszahat lelki állapotunkra is, tehát abban az esetben is fennállhat feszültség, amikor szituáció nem ad okot rá és érzelmileg sem indokolt.

Az ember háromféle gunával, vagyis alapvető tulajdonsággal bír: Sathwa (tisztaság, nyugalom), Rajo (harag, kapzsiság, lázas tevékenység) és Thamo (tunyaság, tompaság). Vannak, akik csakis szathvikus ételeket fogyasztanak, mások csak rajaszikust, míg ismét mások csak thamaszikust...

Így működik a Szeretet is az emberek között: mindenki mindenkivel összefügg, mutatjuk egymás nem harmonikus részeit. Ha szeretettel fordulok a számomra problémás ember felé, nem csak őt segítek meggyógyulni, hanem ezáltal én is meggyógyulok, hiszen felismertem és elfogadtam a saját problémámat, árnyoldalamat is, és teszek azért, hogy egyensúlyt, harmóniát, egységet vigyek a kapcsolataimba...

Az asztrológia a világ leképezését jelenti, utat a transzcendens felé, egyfajta beavatást a Mindenség lényegéhez, az egységhez. Az orvosi asztrológia lehetőséget biztosít, hogy megértsük betegségeink természetét, hogy mi húzódik meg azok lelki hátterében. Megmutatja, melyek azok a belső kényszerítő erők, amelyek következményeként az adott betegség jelentkezik. A betegség azt jelenti, hogy az egyén nem képes arra, hogy egész legyen, vagyis nem a maga útját járja, hanem letér arról. Minden megtorpanás, minden zsákutca, minden letérés azokat az erőket mozgósítja, amelyek – olykor akár fájdalommal, akár betegség formájában – abban segítenek, hogy visszatérjünk a saját utunkra. Betegségünk segít, hogy elérjük legfontosabb célunkat: megvalósítani Önmagunkat.
A megújult, bővített formában megjelent első kötet bevezetést ad az asztrológia alapfogalmaiba, létfilozófiájába és bemutatja az orvosi asztrológia gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit. A betegségcsoportok közül három nagy területre tér ki: megtárgyalja az idegrendszer idegi és pszichés irányú betegségeit, a belső elválasztású mirigyrendszer legfontosabb betegségeit, és az érzékszervek közül a legfontosabb szem- és fülbetegségeket. A második kötet pedig a további testi területek betegségeivel, pl. a táplálkozás, a légzés, a kiválasztás, a keringés, a bőr és a mozgás szervrendszerének elváltozásaival, illetve azok lelki hátterével és asztrológia megfeleltethetőségeivel foglalkozik. Az összefüggések jobb megértése végett mindkét kötetben közel 50 horoszkópábra és azok értelmezése segíti az olvasót. A harmadik kötetben helyet kapnak a keringési rendszer további problémái, az immunrendszerünk összefüggései és azok betegségei, a bőr és a mozgásszerv-rendszer megbetegedései, valamint a szaporodás biológiája, s itt a betegen született emberekről is szó esik. Külön fejezet tárgyalja a balesetek asztrológiai összefüggéseit.

www.dakinikonyvek.hu

Minden vallás ismeri a zarándoklatok és az elvonulások jótékony hatásait, ahol a hangsúly a külső helyett a belsőre kerül: zarándoklatok, búcsúk, kegy- és emlékhelyek, elvonulások és lelki gyakorlatok – ez jellemzi a napjainkban világszerte újra felvirágzásnak indult vallási turizmust. vallasiturizmus.lap.hu

A hajlamos cselekvés eredménye vagy kielégülés, vagy pedig csalódás. Az előbbi egy időre csillapítja az elme éhségét, az utóbbi rögtön új szenves cselekvésre hevít. A "jó" és "rossz" szándékokból fakadó cselekvés magától értetődően kellemesnek és kellemetlennek minősített élményekhez vezet majd. Ám a Természet lényegéből adódóan minden állapotot újabb állapot követ, minden ösztönzés után újabb ösztönzés következik. A tudati minőségek is törvényszerűen váltakoznak. A Világos minőséget mindig Homályos vagy Ragaszkodó váltja fel. A szenvedés így végső soron nem a fájdalmasnak ítélt tapasztalásokból, hanem a "jó" és "rossz" közötti különbségtevésből születik.

A régi időkben nem volt sem szemüveg, hogy az eget nézzük, sem röntgensugarak, sem mikroszkóp. Semmi ilyesmi nem létezett. Az embernek saját magának kellett tehát olyan szemekkel felszerelkeznie, amelyekkel jól látott, mert semmilyen szerszám nem állt a rendelkezésére. Egy napon tehát egy szem, első alkalommal, megpillantotta a valóságot a maga teljességében. Ez a szem, rendkívüli módon átható pillantású, saját magát is ugyanolyan jól látta, mint a többieket. Behatolt, átlátta a boldogságot ugyanúgy, mint a szerencsétlenséget.

Miért éppen az iszlám és követői szerepeltek példánkban. A válasz erre az, hogy gyakran és jobban tapasztaljuk a nyugatiak hiányos vagy téves ismereteit az iszlámról. Másrészt szilárd meggyőződésünk, hogy nincs olyan eszme vagy vallás, amelynek a képe annyi hamisításon és torzításon ment volna keresztül, mint az iszlám és követőinek (muszlimok) a képe.