A Bhagavad Gítában Krisna így szól Arjunához: "A jógát én a Napnak adtam." Hogyan értelmezhetjük ezt? A Nap nem egy személy. A Nap a világegyetem egy része, amelynek fénye és energiája az élet feltétele és fenntartója. Ez az erő vagy energia, amely egyesülés és tömörülés révén a Nappá lett, a jóga, amelyről Krishna beszél. A jóga elve sokkal ősibb tehát az emberiségnél, és nem az ember alkotta. A jóga egész tudománya abból az igényből fakad, hogy az ember választ akar kapni léte alapvető kérdéseire: Ki vagyok? Honnan jöttem? Merre tartok? Miért vagyok itt? Betöltöm-e a feladatom?

Az egyszerű étel és a magasztos gondolkodás mellett, amely magas erkölcsiséggel és tiszta életvitellel párosul, a szervezet számára nincs szükség semmi olyan élénkítő vagy serkentő szerre, amivel manapság elárasztják a piacot. A fényűző, ínyenc ételek fogyasztása nemcsak "lefullasztja" a gyomrot, hanem rendkívül veszélyes következményekhez vezet.

A félelemnek sokféle megjelenési formája létezik. Ugyanis nem mindegy, hogy mitől félünk, vagy hogyan félünk. Félhetünk konkrét dolgoktól, de félhetünk meg nem magyarázhatóaktól is. Félhetünk annyira, hogy szinte ledermedünk, de lehet, hogy inkább folyamatos szorongással éljük mindennapjainkat. Vagy túlzottan félthetjük a hozzánk közelállókat. Dr. Edward Bach virágesszenciái teljes átfogó segítséget nyújtanak a félelmekkel szemben...

Az asztrológia a világ leképezését jelenti, utat a transzcendens felé, egyfajta beavatást a Mindenség lényegéhez, az egységhez. Az orvosi asztrológia lehetőséget biztosít, hogy megértsük betegségeink természetét, hogy mi húzódik meg azok lelki hátterében. Megmutatja, melyek azok a belső kényszerítő erők, amelyek következményeként az adott betegség jelentkezik. A betegség azt jelenti, hogy az egyén nem képes arra, hogy egész legyen, vagyis nem a maga útját járja, hanem letér arról. Minden megtorpanás, minden zsákutca, minden letérés azokat az erőket mozgósítja, amelyek – olykor akár fájdalommal, akár betegség formájában – abban segítenek, hogy visszatérjünk a saját utunkra. Betegségünk segít, hogy elérjük legfontosabb célunkat: megvalósítani Önmagunkat.
A megújult, bővített formában megjelent első kötet bevezetést ad az asztrológia alapfogalmaiba, létfilozófiájába és bemutatja az orvosi asztrológia gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit. A betegségcsoportok közül három nagy területre tér ki: megtárgyalja az idegrendszer idegi és pszichés irányú betegségeit, a belső elválasztású mirigyrendszer legfontosabb betegségeit, és az érzékszervek közül a legfontosabb szem- és fülbetegségeket. A második kötet pedig a további testi területek betegségeivel, pl. a táplálkozás, a légzés, a kiválasztás, a keringés, a bőr és a mozgás szervrendszerének elváltozásaival, illetve azok lelki hátterével és asztrológia megfeleltethetőségeivel foglalkozik. Az összefüggések jobb megértése végett mindkét kötetben közel 50 horoszkópábra és azok értelmezése segíti az olvasót. A harmadik kötetben helyet kapnak a keringési rendszer további problémái, az immunrendszerünk összefüggései és azok betegségei, a bőr és a mozgásszerv-rendszer megbetegedései, valamint a szaporodás biológiája, s itt a betegen született emberekről is szó esik. Külön fejezet tárgyalja a balesetek asztrológiai összefüggéseit.

www.dakinikonyvek.hu

Minden vallás ismeri a zarándoklatok és az elvonulások jótékony hatásait, ahol a hangsúly a külső helyett a belsőre kerül: zarándoklatok, búcsúk, kegy- és emlékhelyek, elvonulások és lelki gyakorlatok – ez jellemzi a napjainkban világszerte újra felvirágzásnak indult vallási turizmust. vallasiturizmus.lap.hu

A hajlamos cselekvés eredménye vagy kielégülés, vagy pedig csalódás. Az előbbi egy időre csillapítja az elme éhségét, az utóbbi rögtön új szenves cselekvésre hevít. A "jó" és "rossz" szándékokból fakadó cselekvés magától értetődően kellemesnek és kellemetlennek minősített élményekhez vezet majd. Ám a Természet lényegéből adódóan minden állapotot újabb állapot követ, minden ösztönzés után újabb ösztönzés következik. A tudati minőségek is törvényszerűen váltakoznak. A Világos minőséget mindig Homályos vagy Ragaszkodó váltja fel. A szenvedés így végső soron nem a fájdalmasnak ítélt tapasztalásokból, hanem a "jó" és "rossz" közötti különbségtevésből születik.

Japánban is a Mahajána buddhizmus érkezett meg kínai közvetítéssel. Népszerű és elterjedt Japánban a sin-buddhizmus, ami szerint az ún. "nem-butsu" (Hamu Amida butsu: Tisztelet Amida buddhának) mantra állandó ismétlése révén lehet részesülni Amida Buddha kegyelmében, aki a halál után befogadja hívét Nyugati Paradicsomába, s e mennyei állapotból emeli majd át a nirvánába.

A Korán azon kívül, hogy tartalmazza Isten tanításait, összegyűjti a korábbi Kinyilatkoztatások tartalmát... Kinyilatkoztatása óta egyetlen betű sem változott meg benne, hiszen a Korán változatlanságát maga Isten garantálta az embereknek.