A Gheranda-Szamhitá Jógájában az egyik legfontosabb elem, mintegy központ a Jógában, a Pránájáma, amit időnként a lélegzet szabályozásaként és visszatartásaként írnak le. A Gheranda itt foglalkozik az idő és hely, a szabályozott táplálkozás kérdésével, a Nádik megtisztításával, a különbözó Pránákkal, Kumbhakával, azaz a valódi Pránájámával, ami nyolcágú: Szahita, Szúrjabheda, Uddzsájí, Sítalí, Bhasztríká, Bráhmarí, Múrccshá és Kevalí. Szintén leírja a titkos hangok létráját, amely megnyilvánul a Szádhaka láthatatlan anatómiájában, mint a Pránájáma gyakorlatban való jártasság, melyet a fejlődés érdekében folytat.

Pitagorasz, ugyanúgy, mint az indiai szentek, hitte, hogy az erőszakos energia, ami a leölt állatokból jön, megsemmisíti a tudat békéjét és ennek az a következménye, hogy nem tudják elérni a realitást. Abban hittek, hogy a realitást csak akkor lehet elérni és azzal összekapcsolódni, amikor a tudat tiszta és áttetsző. Bármilyen típusú erőszakosság a tisztaságot és átláthatóságot megsemmisíti. Azoknak, akik ehhez az iskolához akartak csatlakozni, jó karakterrel kellett rendelkezniük.

A lelkünk ezeken a próbatételeken könnyedén át tudna vezérelni bennünket, ha meghallanánk üzenetét. Azonban ha erőfeszítései eredménytelennek mutatkoznak, nincs más lehetősége, mint hogy a betegség nyelvén üzenjen számunkra. Ezzel próbál rábírni bennünket a "hibás" viselkedési mintánk feladására, a "helyes" személyiségünk kialakítására, utunk megfelelő folytatására.

Az asztrológia a világ leképezését jelenti, utat a transzcendens felé, egyfajta beavatást a Mindenség lényegéhez, az egységhez. Az orvosi asztrológia lehetőséget biztosít, hogy megértsük betegségeink természetét, hogy mi húzódik meg azok lelki hátterében. Megmutatja, melyek azok a belső kényszerítő erők, amelyek következményeként az adott betegség jelentkezik. A betegség azt jelenti, hogy az egyén nem képes arra, hogy egész legyen, vagyis nem a maga útját járja, hanem letér arról. Minden megtorpanás, minden zsákutca, minden letérés azokat az erőket mozgósítja, amelyek – olykor akár fájdalommal, akár betegség formájában – abban segítenek, hogy visszatérjünk a saját utunkra. Betegségünk segít, hogy elérjük legfontosabb célunkat: megvalósítani Önmagunkat.
A megújult, bővített formában megjelent első kötet bevezetést ad az asztrológia alapfogalmaiba, létfilozófiájába és bemutatja az orvosi asztrológia gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit. A betegségcsoportok közül három nagy területre tér ki: megtárgyalja az idegrendszer idegi és pszichés irányú betegségeit, a belső elválasztású mirigyrendszer legfontosabb betegségeit, és az érzékszervek közül a legfontosabb szem- és fülbetegségeket. A második kötet pedig a további testi területek betegségeivel, pl. a táplálkozás, a légzés, a kiválasztás, a keringés, a bőr és a mozgás szervrendszerének elváltozásaival, illetve azok lelki hátterével és asztrológia megfeleltethetőségeivel foglalkozik. Az összefüggések jobb megértése végett mindkét kötetben közel 50 horoszkópábra és azok értelmezése segíti az olvasót. A harmadik kötetben helyet kapnak a keringési rendszer további problémái, az immunrendszerünk összefüggései és azok betegségei, a bőr és a mozgásszerv-rendszer megbetegedései, valamint a szaporodás biológiája, s itt a betegen született emberekről is szó esik. Külön fejezet tárgyalja a balesetek asztrológiai összefüggéseit.

www.dakinikonyvek.hu

Minden vallás ismeri a zarándoklatok és az elvonulások jótékony hatásait, ahol a hangsúly a külső helyett a belsőre kerül: zarándoklatok, búcsúk, kegy- és emlékhelyek, elvonulások és lelki gyakorlatok – ez jellemzi a napjainkban világszerte újra felvirágzásnak indult vallási turizmust. vallasiturizmus.lap.hu

Csak az árnyékvilág mulandó, anyagias jelensége különbözteti meg a sötétséget a világosságtól, a földet a naptól, a csillagokat a holdtól, embereket az állatoktól, növényt a bogártól, sziklát a víztől, hideget a melegtől. De az én számomra mindez csak lárma, egyforma káprázata az anyagi életnek, mely értéktelen, mivel hogy mulandó, minden gyorsan tovatűnő és változó, miként az álom. Én vagyok csak a valóság! Az elmúlhatatlan és örök lényeg! A változhatatlan és nem keletkezett, mindig megvolt és örökké fennálló Csend! melyben mint káprázat, illúziók színes álma jön elő az élet és múlik el ismét.

Japánban is a Mahajána buddhizmus érkezett meg kínai közvetítéssel. Népszerű és elterjedt Japánban a sin-buddhizmus, ami szerint az ún. "nem-butsu" (Hamu Amida butsu: Tisztelet Amida buddhának) mantra állandó ismétlése révén lehet részesülni Amida Buddha kegyelmében, aki a halál után befogadja hívét Nyugati Paradicsomába, s e mennyei állapotból emeli majd át a nirvánába.

A Korán azt is kijelenti, hogy a földi élet felkészülés a túlvilági és örök életre. Akik ezt megtagadják, azok szenvedélyeik és vágyaik rabjaivá válnak és kinevetik az erényes, istenfélő embereket. Az ilyen emberek ostobaságukra csak halálukkor jönnek rá, de akkor már hiába áhítoznak a már elszalasztott lehetőség után.