A jógagyakorlatokban (asana) egyensúlyra törekszünk, és ha az egyensúlyt elértük, könnyedséget érzünk, mivel ilyenkor megfelelő a bennünk lévő feszültség mértéke, a yang és yin erő között egyensúly jön létre. Ilyenkor az energia szabadon áramlik bennünk, a gyakorlat elvégzéséhez pedig minimális energiára van szükség.

Amikor egy személy megérti ezeknek az alapelveknek a realitását, akkor az életstílusa természetes módon erőszakmentessé válik. Az érzelmeinkben erőszaktól szenvedtünk és másoknak is erőszakot adunk. Az érzelmi erőszak, mint a gyűlölet, a bosszú, az elutasítás, ezek mind a megbocsátás hiányának okai, annak, hogy nincs tolerancia és nincs öntisztelet.

Az ájurvéda bizonyos tartós minőségeket ír le, amelyek az egész természetben megnyilvánulnak, az egész univerzumot áthatják, s ez a 20 guna. A 20 guna végső jelentősége az, hogy a test határain túlra terjeszti ki az emberi természetet. Az ember mint sejtek halmaza a bőre határánál véget ér; a gunák halmazaként azonban beleolvad az egész természetbe. A természet naponta teszi fel a kérdést: "Egyensúlyban vagy-e a környezeteddel?" A természet mondja ki a végső ítéletet egészség vagy betegség dolgában aszerint, hogy miként vagyunk képesek egyensúlyban maradni a világgal, a gunák szakadatlan játékával.

Az asztrológia a világ leképezését jelenti, utat a transzcendens felé, egyfajta beavatást a Mindenség lényegéhez, az egységhez. Az orvosi asztrológia lehetőséget biztosít, hogy megértsük betegségeink természetét, hogy mi húzódik meg azok lelki hátterében. Megmutatja, melyek azok a belső kényszerítő erők, amelyek következményeként az adott betegség jelentkezik. A betegség azt jelenti, hogy az egyén nem képes arra, hogy egész legyen, vagyis nem a maga útját járja, hanem letér arról. Minden megtorpanás, minden zsákutca, minden letérés azokat az erőket mozgósítja, amelyek – olykor akár fájdalommal, akár betegség formájában – abban segítenek, hogy visszatérjünk a saját utunkra. Betegségünk segít, hogy elérjük legfontosabb célunkat: megvalósítani Önmagunkat.
A megújult, bővített formában megjelent első kötet bevezetést ad az asztrológia alapfogalmaiba, létfilozófiájába és bemutatja az orvosi asztrológia gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit. A betegségcsoportok közül három nagy területre tér ki: megtárgyalja az idegrendszer idegi és pszichés irányú betegségeit, a belső elválasztású mirigyrendszer legfontosabb betegségeit, és az érzékszervek közül a legfontosabb szem- és fülbetegségeket. A második kötet pedig a további testi területek betegségeivel, pl. a táplálkozás, a légzés, a kiválasztás, a keringés, a bőr és a mozgás szervrendszerének elváltozásaival, illetve azok lelki hátterével és asztrológia megfeleltethetőségeivel foglalkozik. Az összefüggések jobb megértése végett mindkét kötetben közel 50 horoszkópábra és azok értelmezése segíti az olvasót. A harmadik kötetben helyet kapnak a keringési rendszer további problémái, az immunrendszerünk összefüggései és azok betegségei, a bőr és a mozgásszerv-rendszer megbetegedései, valamint a szaporodás biológiája, s itt a betegen született emberekről is szó esik. Külön fejezet tárgyalja a balesetek asztrológiai összefüggéseit.

www.dakinikonyvek.hu

Minden vallás ismeri a zarándoklatok és az elvonulások jótékony hatásait, ahol a hangsúly a külső helyett a belsőre kerül: zarándoklatok, búcsúk, kegy- és emlékhelyek, elvonulások és lelki gyakorlatok – ez jellemzi a napjainkban világszerte újra felvirágzásnak indult vallási turizmust. vallasiturizmus.lap.hu

Van egy vitéz mahárádzsa, Dasaratha, sok nép ura, szelíd szívű, igazságos, kocsija-lova számtalan. Annak telihold-szép arcú, elsőszülött kedves fia a törvénytisztelő Ráma, íjjal lövők legjobbika. Hogy ne szegje szavát atyja, a jót és rosszat ismerő Ráma nejével s öccsével vállalta a száműzetést. Miközben a vad őserdő sűrűjében vadászgatott, ráksaszákkal akadt össze, és leölte a szörnyeket. Vitézei elestéről tudomást szerzett Rávana, és elragadta bosszúból tőle a Dzsanaka-leányt. Hibátlan hitvesét, Szítát, kereste Ráma mindenütt, s szövetségest talált közben: Szugrívát, a majomkirályt.

Minden lény közös vonása, hogy szabadulni kíván a szenvedéstől és boldog szeretne lenni. Mindenki ennek érdekében tesz erőfeszítéseket, akár világi, akár szellemi, akár másféle módon. De tehetünk bármit, a szenvedésnek soha nincs vége, és nem érjük el a vágyott boldogságot. Hogyan érhetnénk mégis el?

Az iszlám nem csupán elismeri az emberek teljes egyenlőségét, bőrszínüktől, származásuktól és nemzetiségüktől függetlenül, hanem ezt a gyakorlatban is alkalmazza. Allah a Szent Koránban leszögezte: „Ti emberek! Férfitől és nőtől teremtettünk benneteket”, tehát az egész emberiség egy család, egy apa és egy anya leszármazottai. „És [törzs]szövetségekké és törzsekké tettünk benneteket, hogy [leszármazásotok alapján] ismerjétek meg egymást!” (Korán 49:13). Az emberiség különbözősége Isten akaratából van, de nem jelent alá- és fölérendeltséget...