Test és lélek rendkívül szoros kapcsolatban áll egymással. Lelki feszültségeink nem csak a külvilág felé való megnyilvánulásunkban mutatkoznak meg, hanem izmaink tónusában, feszültségeiben, görcsiben is felfedezhetők. Az izmok megszokásból kialakult feszültsége visszahat lelki állapotunkra is, tehát abban az esetben is fennállhat feszültség, amikor szituáció nem ad okot rá és érzelmileg sem indokolt.

Bár a gyilkolást legtöbbünk nem támogatja aktívan, a társadalom támogatásával kialakítottuk a rendszeres húsevés szokását anélkül, hogy valóban tudnánk arról, hogy mit tesznek azokkal az állatokkal, amiket megeszünk. Szentek és mások társasága Az írott történelem kezdetétől láthatjuk, hogy növények voltak az emberek természetes táplálékai. A korai görög és héber mítoszok mind olyan emberekről beszéltek, akik eredetileg gyümölcsöt ettek. Az ókori egyiptomi papok soha nem ettek húst. Sok nagy görög filozófus, mint Platón, Diogenész és Szókratész, mind a vegetarianizmus szószólói voltak.

Az ájurvéda bizonyos tartós minőségeket ír le, amelyek az egész természetben megnyilvánulnak, az egész univerzumot áthatják, s ez a 20 guna. A 20 guna végső jelentősége az, hogy a test határain túlra terjeszti ki az emberi természetet. Az ember mint sejtek halmaza a bőre határánál véget ér; a gunák halmazaként azonban beleolvad az egész természetbe. A természet naponta teszi fel a kérdést: "Egyensúlyban vagy-e a környezeteddel?" A természet mondja ki a végső ítéletet egészség vagy betegség dolgában aszerint, hogy miként vagyunk képesek egyensúlyban maradni a világgal, a gunák szakadatlan játékával.

Az asztrológia a világ leképezését jelenti, utat a transzcendens felé, egyfajta beavatást a Mindenség lényegéhez, az egységhez. Az orvosi asztrológia lehetőséget biztosít, hogy megértsük betegségeink természetét, hogy mi húzódik meg azok lelki hátterében. Megmutatja, melyek azok a belső kényszerítő erők, amelyek következményeként az adott betegség jelentkezik. A betegség azt jelenti, hogy az egyén nem képes arra, hogy egész legyen, vagyis nem a maga útját járja, hanem letér arról. Minden megtorpanás, minden zsákutca, minden letérés azokat az erőket mozgósítja, amelyek – olykor akár fájdalommal, akár betegség formájában – abban segítenek, hogy visszatérjünk a saját utunkra. Betegségünk segít, hogy elérjük legfontosabb célunkat: megvalósítani Önmagunkat.
A megújult, bővített formában megjelent első kötet bevezetést ad az asztrológia alapfogalmaiba, létfilozófiájába és bemutatja az orvosi asztrológia gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit. A betegségcsoportok közül három nagy területre tér ki: megtárgyalja az idegrendszer idegi és pszichés irányú betegségeit, a belső elválasztású mirigyrendszer legfontosabb betegségeit, és az érzékszervek közül a legfontosabb szem- és fülbetegségeket. A második kötet pedig a további testi területek betegségeivel, pl. a táplálkozás, a légzés, a kiválasztás, a keringés, a bőr és a mozgás szervrendszerének elváltozásaival, illetve azok lelki hátterével és asztrológia megfeleltethetőségeivel foglalkozik. Az összefüggések jobb megértése végett mindkét kötetben közel 50 horoszkópábra és azok értelmezése segíti az olvasót. A harmadik kötetben helyet kapnak a keringési rendszer további problémái, az immunrendszerünk összefüggései és azok betegségei, a bőr és a mozgásszerv-rendszer megbetegedései, valamint a szaporodás biológiája, s itt a betegen született emberekről is szó esik. Külön fejezet tárgyalja a balesetek asztrológiai összefüggéseit.

www.dakinikonyvek.hu

Minden vallás ismeri a zarándoklatok és az elvonulások jótékony hatásait, ahol a hangsúly a külső helyett a belsőre kerül: zarándoklatok, búcsúk, kegy- és emlékhelyek, elvonulások és lelki gyakorlatok – ez jellemzi a napjainkban világszerte újra felvirágzásnak indult vallási turizmust. vallasiturizmus.lap.hu

Londonban tanult jogot, ám odautazása előtt önmegtartóztatási fogadalmat tett, melyhez egész életében hű maradt. Az indiai hagyományoknak megfelelően korán (tizenkét évesen) nősült, ezért elutazása előtt már négy gyermeke volt. 1893-ban egy indiai cég jogtanácsosaként Dél-Afrikába utazott, ahol a hindu kisebbség szószólója lett. Ebben az időben alakította ki filozófiai rendszerét, melyre egész pályafutása épült.

A Buddha ezzel szemben nem akarta, hogy a hívek vakon kövessék útmutatásait, anélkül, hogy belátnák azok okát és szükségességét. Számára nem az volt a fontos, hogy az emberi cselekedetek kifelé milyennek látszanak, hanem hogy azoknak mi a mozgatórugója, milyen tudati irányultságból és attitűdből fakadnak. A legmagasabb felismerés felé vezető út kezdetén...

Különösen ki kell hangsúlyoznunk azt, hogy az Iszlámban a nőket nagyon tisztelik. Szó sincs arról, hogy az asszonyoknak nincs lelke, és ők lennének minden rossz forrásai, vagy, hogy alá vannak rendelve a férfiaknak, és elnyomásban kell tartani őket. Az iszlám vallás a nőt teljes jogú partnernek tekinti a házasságban. A házaspárt a Korán egymás lakóhelyének nevezte és a megnyugvás és vigasztalás forrását jelentik egymásnak. És, hogy megmutassa az Iszlám vallás az anyaság kiemelkedő helyzetét és szentségét a Próféta (Béke Legyen Vele) a hagyomány szerint azt mondta: "a Paradicsom az anyák lábánál van".