A híd, lélek és a test között a pranajama gyakorlata, ez a jóga negyedik teste. A légzés szerepe egyértelműen fontos jelentőségű. A légzés kihat a belső szervek működésére, a szervezet általános állapotára, alapműködési rendszerekre, a mentális folyamatokra. Tehát a nélkül is érdemes végezni őket, hogy mélyebb tartalmakat fedeznénk fel, spirituális vonatkozásait megismernénk, pusztán egészségünk javítása, segítése érdekében.

A jóga éppen a nem-ártás miatt a lakto-vegetáriánus étkezést ajánlja. Ma már kissé megfordult a sorrend: aki szeretne jógát gyakorolni, előbb elmegy egy tanfolyamra, vagy vesz egy könyvet, ahol a raja jóga 3. és 4. lépésével, az asanakkal és a pranayamával (azaz a testgyakorlatokkal és a légzés uralásával kezdi), ám egy idő után, ha komolyan és elszántan gyakorol, akkor szembesülnie kell azzal, hogy szükség van némi önfegyelemre, többek között a táplálkozás terén is. Mert a tapasztalatok szerint hosszú távon nem lehetséges a spirituális fejlődés és a húsfogyasztás együtt.

Az ájurvéda bizonyos tartós minőségeket ír le, amelyek az egész természetben megnyilvánulnak, az egész univerzumot áthatják, s ez a 20 guna. A 20 guna végső jelentősége az, hogy a test határain túlra terjeszti ki az emberi természetet. Az ember mint sejtek halmaza a bőre határánál véget ér; a gunák halmazaként azonban beleolvad az egész természetbe. A természet naponta teszi fel a kérdést: "Egyensúlyban vagy-e a környezeteddel?" A természet mondja ki a végső ítéletet egészség vagy betegség dolgában aszerint, hogy miként vagyunk képesek egyensúlyban maradni a világgal, a gunák szakadatlan játékával.

Ruediger Dahlke: A lélek árnyai
Jung szerint az árnyék maga a tudattalan. Az a lény, akivel a legkevésbé szívesen azonosítjuk magunkat, ám akit legvégül mégis vállalnunk kell ahhoz, hogy elérjük a teljességet. Ebből a szempontból az árnyékot, illetve „sötét oldalunkat” rendkívül felemásan éljük meg: egyszerre taszít és vonz minket. Mindez külvilágunkban is megjelenik: hiszen ami másokban különösen zavar vagy vonz minket – bármilyen furcsán hangzik is –, szintén saját rejtett lelki tartalmainkra, elfojtott lélekrészeinkre vagy kiéletlen vágyainkra utal. Ám ahhoz, hogy teljes emberré váljunk, el kell fogadnunk és magunkévá kell tennünk árnyoldalunkat – ez lehet az ember legfőbb és legalantasabb célja is egyben.
Ez a mű éppen ezért nem is a szokásos értelemben vett olvasmány, hanem inkább az árnyak birodalmában tett, imitt-amott elvégzendő gyakorlatokkal tarkított utazás. Az árnyékkal végzett munka a tudatosulást szolgálja, tehát a szó szoros értelmében fényterápia. Aki elvégzi az itt bemutatott árnyékterápiát, az nyitottá, barátságosabbá és türelmesebbé válik – önmagával és másokkal szemben egyaránt. A könyv elevenbe vágó magyarázatai sokszor kellemetlenül érintik az olvasót, de mindennél világosabban megmutatják, hogyan békülhetünk ki személyiségünk árnyoldalával.
www.bioenergetic.hu

Minden vallás ismeri a zarándoklatok és az elvonulások jótékony hatásait, ahol a hangsúly a külső helyett a belsőre kerül: zarándoklatok, búcsúk, kegy- és emlékhelyek, elvonulások és lelki gyakorlatok – ez jellemzi a napjainkban világszerte újra felvirágzásnak indult vallási turizmust. vallasiturizmus.lap.hu

Ez a karmának nevezett ok-okozati törvény minden fejlődésnek az alaptétele. Mindenkinek meg kell ennie a maga által ültetett fa gyümölcsét, legyen az akár édes, akár keserű. Másképpen fogalmazva: A tett életre kel, befutja a maga pályáját, és úgy tér vissza hozzánk, mint az elhajított bumeráng. A léleknek vállalnia kell minden cselekedetének a következményét, vagy a jelenlegi, vagy a következő életében. A sors ritkán büntet azonnal, a számlát jóval később szokta benyújtani, akkor, amikor a legkevésbé számítunk rá.

A Buddha ezzel szemben nem akarta, hogy a hívek vakon kövessék útmutatásait, anélkül, hogy belátnák azok okát és szükségességét. Számára nem az volt a fontos, hogy az emberi cselekedetek kifelé milyennek látszanak, hanem hogy azoknak mi a mozgatórugója, milyen tudati irányultságból és attitűdből fakadnak. A legmagasabb felismerés felé vezető út kezdetén...

A Korán azt is kijelenti, hogy a földi élet felkészülés a túlvilági és örök életre. Akik ezt megtagadják, azok szenvedélyeik és vágyaik rabjaivá válnak és kinevetik az erényes, istenfélő embereket. Az ilyen emberek ostobaságukra csak halálukkor jönnek rá, de akkor már hiába áhítoznak a már elszalasztott lehetőség után.