A rohanva gördülő hétköznapok sűrű egymásutánisága egyre magasabb elvárásokat támaszt a modern korban élő emberrel szemben. Az élet mind többet és többet követel. Sikerorientált világunk megfeledkezett arról, hogy a belső egyensúly elvesztése pont a követelések kielégítésének útjában áll.  Miközben folyton a körülöttünk zajló változásokhoz alkalmazkodunk...

Az állati test és állati vér étererőkön kívül aurikus, vagy ösztönerőket is tartalmaz, sőt gyakran olyan erőket is, amelyek még ezeken is túlmennek. Magasabb szempontból az utóbbiak hatnak pusztítóan az emberi testre. A testet a földhöz kötik és erősítik az ellenállását. Emiatt követeli meg a Szellemi Iskola tanulóitól a vegetáriánizmust. A szélsőséges vegetáriánizmus viszont veszélyes a tanuló számára, mert azáltal rendkívüli érzékenységi állapotok jöhetnek létre.

Dr. Edward Bach orvosi munkássága alatt különböző oltóanyagok, homeopátiás szerek készítésével is foglalkozott. Azonban számára egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy nem a testet, hanem a lelket kell megtisztítani a teljes gyógyulás érdekében. Ezért folyamatosan kereste azt a módszert, mellyel a növényekből nem a hatóanyagukat, hanem az információjukat tudja kinyerni. Így talált rá a napsütéses és a forralásos módszerre. Napsütéses módszernél egy vékony falú üvegedényt kell teletölteni forrásvízzel. A víz felületét olyan virágokkal kell beborítani, melyet...

Ruediger Dahlke: A lélek árnyai
Jung szerint az árnyék maga a tudattalan. Az a lény, akivel a legkevésbé szívesen azonosítjuk magunkat, ám akit legvégül mégis vállalnunk kell ahhoz, hogy elérjük a teljességet. Ebből a szempontból az árnyékot, illetve „sötét oldalunkat” rendkívül felemásan éljük meg: egyszerre taszít és vonz minket. Mindez külvilágunkban is megjelenik: hiszen ami másokban különösen zavar vagy vonz minket – bármilyen furcsán hangzik is –, szintén saját rejtett lelki tartalmainkra, elfojtott lélekrészeinkre vagy kiéletlen vágyainkra utal. Ám ahhoz, hogy teljes emberré váljunk, el kell fogadnunk és magunkévá kell tennünk árnyoldalunkat – ez lehet az ember legfőbb és legalantasabb célja is egyben.
Ez a mű éppen ezért nem is a szokásos értelemben vett olvasmány, hanem inkább az árnyak birodalmában tett, imitt-amott elvégzendő gyakorlatokkal tarkított utazás. Az árnyékkal végzett munka a tudatosulást szolgálja, tehát a szó szoros értelmében fényterápia. Aki elvégzi az itt bemutatott árnyékterápiát, az nyitottá, barátságosabbá és türelmesebbé válik – önmagával és másokkal szemben egyaránt. A könyv elevenbe vágó magyarázatai sokszor kellemetlenül érintik az olvasót, de mindennél világosabban megmutatják, hogyan békülhetünk ki személyiségünk árnyoldalával.
www.bioenergetic.hu

Minden vallás ismeri a zarándoklatok és az elvonulások jótékony hatásait, ahol a hangsúly a külső helyett a belsőre kerül: zarándoklatok, búcsúk, kegy- és emlékhelyek, elvonulások és lelki gyakorlatok – ez jellemzi a napjainkban világszerte újra felvirágzásnak indult vallási turizmust. vallasiturizmus.lap.hu

Haragtól lángoló arccal hallgatta Manthará szavát Kaikéjí, azután hosszú, forró sóhajjal így beszélt: "Még a mai napon Rámát az erdőbe száműzetem, Bharatát a mai napon ifjú királlyá kenetem!"  Így döntött Manthará álnok tanácsára a balga nő, és összevont szemöldökkel, sírva a földön elterült. Majd tarka koszorúit és káprázatos sok ékszerét letépte-dobta testéről, a föld porába szórta szét. A szertehullt virágszirmok és a sok ékes drágakő úgy csillogott a föld színén, mint mennybolton a csillagok. Rongyos, szennyes ruhát öltött, s a harag-házba sietett...

A Mahajána szerint minden lény megvalósíthatja a bódhi, s idővel minden bizonnyal el is éri a célt. A Mahajána követője azonban azzal, hogy a buddhaság elérését mindenki számára lehetségesnek tartja, nem állítja, hogy az üdv elérése könnyű. Számtalan újraszületés során állandó és töretlen erőfeszítésre van szükség. Az ideál olyan távoli, hogy praktikus értelemben nem lehet vonzó. A Mahajána tehát a hangsúlyt nem a végcélra, hanem magára az üdvútra helyezi. Előtérben ezek szerint nem a Buddha ideálja áll, hanem az "eljövendő Buddháé", olyan lényé aki útonon van a bódhi felé - és ez a Bódhiszattva.

Az iszlám nem csupán elismeri az emberek teljes egyenlőségét, bőrszínüktől, származásuktól és nemzetiségüktől függetlenül, hanem ezt a gyakorlatban is alkalmazza. Allah a Szent Koránban leszögezte: „Ti emberek! Férfitől és nőtől teremtettünk benneteket”, tehát az egész emberiség egy család, egy apa és egy anya leszármazottai. „És [törzs]szövetségekké és törzsekké tettünk benneteket, hogy [leszármazásotok alapján] ismerjétek meg egymást!” (Korán 49:13). Az emberiség különbözősége Isten akaratából van, de nem jelent alá- és fölérendeltséget...