Patanjali 8 angájával szemben, mely a Rádzsa jóga „szellemi” útját mutatja, a jóga 11 köre magának a gyakorlásnak a különböző technikáit ismerteti, melyek együttes alkalmazása harmonikus összhangot teremt. Az ászanák gyakorlásakor igény ébred arra, hogy a tudattal is dolgozzunk, és szervezetünkkel együtt, megtisztítsuk az évek alatt felhalmozódott szennyeződésektől...

Pitagorasz, ugyanúgy, mint az indiai szentek, hitte, hogy az erőszakos energia, ami a leölt állatokból jön, megsemmisíti a tudat békéjét és ennek az a következménye, hogy nem tudják elérni a realitást. Abban hittek, hogy a realitást csak akkor lehet elérni és azzal összekapcsolódni, amikor a tudat tiszta és áttetsző. Bármilyen típusú erőszakosság a tisztaságot és átláthatóságot megsemmisíti. Azoknak, akik ehhez az iskolához akartak csatlakozni, jó karakterrel kellett rendelkezniük.

Az ájurvéda bizonyos tartós minőségeket ír le, amelyek az egész természetben megnyilvánulnak, az egész univerzumot áthatják, s ez a 20 guna. A 20 guna végső jelentősége az, hogy a test határain túlra terjeszti ki az emberi természetet. Az ember mint sejtek halmaza a bőre határánál véget ér; a gunák halmazaként azonban beleolvad az egész természetbe. A természet naponta teszi fel a kérdést: "Egyensúlyban vagy-e a környezeteddel?" A természet mondja ki a végső ítéletet egészség vagy betegség dolgában aszerint, hogy miként vagyunk képesek egyensúlyban maradni a világgal, a gunák szakadatlan játékával.

Ruediger Dahlke: A lélek árnyai
Jung szerint az árnyék maga a tudattalan. Az a lény, akivel a legkevésbé szívesen azonosítjuk magunkat, ám akit legvégül mégis vállalnunk kell ahhoz, hogy elérjük a teljességet. Ebből a szempontból az árnyékot, illetve „sötét oldalunkat” rendkívül felemásan éljük meg: egyszerre taszít és vonz minket. Mindez külvilágunkban is megjelenik: hiszen ami másokban különösen zavar vagy vonz minket – bármilyen furcsán hangzik is –, szintén saját rejtett lelki tartalmainkra, elfojtott lélekrészeinkre vagy kiéletlen vágyainkra utal. Ám ahhoz, hogy teljes emberré váljunk, el kell fogadnunk és magunkévá kell tennünk árnyoldalunkat – ez lehet az ember legfőbb és legalantasabb célja is egyben.
Ez a mű éppen ezért nem is a szokásos értelemben vett olvasmány, hanem inkább az árnyak birodalmában tett, imitt-amott elvégzendő gyakorlatokkal tarkított utazás. Az árnyékkal végzett munka a tudatosulást szolgálja, tehát a szó szoros értelmében fényterápia. Aki elvégzi az itt bemutatott árnyékterápiát, az nyitottá, barátságosabbá és türelmesebbé válik – önmagával és másokkal szemben egyaránt. A könyv elevenbe vágó magyarázatai sokszor kellemetlenül érintik az olvasót, de mindennél világosabban megmutatják, hogyan békülhetünk ki személyiségünk árnyoldalával.
www.bioenergetic.hu

Minden vallás ismeri a zarándoklatok és az elvonulások jótékony hatásait, ahol a hangsúly a külső helyett a belsőre kerül: zarándoklatok, búcsúk, kegy- és emlékhelyek, elvonulások és lelki gyakorlatok – ez jellemzi a napjainkban világszerte újra felvirágzásnak indult vallási turizmust. vallasiturizmus.lap.hu

"7. Bár a világ és az elme együtt születik meg és enyészik el, a világ az elme fénye által ragyog. Mindkettő alapja - melyből erednek, s ahová visszatérnek az a tökéletesség, mely anélkül ragyog, hogy keletkezne vagy eltűnne: ez a Valóság.

8. Bármilyen névben és formában tiszteljük is Azt, Az elvezet bennünket a név és forma nélküli Abszolút megismeréséhez. Az Igazság valódi megismerése mégis az, hogy meglátjuk igaz Önvalónkat az Abszolútban, beleolvadunk, és eggyé válunk vele."

A Mahajána szerint minden lény megvalósíthatja a bódhi, s idővel minden bizonnyal el is éri a célt. A Mahajána követője azonban azzal, hogy a buddhaság elérését mindenki számára lehetségesnek tartja, nem állítja, hogy az üdv elérése könnyű. Számtalan újraszületés során állandó és töretlen erőfeszítésre van szükség. Az ideál olyan távoli, hogy praktikus értelemben nem lehet vonzó. A Mahajána tehát a hangsúlyt nem a végcélra, hanem magára az üdvútra helyezi. Előtérben ezek szerint nem a Buddha ideálja áll, hanem az "eljövendő Buddháé", olyan lényé aki útonon van a bódhi felé - és ez a Bódhiszattva.

Allah a magas pozíciónál és áldásoknál is nagyobb jutalmat ad azoknak, akik Őérte szeretik egymást: ez a jutalom pedig Allah becses szeretete, amelyet nagyon nehéz megszerezni... Egy ember elment meglátogatni a testvérét egy másik faluba. Allah küldött egy angyalt, hogy várjon rá az úton. Mikor az ember odaért, az angyal megkérdezte tőle: „Hová mész?” Az ember azt válaszolta: „Egy testvéremet jöttem meglátogatni, aki ebben a faluban lakik.” Az angyal azt kérdezte: „Talán szívességet tettél neki, amiért most viszonzást vársz?” „Nem így van, én Allahért szeretem őt”- mondta az ember. Erre az angyal elmondta neki: „Én Allah küldötte vagyok, aki azért küldött engem hozzád, hogy elmondjam, Allah úgy szeret téged, ahogyan te szereted a testvéredet Őérte.” (Muszlim)