A Tóráról és a Kabaláról |
Az isteni értelem átitatja eszközét, vagyis a Tórát. Az ember a maga részérõl tanulmányozza a Tórát: így jön létre a kapcsolat. Isten lényege a chochmá köntösébe öltözik, a chochmá pedig a maga részérõl azokban az alapelvekben nyilatkozik meg, melyekre a Tóra tanít. Az ember értelme elmerül a Tórában, s ugyanakkor lelke is az értelmet veszi igénybe, hogy azt vállalkozásába fektesse. Ezek szerint a lélek mibenléte és Isten kiléte a Tóra közvetítésével egyesülnek, s csak a Tórán keresztül képesek egy ilyen egyesülésre. Az Öreg Rebbe a tanulatlan embert is részesítette... |
Tovább...
|
|
A kinyilatkoztatásról II. |
A hit nem jelenti azt, hogy vakon átugrunk a szakadékon, vagy beléje vetjük magunkat. Az értelem parancsa és a hit megállapításai között majdnem mérhetõ kapcsolat áll fenn. Ahol megáll az ész, mert nem tud tovább haladni, ott felbukkan a hit, hogy segítsen az embernek átlátni önmagát, a világot és Teremtõjét. A hit nem a gyengék, a hiányos eszĂ»ek vagy a gyenge erkölcsĂ»ek menedéke. A hit, úgy vélem, az ember képességeinek kiterjesztése a láthatóról... |
Tovább...
|
|
A kinyilatkoztatásról I. |
A Tóra két részre oszlik: az Írott Tanra (ez a Biblia) és a Szóbeli Tanra (melyet Mózes az Írott Tannal együtt vett át a Sínai-hegyen, de csak több ezer évvel késõbb kapott írott formát a Misnában és a Talmudban). Mindkét rész Istentõl származik, de míg az Írott Tant Isten "lediktálta" Mózesnek, a Szóbeli Tan megszövegezése kevésbé pontos. |
Tovább...
|
|
Az utána következõ próféták tovább fejlesztették az etikai monoteizmust, és azt hirdették népüknek, hogy az isten ítélõszéke elé kell majd állniuk, ha Jahvéhoz és parancsolataihoz hĂ»tlenek lennének, és hamis, emberek kitalálta istenek felé fordulnának. Az új istentisztelet két említésre méltó változásban jutott legjellemzõbben kifejezésre: Jahvét eredetileg a többi istenhez hasonlóan sokféle szimbólum alakjában tisztelték, de ezután helytelennek nyilvánították, hogy képet készítsenek róla, és míg régebben Jahvénak mindenütt voltak szentélyei, ettõl kezdve kizárólag... |
Tovább...
|
|
A héber monoteizmus hosszú fejlõdési folyamaton ment át, amíg elnyerte azt az egyetemes és átszellemült formáját, amely a kereszténységben jellemzi. Ennek a fejlõdési folyamatnak a történetét a Bibliából természetesen csak közvetett módon lehet kikövetkeztetni, mivel azt a ma rendelkezésre álló formájában papok dolgozták át... |
Tovább...
|
|
|