Japánban is a Mahajána buddhizmus érkezett meg kínai közvetítéssel. NépszerĂť és elterjedt Japánban a sin-buddhizmus, ami szerint az ún. "nem-butsu" (Hamu Amida butsu: Tisztelet Amida buddhának) mantra állandó ismétlése révén lehet részesülni Amida Buddha kegyelmében, aki a halál után befogadja hívét Nyugati Paradicsomába, s e mennyei állapotból emeli majd át a nirvánába.

Az elsĂľ lépés a csend és a koncentráció, de ez nemcsak a tudat koncentrációja, hanem a szívé is. Meg kell tapasztalni azt, hogy az igazság nemcsak egy intellektuális folyamat, de egy olyan folyamat, ami az egész személyt magával vonzza. Tehát, ott kell lennie a szeretetnek is. Egyszer Einstein azt mondta: "Én szilárdan hiszek abban, amit az Ăľsök is hittek, hogy csak a tiszta gondolat testesítheti meg a valóságot..." Ez azt jelenti, hogy valakinek a tudatát fel kell készítenie, érdemessé kell tennie arra...

Allah a magas pozíciónál és áldásoknál is nagyobb jutalmat ad azoknak, akik Õérte szeretik egymást: ez a jutalom pedig Allah becses szeretete, amelyet nagyon nehéz megszerezni... Egy ember elment meglátogatni a testvérét egy másik faluba. Allah küldött egy angyalt, hogy várjon rá az úton. Mikor az ember odaért, az angyal megkérdezte tĂľle: „Hová mész?” Az ember azt válaszolta: „Egy testvéremet jöttem meglátogatni, aki ebben a faluban lakik.” Az angyal azt kérdezte: „Talán szívességet tettél neki, amiért most viszonzást vársz?” „Nem így van, én Allahért szeretem Ăľt”- mondta az ember. Erre az angyal elmondta neki: „Én Allah küldötte vagyok, aki azért küldött engem hozzád, hogy elmondjam, Allah úgy szeret téged, ahogyan te szereted a testvéredet Õérte.” (Muszlim)

Az isteni értelem átitatja eszközét, vagyis a Tórát. Az ember a maga részérĂľl tanulmányozza a Tórát: így jön létre a kapcsolat. Isten lényege a chochmá köntösébe öltözik, a chochmá pedig a maga részérĂľl azokban az alapelvekben nyilatkozik meg, melyekre a Tóra tanít. Az ember értelme elmerül a Tórában, s ugyanakkor lelke is az értelmet veszi igénybe, hogy azt vállalkozásába fektesse. Ezek szerint a lélek mibenléte és Isten kiléte a Tóra közvetítésével egyesülnek, s csak a Tórán keresztül képesek egy ilyen egyesülésre. Az Öreg Rebbe a tanulatlan embert is részesítette...

A katolikus tan szerint a világot az isten a semmibĂľl teremtette, vagyis nem önmagából bocsátotta ki (amint az indiai panteisták feltételezik), és nem is valami rajta kívül létezĂľ, nem teremtett anyagból hozta létre (amint Madhva és más hindu filozófusok tanítják). Noha ez az elmélet a Bibliában nincs mindenütt egészen világosan kifejtve, néhány hely mégis felhasználható ezek közül: 2 Márk és János 1, 1-3, mindenekelĂľtt pedig Zsid. 11, 3. "A hitbĂľl ismerjük meg, hogy a világot az Isten szava alkotta, vagyis a látható a láthatatlanból lett." Az az elképzelés, amely szerint a kozmosz minden külsĂľ közremĂťködĂľ ok nélkül, kizárólag az isten akaratmegnyilvánulása segítségével jött létre, nemcsak valamennyi keleti rendszertĂľl különbözteti meg a kereszténységet, hanem a görög filozófiai rendszerektĂľl is.

Az univerzizmus az örök világtörvényrĂľl (tao), a két ĂľserĂľ, jin és jang összjátékáról, az öt elemrĂľl (változó állapotról) és az ég, föld, ember összhangjáról szóló tanításával, természettiszteletével, Ăľs-kultuszával és szertartásrendjével, az egyén, a család és az állam életére egyaránt kiterjedĂľ etikájával, amely végsĂľ fokon a taónak az emberi kapcsolatokra gyakorolt hatását tükrözi, évezredeken át a kínai császárság irányadó világnézete volt.