Menu Content/Inhalt
Fõmenü > Szellemi áramlatok > Teozófia > Helena Petrovna Blavatsky életrajza
Helena Petrovna Blavatsky Ă©letrajza
ImageHelena Petrovna Jekatyerinoszlavban (ma Dnyepropetrovszk, Ukrajna) született. Apja, Peter von Hahn ezredes német (mecklenburgi) nemesi családból származott, felmenõi háromszáz évvel korábban telepedtek le Oroszországban. Anyai ágon õsi orosz hercegi családok, a Fagyejevek és a Dolgorukijok sarja, akik családfájukat a IX. századig vezették vissza. Helenát – apja katonatiszti elfoglaltsága, illetve anyja betegsége és korai halála miatt fõként nagyszülei nevelték. A lánynak nyugatias, úri nevelést biztosítottak, de Helena ott élt a XIX. század elejének orosz valóságában, parasztok és katonák között, és ez a világ telve volt a maga földi vaskosságával, népi hiedelmeivel, babonáival és mély vallásosságával.

Helena pszichikus képességei, tisztánlátása már gyermekkorától fogva megmutatkozott, a hatóság is többször kikérte a véleményét egyes elkövetett bĂ»ntények felderítésénél. Végigolvasta a családi könyvtárban megbújó több száz okkult könyvet, köztük Paracelsust és Agrippát, akiknek mĂ»vei már nem tudtak "újat mondani" a tizennégy éves ifjú hölgynek.

Már ekkor nyolc nyelven olvasott és beszélt. GyönyörĂ»en, koncert-szintĂ»en zongorázott. A társadalmi konvenciók és a családi normák által megkövetelt kötöttségeket nem tĂ»rõ lázadó természetéhez, kemény akaratához, öntörvényĂ» személyiségéhez jól illett kedvenc idõtöltése, a lovaglás, természetesen lehetõleg a legszilajabb lovon. A család életformája volt az utazás, és amikor Helena nagyapját kinevezték Grúzia kormányzójának, nagyszüleivel õ is Tifliszbe (ma Tbiliszi) költözött. Tizenhét évesen dacból és a környezetébõl való kitörési vágytól hajtva hozzáment a nálánál jóval idõsebb Nyikifor Blavatsky tábornokhoz, akitõl háromhónapnyi rettenetes együttélés után megszökött. A házasság ugyanis nem a megszabadulást, hanem újabb elviselhetetlen kötöttséget hozott számára. Konstantinápolyba szökött, majd egy okkultista herceg barátja segítségével onnan tovább folytatta útját.

Már gyerekkorában több kritikus helyzetben érezte, hogy egy védelmezõ óvja az életét, és 1851-ben Londonban személyesen is találkozott védelmezõjével, akit gyermekkori látomásaiból olyan jól ismert. Azt követõen még néhányszor találkozott Mesterével, Moryával, aki beszélt neki arról a feladatról, amit Blavatskynénak kell majd a jövõben elvégeznie az õ irányítása alatt.

A következõ tizenöt évben kétszer-háromszor körbeutazta a Földet. Világvárosokban és istenhátamögötti helyeken élt, látott és tanult, keresett és tovább keresett, tökéletesítette képességeit. Járt Egyiptomban, ahol mágiát tanult egy idõs kopttól, bejárta Európát, Kanadában a vörös indiánok kultúrájával, Illionisban a mormonok tanaival ismerkedett, New Orleans-ban a voodoo szertartásokat tanulmányozta, míg Peruban az õsi civilizációkat, majd Indiában töltött éveket.

Tibetbe – többszöri próbálkozása ellenére – csak a késõbbi években sikerült bejutnia. Bakancsban és gyakran férfiruhába öltözve utazott. Oroszországba tíz év múltán tért vissza, ahol éppen spiritiszta-õrület volt, és Helena Petrovnát képességei alapján médiumnak vélték. Késõbb a Kaukázusba költözött, ahol a bennszülött törzsek között töltött el öt évet. Ez az átmeneti korszak arra szolgált, hogy akaratával teremteni tudjon, hogy megtanulja pszichikus erejét uralma alá hajtani. Számtalan fizikai-pszichikai krízisen ment keresztül, miközben megszerezte az irányítást okkult erõi fölött. Mindez egyfajta elõkészület volt, hogy felkészüljön igazi életfeladatának teljesítésére.

1866-ben ismét kezébe vette a vándorbotot, elhagyta Oroszországot, a Balkánon, Egyiptomban, Szíriában és Olaszországban járt. Itt harcolt Garibaldi oldalán a mentánai csatában és súlyosan megsebesült. 1868-ban már újra Indiában, majd Tibetben van, hogy ott okkult képességeit tökéletesítse. A következõ állomás Görögország, majd Egyiptom, ahol hajótörést szenvedett. Kairóban egy idõre letelepedett és sikertelen kísérletet tett egy spiritiszta társulat alapítására. Az 1870-es évek elején ismét utazgatott: Szíria, Palesztina, Libanon, majd Kelet-Európa az úti célja.

Képességeinek nagyon széles skáláján játszott – egészen prózai foglalkozásoktól a magas mĂ»vészi tevékenységig szinte mindent megtapasztalt: volt Oroszországban sikeres kereskedelmi vállalkozó, majd egy mĂ»virágkészítõ gyárat virágoztatott fel, de dolgozott egy nyakkendõkészítõ üzemében is, amikor Amerikában élt. Emellett Madame Laura mĂ»vésznéven koncertezett Orosz- és Olaszországban, Párizsban pedig festõ és karikaturistaként kereste kenyerét.

1873-ban New York-ba utazott Mestere utasítására, majd a rá következõ évben – szintén az õ utasítását követve – ellátogatott Eddy elhíresült farmjára, amely különféle spiritiszta jelenségek színhelye volt. Itt találkozott Henry Steel Olcott ezredessel, akivel 1875. november 17-én New York-ban megalapították a Teozófiai Társulatot.

H.P.B. ekkor már a Fátyoltalan Izisz címĂ» könyvén dolgozott, amely aztán világszerte komoly érdeklõdést váltott ki. Túl azon, hogy az elsõ kiadás tíz nap alatt elfogyott, a könyv hét hónap alatt három kiadást ért meg. Ezért a mĂ»véért szabadkõmĂ»ves diplomát kapott, a mĂ»ben kifejtett – a vallási dogmatizmussal és a tudományos materializmussal szembeni – szabadkõmĂ»ves gondolatok elismeréseképpen.

Az idõközben amerikai állampolgárságot kapott Blavatskyné 1879-ben Olcottal együtt a Mester utasításait követve Bombay-ba ment, ahol egy angol újságíró – A.P. Sinnett – segítségével próbálta felhívni a figyelmet a mai szóhasználatban "paranormális" jelenségekre. Még ebben az évben elindították a The Theosophist címĂ» folyóiratot, amely világszerte kiterjedt levelezést indított meg. 1882-ben a Teozófiai Társulat központja hivatalosan Indiába, a Madras (ma Chennay) melleti Adyarba költözött, ahol ma is mĂ»ködik. Blavatskyné számos indiai körutazáson vett részt 1879-80 között.

A 80-as években Blavatskyné egészségi állapota igen megrendült, valójában Mesterei közbenjárása állította helyre annyira egészségét, hogy még folytatni tudja a munkáját. Támadások is érték idõközben, az angliai Pszichikai Kutató Intézet egyoldalú jelentésében csalónak és szélhámosnak titulálta. (Ezt a jelentést csak száz évvel késõbb vizsgálták felül, amikor is hivatalosan megállapították, hogy egészében elfogult és nem helytálló!) Eközben õ Würtzburgban keményen dolgozott a Titkos Tanítás címĂ» fõ mĂ»vén, amirõl talán a legtöbbet lehet hallani, de amit kevesen ismernek és talán még kevesebben értenek, mivel feldolgozása komoly elõtanulmányokat igényel. Az akkor környezetében élõk szerint a mĂ» valódi szerzõi a Testvériség Mesterei.

Ebben az esetben is – úgy, mint a Fátyoltalan Izisz esetében – a Mesterek összegyĂ»jtötték az anyagot és H.P.B. "belsõ látása elé tették". Ez a mĂ», amelynek elsõ két kötetét 1888-ban adták ki, ott feküdt többek között Albert Einstein éjjeliszekrényén is, aki korszakalkotó eredményeihez Blavatskyné metafizikáján keresztül jutott el.

Ez a különleges asszony 1887-ben angol teozófusok egy csoportjának hívására végleg Londonba költözött, ami aztán a teozófiai munka európai központja lett. Itt halt meg 1891. május 8-án, ez a nap az óta a Teozófiai Társulat Fehér Lótusz ünnepe. Halála egy rendkívüli földi életnek vetett véget, munkája hatását évszázadokig érezheti az emberiség. Az évezredek és évmilliók ködébe veszõ Ă•si Bölcsesség egyes részeit átadta a világnak, és ezekbõl az ismeretekbõl nõtt ki a XX. és XXI. század okkultizmusa, illetve számtalan ezoterikus  irányzata.
 
 

A Világ Tanítói

Get the Flash Player to see this player.
Flash Image Rotator Module by Joomlashack.
Ajaib Singh
Prabhupada
Ching Hai
Steiner
Kriyananda

Barátaink

Siddhartha.hu
Santmat
Kepesseg
Body Talk