"Az ötödik lótusz a torokban van, a Nagy Tisztaság központjaként ismert, jó aranyként izzik (mások szerint füst színû). Tizenhat szirma az a, á, i, í, u, ú, ri, rí, lri, lrí, e, ai, o, au, am, ah magánhangzókat viseli. Itt a Cshagalánda (kecsketojás) nevû Megvalósult Lény van a gazdaistenség Sákiní Istennõ (A lombos). "
"Aki erre a központra összpontosít a Szent Bölcsesség mesterévé és a Jógik között herceggé válik. Ebben a Nagy Tisztaság Lótuszban meditál õ az örök bölcsesség négy írásán (A Védák) mint egy titkos jelentésekkel teli bõség-óceánon. "

Az ötödik csakra és hozzárendelései

Szín: világoskék, ezüstöskék és zöldeskék.

Hozzárendelt természeti elem: az éter.

Érzékszervi funkciója: a hallás.

Szimbóluma: a tizenhat szirmú lótuszvirág

Alapelv: a lét együtthangzása.

Hozzárendelt testrészek: a nyak, a tarkó, az állkapocs területe, a fülek, a hangképzõ szervek, a légcsõ, a hörgõk, a tüdõ felsõ tájéka, a nyelõcsõ, a karok.

Hozzárendelt mirigy: a pajzsmirigy. A pajzsmirigy fontos szerepet játszik a csontváz és a belsõ szervek növekedésében. Felelõs a testi és a szellemi növekedés közötti egyensúlyért, szabályozza az anyagcserét, s így hatással van arra, hogy milyen gyorsan alakul át a magunkhoz vett táplálék energiává, s milyen gyorsan használjuk fel ezt az energiát. A szervezet jódanyagcseréjét is befolyásolja, valamint a vér és a szövetek mésztartalmát.

Asztrológiai hozzárendelések:
Ikrek/Merkúr: kommunikáció, ismeret- és tapasztalatcsere
Mars: aktív önkifejezés.
Bika/Vénusz: tér és formaérzékelés.
Vízöntõ/Uránusz: isteni inspiráció, magasrendû tudás és ismeretek közlése, függetlenség.

Az ötödik csakra feladata és mûködése

A torok-csakrában található az emberi kifejezõképesség, a kommunikáció és az inspiráció központja. Ez a csakra összeköttetésben áll egy kisebb mellékcsakrával, amely a tarkóban helyezkedik el és hátrafelé nyílik. Ezt a két független csakrát gyakran egy csakraként említik. Mûködésüket tekintve a tarkó-csakra és a torok-csakra oly szoros összeköttetésben állnak egymással, hogy egy csakrának tekinthetjük õket.

Az ötödik csakra fontos kapcsolatot tart fenn az alsóbb csakrák és a fej-csakrák között. Hídként szerepel a gondolataink és az érzéseink között, impulzusaink és a rájuk adott válaszok között, ezenkívül egyidejûleg a külvilág felé közvetíti az összes csakra tartalmát. A torok-csakrán keresztül fejezzük ki mindazt, ami bennünk van: vidámságunkat és szomorúságunkat, a szerelem, a boldogság, a félelem és a harag érzését, valamint gondolatainkat, meglátásainkat és belsõ világunk tapasztalatait.

A torok-csakrához hozzárendelt természeti elem az éter. A jógatanokban az éter mint alapvetõ anyag szerepel, amelybõl a sûrítés folyamatával létrejöttek az alsó csakrák elemei - a föld, a víz, a tûz és a levegõ. De az éter a hangok, a kiejtett szavak, s ugyanakkor az alkotást segítõ szavak hordozója is, azaz az információk szállítója a lét minden szintjén. Belsõ életünk a kiejtett szavakon, a gesztusainkon, a mimikánkon keresztül vetül ki a külvilágra, de ugyanúgy a többi kreatív kifejezésformák által is, mint például a zene, a tánc, a képzõ- és iparmûvészet. A szakrális-csakrában meglévõ kreativitás a torok-csakrában lép kapcsolatba a többi csakra energiáival, s az éter formáló ereje meghatározott alakot kölcsönöz neki, amelyben azután a külvilágban is megjelenik.

Azonban mindig csak azokat az érzéseket és gondolatokat tudjuk kifejezni, amelyek ténylegesen megtalálhatók bennünk. Így az ötödik csakra alakítja ki bennünk az önmagunkon való elmélkedés képességét. Ám ahhoz, hogy gondolkodni tudjunk, bizonyos belsõ távolságra van szükségünk. A torok-csakra fejlõdésével mentáltestünk egyre öntudatosabbá válik, és képesek leszünk elválasztani a mentáltest mûködését az érzelmi test, az étertest és a fizikai test mûködésétõl. Ez azt jelenti, hogy ha a gondolatainkat többé nem befolyásolják az érzelmeink és a fizikai tapasztalásaink, lehetõvé válik az objektív megismerés. Az étert ákásának is nevezik, és olyan tér, amelyben a sûrû elemek kifejtik hatásukat. A legmélyebb ismeretekre akkor teszünk szert, amikor megnyílunk a végtelen tér elõtt, amely olyan, akár a széles égbolt, s melynek világoskék színe megegyezik a torok-csakra színével - amikor lecsillapodunk és csendesen szétáramlunk a külsõ és belsõ térben. Az ötödik csakra érzékszervi funkciója a hallás.

Ezen a csakrán keresztül halljuk meg a teremtett világ rejtett hangjait, és a saját, igazi belsõ hangunkat is. Általa lépünk kapcsolatba a bennünk lakozó lélekkel, fogjuk fel sugallatát és megingathatatlan bizalmat fejlesztünk ki a magasabb rendû belsõ vezetõnk iránt. Életünk igazi feladata, a dharma is világossá válik számunkra. Megértjük, hogy belsõ világunk és az élet "finomfizikai" síkja ugyanolyan valóságos, mint a külsõ világ. Képesek leszünk felfogni és továbbadni a "finomfizikai' síkról és a valóság magasabb dimenzióiból érkezõ információkat. Ez az isteni sugallat önkifejezésünk fontos elemévé válik. Tehát az ötödik csakrában minden síkon megjelenik a tökéletesség egyéni kifejezõdése.

A harmonikus mûködés

Ha a torok-csakránk tökéletesen nyitott, akkor félelem nélkül, õszintén fejezzük ki érzéseinket, gondolatainkat és belsõ ismereteinket. Képesek vagyunk ugyanúgy kimutatni gyengeségeinket, mint a pozitív tulajdonságainkat. Önmagunk és mások iránti õszinteségünk magatartásunkban is megmutatkozik.

Képesek leszünk arra, hogy kreatív módon fejezzük ki magunkat. Ha szükséges, hallgatni is tudunk, és képesek vagyunk megértéssel és szeretettel végighallgatni másokat. Beszédünk fantáziadússá, de ugyanakkor világossá is válik és a legtökéletesebb módon fejezi ki gondolatainkat, melyeknek célja: a vágyaink beteljesítése. Hangunk hitelesen cseng. A nehézségek és az ellenállások ellenére hûek maradunk önmagunkhoz, és tudunk nemet mondani, amikor azt tartjuk a leghelyesebbnek. Nem hagyjuk, hogy döntéseinkben mások véleménye befolyásoljon bennünket, függetlenek és szabadok vagyunk. Pártatlanságunk és belsõ nyitottságunk érzékennyé tesz bennünket a "finomfizikai" dimenziók valóságának megértésére. A belsõ hangjaink sugallják nekünk azokat az információkat, amelyek irányítják életutunkat, és feltétlen bizalommal hagyatkozunk rájuk.

Rájövünk arra, hogy a teremtett világban minden jelenség egy üzenet hordozója. Saját életükrõl mesélnek nekünk, a kozmikus játékban betöltött szerepükrõl, a halálról, a teljességrõl, a fényrõl. Közvetlen kommunikációs kapcsolatba kerülhetünk más világok lényeivel, s a tõlük kapott ismereteket továbbadhatjuk embertársainknak anélkül, hogy félnünk kellene az elõítéleteiktõl. Kreatív önkifejezésünk tudást, igazságot és tehetséget sugároz. Belsõ függetlenségünk és az egész lényünk szabad önkifejezõdése örömmel és a tökéletesség érzésével tölt el bennünket.

Diszharmonikus mûködés

Ha a torok-csakra energiái elzáródtak, a "fej" és a "test" nem értik meg egymást. Ez kétféleképpen jelentkezhet. Nehezen értjük meg érzéseinket, elfojtott érzéseinket pedig gyakran meggondolatlan cselekedetek formájában mutatjuk ki. De az is elõfordulhat, hogy annyira leragadunk az "intellektus" és a "ráció" szintjén, hogy megtagadjuk az érzelemvilágunk létjogosultságát és bölcs szavát, csak azokat az érzelmeket engedjük magunkhoz, amelyek átjutottak önértékelésünk szûrõjén és nem ütköztek embertársaink ítéleteibe.

A tudat alatti bûntudat és félelemérzet megakadályoz minket abban, hogy olyannak mutassuk és lássuk magunkat, mint amilyenek valójában vagyunk, valamint abban, hogy gondolatainkat, érzéseinket és vágyainkat õszintén kimutassuk. Ehelyett megpróbáljuk szavak és gesztusok mögé rejteni õket és eltitkolni igazi lényünket. Beszédünk vagy durva és bárdolatlan, vagy kimért és tárgyilagos. Gyakori a dadogás is. Túl hangosan beszélünk, szavainknak nincs igazi tartalma.

Nem engedjük meg magunknak a gyengeséget, ellenkezõleg, mindenáron erõsnek akarunk mutatkozni. Nyomás alatt vagyunk, s így állítunk fel magunknak követelményeket. Megtörténhet, hogy az élet feladatai egyszer csak túlságosan is ránehezednek a vállunkra. Ilyenkor még jobban összeszedjük magunkat, s mindent elkövetünk, hogy a terhelésektõl minél jobban megvédjük magunkat. Azokra az emberekre, akiknél az ötödik csakra diszharmonikusan mûködik, az jellemzõ, hogy jó beszéd és kifejezéskészségüket felhasználják mások manipulálására, vagy szünet nélküli szóáradatukkal magukra akarják vonni a figyelmet. Azok, akiknek a torok-csakrájában az energiák megrekednek, képtelenek eljutni a lét "finomfizikai" dimenziójába, mert hiányzik belõlük a nyitottság, a belsõ tér és a függetlenség, ezek viszont nélkülözhetetlenek e dimenzió megismeréséhez.

Ugyanakkor elõfordulhat, hogy mély, belsõ ismeretek birtokában vagyunk, de mivel félünk a többiek véleményétõl s rettegünk az elszigeteltségtõl, nem adjuk át ezeket. De mégsem rejthetjük el õket, mert spontán módon is kitörnek belõlünk versek, képek és hasonló alkotások formájában. Bár nem szívesen beszélünk róluk vagy mutatjuk meg õket másoknak. A spirituális energiák azonban megrekedhetnek a "fejünkben" is. Alakító erejük ezek után csak nagyon nehezen juthat el érzelmeinkhez, mivel az alsó csakrák energiái nem adják át a felsõ csakráknak a szükséges erõt és stabilitást, amelyek pedig nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy felélesszük életünkben a belsõ szellemiséget.

Csökkentett mûködés

Az ötödik csakra csökkentett mûködése esetén is nehezen tudjuk kifejezni magunkat, nem könnyen tárulkozunk fel mások elõtt. Ilyenkor teljesen visszafogottak, gyámoltalanok, félénkek, visszahúzódóak vagyunk, vagy csak életünk felszínes, jelentéktelen dolgairól mesélünk másoknak. Ám ha valami lényegeset, egy mélyrõl jövõ gondolatot, érzést akarunk elmondani, hirtelen úgy érezzük, gombóc van a torkunkban, hangunk elcsuklik. Ilyenkor gyakrabban jelentkezik a dadogás, mint a diszharmonikus mûködés esetén. Bizonytalannak érezzük magunkat másokkal szemben és félünk attól, milyen véleményt formálnak rólunk mások. Szeretnénk megfelelni az elvárásaiknak és gyakran fogalmunk sincs arról, hogy mit is akarunk.

Érzéketlenekké válunk lelkünk üzenetei iránt, s nem bízunk az intuíciónkban. Ha az életünk során az ötödik csakra nem fejlõdik ki teljesen, szervezetünkben merevgörcs is felléphet. Az önmagunk által szabott keretek, amelyek között életünk zajlik és lehetõségeink rejlenek, igen szûkek, s ezért csak a külvilágot tekintjük az egyetlen valóságnak.

Az ötödik csakra megtisztításának és aktivizálásának lehetõségei

A természet érzékelése

A felhõk nélküli égbolt világos, áttetszõ kék színe erõsen hat a torok-csakránkban. Ahhoz, hogy teljesen átadhassuk magunkat ennek a hatásnak, ellazulva heveredjünk le valahol a természetben és lelkünket nyissuk meg a végtelen és határtalan égbolt elõtt. Érezni fogjuk, ahogy lelkünk megnyílik és egyre jobban megtisztul, s a torok-csakránkban és annak aurájában létrejött gócok és görcsök teljesen feloldódnak. Lelkünk készen áll az "égi üzenetek" befogadására. Ha a kék ég tiszta vízben tükrözõdik vissza, érzéseink még inkább megnyílnak és felszabadulnak. A víz hullámainak halk csobbanása közvetíti a tudatunknak rejtett érzéseink és érzelmeink üzenetét. Engedjük, hogy átjárjanak az égbolt és a víz energiái, s így egyesítsék a szellemet és az érzéseket.

Hangterápia

A zene formája: a félhangokban gazdag zene és ének, valamint a szakrális és meditatív táncok rendkívül élénkítõen hatnak a nyak-csakránkira. Az ötödik csakra harmonizálásához és ellazításához a legalkalmasabb a visszhang-effektusokkal gazdagított nyugtató New Age-zene. Megkönnyebbülést hoz és megnyitja a belsõ hallásunkat.

Magánhangzó: a torok-csakrát az "é" hang élénkíti. A hangskálán a "g" hang helyén kell kiénekelni. Ha az "á" hangtól lassan haladunk az "i" hang felé, egy idõ után elérkezünk az "é" hanghoz. Ahogyan a torok összekötõ csatornát képez a fej és a test között, úgy a torokcsakra "é" hangja összeköti egymással az "á" és az "i" hangot, és e két hang erõit kivezeti a külvilágba. Az "é" hang kiéneklésekor megfigyelhetjük, hogy ehhez mekkora erõre van szükség. Az "é" hang élénkíti az ötödik csakránkban a "kifejezés" erejét.
Mantra: HAM

Színterápia

A torok-csakrának a világos, tiszta kék a színe. Ez a szín nyugalmat áraszt és megnyitja lelkünket a spirituális sugallatok elõtt.

Drágakõterápia

Akvamarin: az akvamarin fénylõ kék színe olyan, mint a tenger, amelyben visszatükrözõdik a tiszta, felhõk nélküli égbolt. Az akvamarin segíti a lelkünket abban, hogy tükörként szolgáljon a végtelen kiterjedésû szellem számára. Fejleszti a kommunikációt önmagunk belsõ énével, fényt és világosságot visz a lélek legtitkosabb részeinek. Rezgéshullámai szabadságot, tisztaságot és tágasságot adnak a léleknek, aminek következtében az emberben kialakul a tisztánlátás és az intuitív megértõképesség, amelyek segítik a szabad és kreatív önkifejezést. Az akvamarin befolyása alatt a lélek az önzetlen szerelem és a gyógyító erõ "csatornájává" válhat.

Türkiz: a türkiz, amelynek színében egyesül az égbolt kékje és a föld zöldje, az értelem legmagasabb ideáljait összeköti bolygónk õsi eleven erejével. Segít a szellemi ismeretek és gondolatok kifejezésében és átültetésében a hétköznapi életbe. Ezért pozitív energiát áraszt magából és megvédi a testet és a lelket a külsõ negatív hatásoktól.

Kalcedon: a kékesfehér színû kalcedon jótékony hatással van a pajzsmirigy mûködésére. Nyugtató és kiegyensúlyozó hatással van kedélyállapotunkra, csökkenti az ingerlékenységet és a túlérzékenységet. Nyugtató hatásának köszönhetõ, hogy fokozza a belsõ inspirációt és segíti a szóbeli és írásbeli önkifejezést.

Aromaterápia

Zsálya: a zsálya friss illata gyógyító hullámokat küld a beszéd területére. Feloldja a torok-csakra görcseit, amitõl újra képesek leszünk tisztán és érthetõen kifejezni magunkat, s szavaink világosan közvetítik lelkünk üzeneteit.

Eukaliptusz: az eukaliptusz-olaj frissítõ illata tisztaságot és tágasságot biztosít az ötödik csakra tartományának. Illóolajának hullámai megnyitják lelkünket a belsõ inspiráció elõtt, eredetiséggel és kreativitással gazdagítva ezáltal az önkifejezésünket.

Az ötödik csakrára leginkább ható jógatípus

Mantra jóga: a mantrák meditációs szótagok, amelyeknek speciális hangzásformái visszatükrözik az istenség bizonyos megnyilvánulásait. A mantra jógában halkan, folyamatosan, megszakítás nélkül ismételgetik vagy versszerûen szavalják, esetleg éneklik ezeket a szótagokat. Ennek során a mantrák vibrálása teljesen átformálja a jógázó személy gondolatait és érzéseit: a kozmikus isteni erõ szintjére emeli azokat.

Ez alól kivételt képez a transzcendentális meditáció (TM). Ennek során olyan technikát alkalmazunk, amelynek segítségével a mantra tudatunk kifinomultabb tartományára hat. S amikor átlépjük tudatunk legkifinomultabb szintjét is, megtapasztaljuk a tiszta lét élményeit. Ez a folyamat a meditáció során többször is megismétlõdik.

 

Forrás: Shalila Sharamon, Rejtett energiák, Édesvíz, 1997