Az erĂľszak nem egyszerĂťen fizikai, mert létezik a tudat, az intellektus, az érzelmi és testi erĂľszak is. Ez a mai társadalom értékrendjének, a versengés, az ambíciók és annak a tudatosságnak az eredménye, hogy még többet birtokoljunk. A tudat félelmet, feszültséget, kapzsiságot teremt és ez végül stresszt eredményez. A tudat békétlenné válik, mert túl van terhelve a sok negativitással és eljön az idĂľ, amikor ez teljes összeomláshoz vezet. Ahol nincs béke, ott nem lehet tisztaság.

Ott nem lehet helyes döntéseket hozni, amik az énnek és másoknak is hasznosak. A stressz és a mentális összeomlás megmutatkozik a tudat erĂľszakosságában. Az egyik fĂľ módja annak, hogy ezt a konfliktust megoldjuk, ha megváltoztatjuk az értékeket, a magatartást és a gondolatokat azzal, hogy pozitívabbá, toleránsabbá és önzetlenebbé válunk. Az intellektusunk, vagyis a megértésünk képessége akkor szenved az erĂľszaktól, amikor arrogancia van, amikor ragaszkodunk az ötleteinkhez és másokkal szemben kritikusak vagyunk.

Mások felett ítélkezni, vagy Ăľket felcímkézni, mindezek rossz érzéseket teremtenek, amik végül verbális és fizikai erĂľszakhoz vezetnek. A külsĂľ erĂľszak a gondolatokban indul és onnan, ahogy a dolgokat értelmezzük. Tehát, ahogy a megértésünk pozitív módon változik, az erĂľszak szintje is biztosan csökken. Az igaz megértés, bölcsesség abból jön, hogy megértjük, hogy az élet örökkévaló szabályait állandóan követni kell, amik az összes élet tiszteletét jelentik, hogy minden élĂľ dolognak joga van ahhoz, hogy létezzen és szabad legyen.

Amikor egy személy megérti ezeknek az alapelveknek a realitását, akkor az életstílusa természetes módon erĂľszakmentessé válik. Az érzelmeinkben erĂľszaktól szenvedtünk és másoknak is erĂľszakot adunk. Az érzelmi erĂľszak, mint a gyĂťlölet, a bosszú, az elutasítás, ezek mind a megbocsátás hiányának okai, annak, hogy nincs tolerancia és nincs öntisztelet. A pszichológiai és mentális összeomlás az érzelmi erĂľszak eredménye. A negatív érzelmek, legyen ez az én, vagy mások iránt, nagymértékben összekapcsolódnak az önbecsülés és az öntisztelet hiányával.

Néhány ember oly mértékben beleragadt abba, hogy mi a helytelen, mi a rossz, azért, mert állandóan másokat ellenĂľriz és kritizál és elfelejti, hogy önmagát nézze. Tehát, ekkor hiányzik a kapcsolataiból a szeretet és a könyörület. A szeretet hiánya a béke hiányát jelenti és a béke hiánya erĂľszakot jelent. Ez az erĂľszak vált az emberek kultúrájává. Ez az, ahol ma tartunk. Szerencsére sok ember kezdi felismerni, hogy valaminek meg kell változnia, elsĂľsorban önmagában.

A gondolataink, a megértésünk, az érzéseink, a tetteink most meg kell, hogy teremtsék a béke kultúráját. Többé nem szabad fenntartanunk az erĂľszakosság kultúráját. Ott van az erĂľszak a test iránt. Mi azok vagyunk, amit eszünk. Ha mi erĂľszakos energiát veszünk magunkhoz, akkor mi is biztos agresszívak és erĂľszakosak leszünk másokkal. Az ételt általában a legjobb orvosságként írják le, mind a fizikai, mind a mentális betegségek kapcsán.

Az étel, attól függĂľen, hogy mit eszünk, lehet orvosság, de lehet méreg is. Ehhez kapcsolódva sok tett, amit mi ma normálisnak tekintünk, természetellenes és betegséghez, összeomláshoz vezet. Például: a tüdĂľnk arra van, hogy a testünket és az agyunkat oxigénnel lássa el. A dohányzás is egy formája a test nem tiszteletének. Mi azt helytelen módon használjuk. Ez a helytelen használat is egy erĂľszak, ami végül egyensúlytalansághoz vezet. Az erĂľszak általában két szinten történik, önmagunk, vagy mások elnyomásában. Amikor az emberek másokat elnyomnak, mert azt gondolják, hogy Ăľk magasabb rendĂťek és, hogy nekik joguk van mások ellenĂľrzéséhez, ez a hatalom, az erĂľ helytelen használata, ami gyakran megtörténik a vallásokban, a politikai és személyes életünkben és ez nagyon gyakori volt a történelem során.

Ezért van az, hogy minden ország történelme tele van forradalmakkal, amik felszabadulást, szabadságot kívántak. Akkor van elnyomás, amikor ott a kisebbségi érzés, amikor az emberek másoknak és a körülményeknek megengedik, hogy ellenük erĂľszakot használjanak, annak bármilyen formáját is. Az elnyomás az emberi létezés természetellenes állapota és ezért nincsen béke, boldogság és ilyen állapotban nem lehet ott a teljesség érzése sem. Ahhoz, hogy önmagunkat eltávolítsuk az erĂľszaktól, szükség van arra, hogy lefegyverezzük önmagunkat. Lefegyverezzük a szemeinket attól, hogy kritikusan nézzünk és megtanuljunk másokat pozitívan látni. Méltányoljuk a jó minĂľségeiket, és ne ragadjunk bele mások gyengeségeibe.

Le kell szerelnünk a füleinket azzal, hogy valóban meghallgatjuk, amit a másik mond és akkor nem lesz hely a félreértéseknek. (Ez az empátia képessé tesz minket arra, hogy másokkal valóban kommunikáljunk, mert máskülönben mi csak hallgatunk, de csak azt halljuk meg, ami nekünk is kedvezĂľ és ezért van az, hogy olyan gyakran félreértjük a másik szándékait. Ez manapság nagyon gyakori.) És le kell szerelnünk a legerĂľteljesebb fegyverünket, amivel rendelkezünk, a nyelvünket. (A szavak lehetnek hidak, amivel másokat elérhetünk. Kifejezzük önmagunkat, a másikat bátorítjuk, de ugyanakkor, ha ott vannak a rossz érzések és az önzĂľ szándékok, akkor a szavak olyanok, mint a mérgezĂľ nyíl, ami a másikat megsebzi.)

Hogyan tudjuk ezeket a változásokat megteremteni és ellépni az erĂľszakosság szokásától? Ez a mi személyes választásunktól függ. A választás önmagában is egy nagy erĂľ, amit gyakran nem ismerünk fel. Amikor az életünkben van egy másik cél, amikor eldöntjük, hogy a tudatunkat és az intellektusunkat pozitív módon fogjuk használni, akkor a tudatosságunkba beültetjük a változás magját. De erre a magra figyelnünk kell azzal, hogy szellemi tudással és a csend fényével locsoljuk. A fejlĂľdéshez szükségünk van tudásra, csendre és szeretetre.

Lényegében errĂľl szól a meditáció is. A meditáció egy olyan folyamat, amiben elkezdjük önmagunkat gyógyítani azzal, hogy megismerjük önmagunkat. Becsülettel és toleranciával megvizsgálom mindazt, amit meg kell változtatnom, és valamit tenni kezdek. A panaszkodás abbahagyása és a változás elkezdése már fejlĂľdés. A csend, amit a Raja jóga meditációban gyakorlunk, kapcsolat az igazi énnel és a lélek eredeti minĂľségeivel. Másodsorban, kapcsolat a tiszta béke Örökkévaló Forrásával az Univerzumban, a LegfelsĂľbb Lénnyel. A Lénnyel, aki soha nem erĂľszakos, nem számít, hogy a vallások mit mondtak nekünk Vele kapcsolatban. Ez a Tiszta Lény soha nem büntet, soha nem ítélkezik. Nem teremti meg a poklot és a szomorúságot. Õ erĂľszakmentes.

Felismerjük, hogy mindaz, ami ezen a világon, ezen a Földön igaztalan, szomorú és fájdalmas, nekünk, emberi lényeknek a teremtése, akik elfelejtettük, hogy tiszteljünk másokat, tiszteljük önmagunkat. A csend gyógyít. A csend feltölt minket a béke és szeretet pozitív erejével és ezáltal az erĂľszak, amit a tudatlanság okozott, fokozatosan szertefoszlik. A csend, a bölcsesség és a Tiszta Forrással való kapcsolat képessé tesz minket arra, hogy valóban békések legyünk másokkal és a Kozmosszal is egyensúlyban maradjunk.

SzerzĂľ: Anthony Strano
Fordította: Szabó Marianna - www.bkwsu.hu