A Hinajána filozófiája |
Ezen iskolák egyike a ceyloni Theraváda ("Öregek Útja"), amely azonban korántsem a legjelentõsebb. Sokkal jelentõsebb volt két "északi iskola", amelyek ismertetésére az alábbiakban kitérünk. A Szarvásztivádin tanítás saját, a Páli kánontól eltérõ Abhidharmával rendelkezett. E szövegek terjedelmes kommentárja a Vibhása. Az iskola, amely e kommentárokra támaszkodott, a Vaibhásika. Tanításait, a vele rivalizáló Szautrántika-iskola révén ismerjük. S a legnagyobb Szautrántika-filozófus, Vasubandhu (i. sz. 4-5. sz.) írt egy alapvetõ értekezést (Abhidharmakósa), amely részletesen ismerteti a Vaibhásika tanait, miközben azokat pontról pontra kritizálja. Az értekezés kínai és tibeti változatait Vallée Poussin fordította le franciára (Paris-Louvain, 1931). Az iskola végkövetkeztetéseit ama Hinajána-dogmából vonja le, amely szerint az empirikus világ állandó változásnak van kitéve. Az individuális lény tehát éppen annyira "nem létezõ", mint az õt körülvevõkülvilág. Minden csupán pszichofizikai jelenségek "tovafolyása". És e tovafolyásnak öt szkandhára való föloszlása csak idõleges: a szkandhák ismét csak föloszló jelenségek. A további analízis során a Vaibhásikák végül is megállnak a dharmáknál, ama utolsó elemeknél, amelyek immár oszthatatlanok és "valóságosak", mondhatnánk úgy is, hogy "fenoménatomok". De õrizkednünk kell attól, hogy szubsztanciáknak tekintsük õket, mivel csak igen szubtilis manifesztációk. Az empirikus létezés minden pillanata eme faktorok egy konfigurációja. Az észlelés folyamatában tehát tulajdonképpen nem létezik alany és tárgy, hanem csak objektív és szubjektív dharmák, amelyek pillanatról pillanatra megújulnak. Az immanens valóság tehát dharmák áramlatából (szantána) áll, miközben minden áramlat individuális létet alkot, átfogva mindazt, amit az individuum észlel és elszenved. Az áramlatok egymástól elválasztottak: Ha két ember a napot látja, nem jelenti azt, hogy rajtuk kívül objektív nap létezik, de azt jelenti hogy mindegyikükben analóg, dharmák (a látott nap dharmái) manifesztálódnak. Mindkét ember saját napját látja, de az észlelés illuzórikusnak nem mondható mivel éppen annyira reális, mint ama érzékek, amelyek észlelnek. Hogy a világot hozzávetõleg egyértelmĂ»en észleljük, ez azért van, mivel karmánk e szempontból hasonló. Egy meghatározott dharma jelenléte egy másik meghatározott dharma manifesztációját eredményezi. Ezek a vidzsnyána (tudat) köré csoportosulnak - viszont a vidzsnyána sem egyéb, mint állandóan megújuló dharmák rövid manifesztációinak sorozata. A dharmák száma határtalan, de 75 kategóriába sorolhatók. Mi tehát a Nirvána ebben az interpretációban? Az üdvút a szantána fokozatos megtisztításábó1 áll, ami azt jelenti, hogy a manifesztálódó dharmák száma egyre csökken, míg végül új faktor nem keletkezik, és a szantána végleg föloszlik. A Nirvána azonban nemcsak a szantána dharmáinak eltĂ»nésébõl áll, de egy új dharma megjelenésében is, és ez a Nirvána dharmája. Utóbbi azonban különbözik a többi dharmától: nem bír múlttal, jelennel, jövõvel - októl független (aszamkrita) dharma. A Szautrántika-iskola tanítása reakciót jelent a Vaibhásika tanának túlzásaival szemben. Mindenekelõtt tetemesen lecsökkenti a dharmák számát, és mellõzik az aszamkrita dharmák kategóriáját. A Nirvánát nem tekinti különleges dharmának, hanem kijelenti, hogy a Nirvána "a dharmák nem manifesztálódása". A Szautrántika-iskolához közel áll egy másik irányzat, az ún. Bahusruika. Tanításainak végkövetkeztetése a Szatjalsziddhisásztra c. értekezésben olvasható, amelybõl idézzük az alábbiakat: "Múlt és jövõ nem valóságosak. Csak a dharmák jelen állapota létezõ - mintha valóságos volna. Minden dharma létezõ és egyben nem létezõ, mivel a dharmák vajóságos állapota az állandó változás - hiszen eltĂ»nnek ama pillanatban, amikor keletkeznek." Föntiek szerint a lét nem más, mint pillanatnyi tudatállapotok egymásutánja. Viszont egy ilyen módon felfogott realitástól már csak egy lépést kell tennünk ama megállapításig, amely szerint a lét csupán illúzió. Ez a tétel azonban már a Mahájána filozófia megállapítása. |