Mindenki keresi a békét és a nyugalmat, amelyek azonban mégis elérhetetlen, megfoghatatlan illúziók maradnak számunkra. ErĂľfeszítéseink semmire sem vezetnek, nem hoznak eredményt. Vajon miért van ez? - tesszük fel a kérdést minduntalan, anélkül hogy észrevennénk: nem a megfelelĂľ oldalról közelítünk az áhított nyugalom eléréséhez. Az ember két síkon, a külsĂľn és a belsĂľn él. ElĂľször kívül kell elrendeznünk ügyeinket ahhoz, hogy a bensĂľnkben béke teremtĂľdjön, mert enélkül nem tudunk befelé lépni. Három tényezĂľ játszik e folyamatban nagyon fontos szerepet, a

-megfelelĂľ foglalkozás

-helyes étrend

Az emberi élet legnagyobb célja az, hogy megismerjük énünket (self), és megismerjük Istent. Minden más foglalatosság puszta idĂľpazarlás.

Ép testben ép lélek - tartja a jól ismert mondás. Nos, valójában ezt kell elĂľször megvalósítanunk. Testünket és tudatunkat egyaránt egészséges állapotban kell tartanunk ahhoz, hogy szolgáljanak bennünket a szellemi elĂľrehaladásban. Az egészséges test és lélek fenntartásához szükségünk van ételre, mert ennek hiányában a testet és a lelket nem tudjuk együtt tartani.

ElsĂľ és legfontosabb gondunk tehát maga az étel, amely fenntartja a testet és a tudatot. Ezzel összefüggésben pedig a

-megfelelĂľ módon szerzett keresetbĂľl elĂľteremtett

 

 

a legfontosabb segítĂľ tényezĂľk. Mindennapi kenyerünket éppen ezért homlokunk verejtékével kell elĂľteremtenünk, nem függhetünk mások keresetétĂľl. Becsületes és hasznos elfoglaltságból - legyen az szellemi vagy fizikai - kell megélnünk, amely mentes minden ravaszságtól, álszentségtĂľl, rosszakarattól és gyĂťlölettĂľl, mert a karma törvénye kérlelhetetlenül mĂťködik. Minden cselekedet következményektĂľl terhes, és így végtelen sorozatban, végeérhetetlen folytonosságban zajlik a cselekedetek és visszahatásuk áradata. Ezért olyan fontos a becsületes megélhetés, jövedelmezzen bármilyen keveset. Becsületes foglalkozásból nem válhatunk gazdaggá. A gazdagok a szegények és elnyomottak, a nehéz, szolgai munkát végzĂľk sóhajaiból gyarapodnak, és saját embertársaik vérét szívják. Épp ezért nem szabad drága és ízletesnek tĂťnĂľ ételek iránt áhítoznunk, mert ezek maguk is a sanyargatás, az élĂľsködés keservét hordozzák magukban, és az alacsony sorúak kimondhatatlan fájdalmával szennyezettek. Ha fogyasztunk ezekbĂľl az ételekbĂľl, ugyanolyan szerencsétlenekké válunk hosszú távon, mint azok, akik elkészítették a táplálékot.

"Mindannyiunkat a pokol láthatatlan tüze emészt, te mégsem ismered fel ezt."

Amint tudjátok, az étel van az emberért, nem pedig az ember az ételért. Táplálékunkat, mint az életben minden mást, a legmegfelelĂľbb módon kell felhasználnunk. Az, aki ínyencségek rabja, nem tud semmilyen hasznos dolgot cselekedni. Az étvágy helyes szabályozásával azonban uralkodhatunk testünk teljes fizikai és mentális mĂťködésén. Az egyszerĂť étel sokkal táplálóbb és teljesebb értékĂť, ily módon hasznosabb a szellemi elĂľrehaladás szempontjából, mint az összes többi, ún. különleges, ínyenc étel, amelyet a modern szakácsmĂťvészet remekel. Az egyszerĂť étrend mindig kellemes közérzetet biztosít, és megteremti a tudat komolyságát. Segítségével megélhetésünkhöz mérten - legyen az korlátozott akár - élhetünk, anélkül hogy mások felé nyújtanánk könyörgĂľn a kezünket.

Amikor a hosszú közszolgálat után elértem a nyugdíjkorhatárt, és a fĂľnököm jóindulatúan megkérdezte tĂľlem, nem akarok-e még tovább dolgozni, udvariasan elhárítottam ajánlatát, és azt válaszoltam, nem kívánom, hogy meghosszabbítsák a munka-lehetĂľségemet, mert már utánaszámoltam, hogyan tudok megélni a kisebb összegĂť nyugdíjból.

Háromfajta étel létezik, ezek a következĂľk:

Szatvikus vagy tiszta ételek: tej, vaj, sajt, rizs, lencse, hüvelyesek, gabonamagvak, zöldségfélék, gyümölcsök és csonthéjas magvak.

Radzsasz típusú vagy tevékennyé tevĂľ ételek: bors, fĂťszerek, ízesítĂľk, savanyú és keserĂť ízĂť ételek.

Tamasz típusú vagy legyengítĂľ ételek: állott étel, tojás, hús, hal, szárnyasok, bor stb.

Ezek közül mindig a tiszta vagy szatvikus ételeket részesítsük elĂľnyben, mert e táplálékok nagyon sok jóval látnak el bennünket. Azonban csak annyit vegyünk magunkhoz a szatvikus ételekbĂľl is, amennyi feltétlenül szükséges, tehát ne együnk a teljes jóllakottság érzetéig. Ha ízletes ételeket fogyasztunk, kísértésbe esünk, hogy többet együnk, mint amennyi valójában elegendĂľ, a többlet étel viszont kárt okoz ahelyett, hogy erĂľsítené egészségünket, és energiát adna.

A kellĂľen meg nem emésztett vagy feldolgozatlan táplálék az emésztĂľrendszerben alhasi panaszokat, fájdalmat, bizonyos esetekben még halálos betegséget, kolerát is okozhat. "Ne terheld meg gyomrod motorját", különben könnyen megundorodhatsz az evéstĂľl. Az is árthat, ha a jó ételekbĂľl a túlzott jóllakásig fogyasztunk. A mértékletes táplálkozás segíti az éltetĂľ energiák növekedését az emberben. A Puránákban (Ăľsi hindu szentirat) olvashatunk egy allegorikus történetet az ÉlelemistenrĂľl, aki panasszal fordult Vishnuhoz, az univerzum fenntartójához azért, mert az emberek nagy mértékben kihasználják, és visszaélnek jótéteményeivel. Vishnu tréfásan így válaszolt az Élelemistennek:

"Azokat, akik túl sokat esznek belĂľled, egyetlen lehetséges jóvátételként neked kell felfalnod."

A friss levegĂľ a helyes táplálkozás leglényegesebb alkotóeleme. Vegyünk mély lélegzetet, tartsuk vissza kis ideig, majd lélegezzünk ki teljesen, így a test minden tisztátalansága eltávozik. Fogyasszunk sok gyümölcslét és tiszta vizet, hogy az egész emésztĂľrendszert alaposan átmossuk és megtisztítsuk. Kerüljük el a különféle fĂťszeres, üdítĂľ és szeszes italokat, valamint a mámorító szereket, mert ezek a tudatot és az intellektust betegessé teszik. A rendszeresen fogyasztott, mindennapi legfontosabb élelmünk a gyümölcsök és a gabonafélék legyenek.

Korábban már említettem, hogy megélhetésünket saját magunknak kell elĂľteremteni minden tekintetben tisztességes, törvényes és becsületes eszközökkel. Hangsúlyozom ismét: a gazdasszony erkölcsi kötelessége (ill. annak, aki az étellel foglalatoskodik), hogy a szatvikus étel készítése közben szíve elteljen az Úr édes emlékezetével. Miközben a tudat a Szeretettbe merül, és a kezek dolgosan iparkodnak, az ily módon elkészített táplálék mennyei mannává változik, és áldásban részesíti azokat, akik fogyasztanak belĂľle. A nagy Mester, Hazur Baba Sawan Singh Ji Maharaj gyakran említette egy indiai parasztember példáját ezzel kapcsolatban, aki, míg az eke szarvát fogta, és keményen dolgozott, lelket elbĂťvölĂľ dicsérĂľ énekeket dalolt választottjáról. Hasonló lelkülettel cselekedjünk mi is feladataink végzésekor.

1921-ben, amikor a katonaságnál a 36-os szikh egységben gazdasági tiszt voltam, egy tisztiszolgát rendeltek mellém, akinek az volt a feladata, hogy fĂľzzön nekem. Azt mondtam neki, nem foglalkozom azzal, mi történt vele a múltban, ha Isten szent neveivel ajkán készíti el az ételt, és közben nem enged be senkit a konyhába, hogy a tudatát üres fecsegéssel foglalja le. A szakács megígérte, minden rendben lesz, és eszerint jár el, de a negyedik napon, amikor meditálni akartam, úgy éreztem, a tudatom nem engedelmeskedik.

Éjjel volt már, de elĂľhívtam a szakácsot, és megkérdeztem tĂľle, volt-e valaki a konyhában aznap, miközben az ételt készítette. ElĂľször azt felelte, nem, végül azonban bevallotta, hogy odajött hozzá valaki, beszédbe elegyedtek egymással, és így Isten édes emlékezetérĂľl elterelĂľdött a figyelme. Figyelmeztettem, ne tegyen ilyet többet, s ezek után mindig szigorúan betartotta parancsaimat. A legjobb módszer tehát, amellyel megmérhetjük a szellemi elĂľrehaladás mértékét, és a magunkhoz vett étel tisztaságát mind a beszerzés, mind az elkészítés tekintetében, ha megfigyeljük, milyen mértékben tudunk a szellemi gyakorlatok alatt összpontosítani.

Sheikh Sa'adi, a perzsiai Shiraz nagy misztikus költĂľje, mindig arra intett, hogy a gyomrot a táplálék bevitelével kapcsolatosan négy részre kell osztani:

"Két részt kis mennyiségĂť egyszerĂť étel töltsön,
Egyet friss és tiszta víz,
miközben egyet tarts fenn
Isten Fényének."

Olvastunk egyszer egy történetet Hazrat Mohamed, a muzulmán próféta életébĂľl. Egy napon Hazratot felkereste egy orvos, és felajánlotta neki szolgálatait, mert úgy vélte, bizonyosan szükség lesz rá, ha valaki megbetegszik vagy balesetet szenved az Umatban, a próféta követĂľinek közösségében. Hat hónapig volt az orvos Mohamed prófétánál, de tétlenül töltötte idejét, mert a próféta tanítványai közül senki sem betegedett meg. Ekkor az orvos ismét a próféta elé állt, és engedélyt kért tĂľle, hogy eltávozhasson, hiszen senkinek sincs rá szüksége. Hazrat Mohamed kedvesen elmosolyodott, elbúcsúzott az orvostól, és így szólt:

"Addig, míg a hívek az utasítások szerint cselekednek, még a lehetĂľsége sincs meg annak, hogy valamelyikük megbetegedjen. Mindannyian egy gyógymóddal élnek:

mint tehetnéd, vagy szeretnél,
Életed éld tisztán, becsületes kenyéren."

Baba Jaimal Singh Ji, korának nagy Mestere, annak idején mindössze kenyeret vagy csapátit vásárolt, kendĂľbe kötötte, és felfüggesztette egy fa ágára. Egész nap meditált, és amikor kijött a Samadhiból, magához vette a kenyeret, vízbe mártotta, elfogyasztotta, majd újra meditálni kezdett. A teljes ĂľrlésĂť gabonából készült kenyér önmagában tökéletes étel. Létfontosságú elemeitĂľl fosztjuk meg a gabonát, ha lehántjuk a szemeket, és a fennmaradt részt villamos árammal mĂťködĂľ malmokban fehér lisztté Ăľröljük. A hántolatlan gabonaszemben eredetileg benne lévĂľ foszfor és olaj tönkremegy, és az eljárás során nyert fehér lisztbĂľl gyúrunk ehetetlen masszát, ami valójában nem jó semmire.

Jómagam gyakran láthattam Hazur Baba Sawan Singhet, amint mindig nagyon egyszerĂť, néhány teljes értékĂť elemet tartalmazó, igen kis mennyiségĂť ételt vett magához.

Minden Szent mértékletesen, szerényen étkezett. Így tett Shamaz Tabriz, a muzulmán hívĂľ lélek és Swami Shiv Dayal Singh Ji is. Mindketten a következĂľ elv szerint éltek: Kevesebbet egyél, és boldog maradsz.

Az egyszerĂť étel és a magasztos gondolkodás mellett, amely magas erkölcsiséggel és tiszta életvitellel párosul, a szervezet számára nincs szükség semmi olyan élénkítĂľ vagy serkentĂľ szerre, amivel manapság elárasztják a piacot. A fényĂťzĂľ, ínyenc ételek fogyasztása nemcsak "lefullasztja" a gyomrot, hanem rendkívül veszélyes következményekhez vezet. Sokan gyakran panaszkodnak arról, hogy nem haladnak az ösvényen, mégsem veszik észre, mindez a hibás étrendnek és a helytelen életmódnak köszönhetĂľ - Mohamed próféta például nagyrészt üres árpakenyéren élt.

A szatvikus étel mindenféle tisztátalanságot távol tart a fejtĂľl és a szívtĂľl. Mindennap hallhatunk, olvashatunk arról, milyen nagymértékben terjed a bĂťn és a korrupció. Különféle speciális rendĂľregységeket alakítanak, hogy a növekvĂľ fenyegetettség ellen védekezzenek az emberek. "Egyél, igyál, légy boldog" ez a napiparancs a világban. Mindenki arra vágyik, hogy jól érezze magát, utazzon, szórakozóhelyeken töltse az idejét vagy moziba menjen és így tovább, s mindezt szĂťkös keretein túl igyekszik megvalósítani. Hogyan lehetne több pénzhez jutni? - ez foglalkoztatja az embereket. Ezen a gondon azonban csak Aladdin csodalámpája segíthetne.

Egy becsületes ember alig tud megélni abból, amit keres, mégis nagyon kevesen menekülnek meg a világ csillogásának kísértésétĂľl és csapdáitól. Legtöbbünk vágyakkal teli életet él: van, aki a szemek vágyódásától szenved, más a fül vágyaitól, ismét mások a test különféle vágyaitól. Nem vagyunk tekintettel például mások feleségére, lányára vagy nĂľvérére sem. A világ az egyre gyorsuló visszafejlĂľdés (retrogresszió) szorításában vergĂľdik.

Madarat tolláról, embert barátjáról ismerni meg, tartja a mondás. Ha tudni akarjuk, hogyan fejlĂľdik gyermekünk, figyeljük meg, milyen társaságba jár, ebbĂľl könnyen következtethetünk az Ăľ állapotára is.

Mindannyiunkat Isten teremtett, és mindannyian testet öltött lelkek vagyunk. A lélek Istennel egylényegĂť, és Õ mindegyikünkben benne van, ezért kell szeretnünk egymást. Szent Pál egész életét ennek a tanításnak szentelte. A Koránban szintén errĂľl olvashatunk:

"Ó ember, tégy jót
Légy jó szüleidhez, rokonaidhoz, az árvákhoz,
a szükséget szenvedĂľkhöz és a szegényekhez,
felebarátaidhoz és társaidhoz,
Ily élet örvendezteti Allahot.
Allah mindannyiunkban benne van,
A gĂľgössel, ki önzĂľ, Isten nem törĂľdik."

A Mesterszentek minden idĂľben a következĂľket írják elĂľ:

"Szeretettel és tisztelettel légy minden teremtmény iránt a legmagasabb rendĂťtĂľl a legalacsonyabbig.

Ha Isten megismerésére vágyunk, akkor nem szabad megsérteni mások érzéseit, mert a szív Isten székhelye. Megfigyeltétek-e már azt az érdekes jelenséget, hogy a mangómag a földbe kerülve annak minden édességét magába szívja, a bors magja azonban csak a föld keserĂťséget vonzza magához? Amire gondolunk, olyanná válunk. Semmi sem jó vagy rossz ezen a világon, csak a gondolkodásunk teszi azzá. A magvakhoz hasonlóan, mi is saját tudati állapotunk szerint vonzzuk magunkhoz környezetünk jó vagy rossz impulzusait.

A Mahábháratában, az Ăľsi indiai eposzban olvashatjuk, hogy a jó cselekedet a tiszta és szĂťzies élet külsĂľ jele vagy megnyilvánulása. Ahogyan a fa gyümölcsérĂľl ismerszik meg, ugyanúgy az ember is tettei által. Nagyon értékes tanítás ez, mert hozzásegít ahhoz, hogy jólétben élhessünk, és elismerést szerezhessünk itt, ebben a világban, és e világon túl egyaránt. Így leszünk minden teremtmény barátja, mert szilárd elhatározásunkká válik a nem ártás szelleme, és közülük egynek sem, még a méhnek vagy az aprócska hangyának sem fogunk ártani. Aki így él, egy nap bizonyosan megismeri az igazságot.

Dhrit Rashtra herceg, Bharat királyának, a hatalmas Kurunak fia egyszer keményen összeszidta Gandivát, a pandáv herceg, Arjuna kitĂťnĂľ íjászát. Mivel érzékenyen érintette a rendreutasítás, Arjuna nagyon megharagudott Gandivára, és rászegezte nyilát, hogy büntetésbĂľl lelĂľje az íjászt. Krishna Isten történetesen éppen arra járt, és megkérdezte Arjunát, mit csinál. Arjuna azt válaszolta, ksatrya herceg lévén megesküdött, hogy ha bárki kifogást talál, és szót emel erĂľs íjásza ellen, nem kíméli meg szolgája életét. Krishna erre azt kérdezte:

"Ó Arjuna, meg tudnád mondani, mi a dharma vagy erényesség jutalma, fájdalom, vagy öröm?"

"Dharma vagy erényesség - válaszolt Arjuna - csakis az eredendĂľ szeretetben és harmóniában létezik."

MielĂľtt bármit tennénk tehát, vagy szándékoznánk megtenni, elĂľször mindig gondoljunk a következményre. Ne hamarkodjunk el semmit, így az életet sem rövidítjük meg oktalanul.

Az erényes életet élĂľ ember soha nem fog semmilyen gonosz tervet szĂľni mások ellen, soha nem jön ki a sodrából, és nem válik izgatottá. Ezek az emberek magas kort érnek meg. Az életfolyamatot a szervezetben a lélegzés szabályozza. Normális állapotban a lélegzetvétel egyenletes és ritmikus, percenként kb. tíz-tizenkét alkalommal történik. Amikor azonban valaki dührohamot kap és Ăľrjöng, percenként húsz- huszonhárom alkalommal vesz levegĂľt. Valóban igaz tehát a mondás: a jó cselekedetek vagy az erényesség meghosszabbítják az életet, míg a gonosz tettek vagy bĂťnök megrövidítik azt.

Ne feledjétek, ha nem éltek helyes és etikus életet, hiába cselekedtek dicséretes tetteket, nem juttok sehová. Próbáljatok a Mester elĂľírásai szerint élni! Csak akkor lesz súlya szavatoknak barátaitok elĂľtt. Nem prédikálhattok szĂťzies életet vágyakkal a szemetekben. Senkit sem tudtok bolonddá tenni még egy pillanatra sem. ElĂľbb vagy utóbb mindig kiderül az igazság, nem lehet hosszú ideig az emberek bizalmát élvezni, ha hamisan cselekedtek. Nem fognak megbízni bennetek, és már az arcotokra nézve eldöntik, nem vagytok érdemesek a bizalomra. Ne haragudjatok rám, ha arra a kérdésre, miért illetnek igehirdetĂľket vagy bizonyos társaságokat rossz szavakkal, azt kell válaszolnom, azért, mert nem élnek azok szerint a tanítások szerint, amelyeket másoknak prédikálnak.

Az Istenben élĂľ embernek helyén van a szíve és az esze. Kívül és belül egyaránt tökéletes békét áraszt. Ügyei tiszták, nyíltak és megkérdĂľjelezhetetlenek. Szíve legmélyérĂľl árad az igaz szó. Bárki hallgatja, lenyĂťgözve figyeli, és jóérzés árasztja el a lelkét, mert e szavakat a benne lévĂľ szeretetteljes és tiszta gondolatok nyugalmat árasztó árama hatja át. Mindenki, aki körülötte van, nyugodt és elégedett lesz. Õ a sok közül az egyetlen, aki erejével a többi fölé magasodik, akár a szikla, mert szívébĂľl tisztaság árad. Tennyson, a nagy költĂľ versében Sir Galahad, a Kerek Asztal Lovagjainak kimagasló alakja így beszél:

"ErĂľm tíz ember erejével vetekszik, mert tiszta a szívem."

Túláradó szívbĂľl szól a száj. Ha azonban valaki önzĂľ és ravasz, saját maga vágja el életének fonalát, amelyet oly megfontoltan szövöget. Mindenki rettegni, tartani fog tĂľle, és megijednek már attól is, ha megpillantják az arcát. A vele való találkozást szerencsétlen, átkos jelnek tartják majd. Az igaz ember éppen ellenkezĂľleg cselekszik. Látja saját gyengeségeit, de azon van, hogy az önvizsgálat segítségével egyenként kigyomlálja rossz tulajdonságait. Swami Shiv Dayal Singh Ji tanácsa szerint hibáinkat egyenként kell kiválogatnunk és eltávolítanunk. Minden más szent hasonlóképpen szól ezzel összefüggésben:

"Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat."

 

A vallásos filozófia egésze e két kardinális alapelven nyugszik. Ha ezeket a lényeges szabályokat tĂťzzük magunk elé követendĂľ példaként, életünk bizonyosan átalakul. Az, akinek szívében írmagja sincs a rokonszenvnek, és nincsenek emberi érzései, nem alkalmas arra, hogy embernek nevezzék, sĂľt alkalmatlan arra is, hogy megismerje Istent. Aki viszont ellenségeivel szeretettel bánik, egy pillanat alatt lefegyverzi Ăľket.

Amennyire csak lehetséges, ne ártsatok senkinek, próbáljátok ezt megvalósítani. Legyetek jók mindenkihez, akkor békében éltek magatokkal, és szeretetteljes kegyelmet sugároztok magatok körül. Azoknak az imája, akikkel esetleg jót tettetek, segít majd rajtatok. Mások iránti jó gondolataitok áldással öveznek benneteket. A bennünket körülvevĂľ atmoszférából a jótettre irányuló gondolatok fognak rátok hatni, így a jó impulzusokat vonzzátok magatokhoz.

Röviden tehát, meghatároztuk a Panch Shila vagy az öt alapvetĂľ igazság alapját, amelyre a szellemiség csodálatos kastélyát építhetjük fel. Ez az öt alapelv a következĂľ:

• Nem ártás gondolatban, szóban, és cselekedetben.

• Igazságosság.

• Tisztaság.

• Szeretet mindenki iránt, senki iránt nem táplált gyĂťlölet vagy ellenérzés, függetlenül az illetĂľ beosztásától, vagyoni helyzetétĂľl és tanultságától.

• Önzetlen szolgálat fizikai és anyagi értelemben, szívesen osztozni mások örömében és bánatában egyaránt.

A Mester tanítványa tartózkodik a bĂťnöktĂľl.

Azok, akik követik a fenti alapelveket, gazdagabbá fogják tenni életüket. A tudatot és a kifelé ható képességeket ellenĂľrzésük alá vonhatják az élĂľ Mesterszent segítségével elnyert kapcsolat által, amely Isten élĂľ Igéjéhez fĂťzi Ăľket mindörökké.

(A vegetáriánus étrend szellemi vonatkozásai 1958 júliusában jelent meg elĂľször ezen a címen Kirpal Singh 10. Körleveleként. Azóta több ízben újra megjelentették, Donna Kelley Tudományos táplálkozás és vegetáriánus szakácskönyv c. könyvében (Sat Sandesh, 1970 június) elĂľszóként szerepel. A közölt fordítás a The Way of the Saints c. könyvbĂľl származik.)

 

Forrás: www.santmat.hu