Tudós: Isten léte és a teremtés kérdése nem új a tudomány számára, de ma mégis kevesebbet foglalkoznak vele. Bár ma is vannak tudósok, akiket ez érdekel, de nyíltan mégsem beszélnek errĂľl. De hogyan tudhatjuk meg azt, hogy Isten létezik, ha nincsen semmilyen eszköz vagy jelzés, amivel megmérhetnénk a létezését?
Jógi: A pitagoraszi iskolában, ami a tudomány gyökere, abban az alaptörvényben hittek, amit az elsĂľ számú törvénynek, szabálynak neveztek, hogy az igazságot nem tárgyként vagy külsĂľ dologként kell nézni, de valami olyannak tartották, amit meg lehet tapasztalni. Ez magával hozta a megfigyelést, a befele fordulást, hogy az ént abba a pozícióba helyezzék, hogy az kapni tudjon, sokkal inkább, minthogy állandóan analizáljon vagy kérdéseket tegyen fel. Önmaguk számára nem tettek fel sok kérdést azzal kapcsolatban, hogy ki Isten, mi Isten, de érezték, hogy ez a legfelsĂľbb energia létezik. A tudósok mára elfelejtették, hogy az intellektus korlátolt és nagyon sokan az analizálásra és a tárgyi dolgokra teszik a hangsúlyt, de Isten személyes megtapasztalása igazságként valójában a megértés kiszélesítésének a kérdése.

Tudós: Igaz-e az, hogy mi nagyon kevés figyelmet fordítunk a tudat más lehetĂľségeire?
Jógi: Igen, mert ott van a tudás iránti ragaszkodás. A tudomány azért van, hogy az emberiséget szolgálja, de ahogy a többi foglalkozás más területein is megfigyelhetĂľ, a tudósokban a vágy gyakran az, hogy megalkossanak egy elméletet, hogy híressé váljanak és sokkal kevésbé az, hogy az emberiséget szolgálják.

Tudós: Tehát, a probléma gyökere az, hogy minket, embereket, a saját értékeink és érzelmi átéléseink, érzéseink beszíneznek?
Jógi: Igen, a megfigyelĂľt beszínezi az, amit megfigyel és ezáltal az objektivitás lehetetlenség. Ha ott van a tudás iránti ragaszkodás, hogy azzá váljak, aki valamit tud, akkor miközben megfigyelek, nem vagyok képes arra, hogy megĂľrizzem az egészséges távolságot és ezáltal az egészrĂľl elveszítem a képet vagy pedig azt gondolom, hogy az a töredéknyi jelenet, amit látok, az egészet jelenti. De ha én a tudatosság magasabb szintjére akarok elérni, akkor a tudást csak egy bizonyos szintig használom, mint eszközt és más pillanatokban el kell engednem, mint ahogy a rúdugró is elengedi a rudat. Fut, a kezében tartja a rudat, ami az ugrás eszköze, de ahhoz, hogy a lécet átugorja, abban a pillanatban a rudat el kell engednie. Tehát, ez azt szimbolizálja, hogy el kell engednünk a saját egónkat, azt, hogy én tudni akarok, hogy én vagyok az, aki elértem és megértettem azt a konklúziót. Egyszer Einstein azt mondta: "Én szilárdan hiszek abban, amit az Ăľsök is hittek, hogy csak a tiszta gondolat testesítheti meg a valóságot." Ez azt jelenti, hogy valakinek a tudatát fel kell készítenie, érdemessé kell tennie arra, hogy az igazság tapasztalatát megkapja. Ez nem egyszerĂťen annak a kérdése, hogy elég okosak vagyunk-e ehhez. Ha az egyik oldalról engem a személyes elismerés motivál, de ugyanakkor nem vagyok elég Ăľszinte a kapcsolataimban, akkor hogyan lenne lehetséges, hogy a másik oldalon az igazsággal kapcsolatban elérjem a mély megértést?

Tudós: Sokan azt gondolják, hogy a tudósok azok a rossz fiúk, akik megteremtik a háborút, az atombombának az eszközeit, de lehet, hogy az atombomba mégsem olyan rossz dolog, mint ahogy ezt bemutatják.
Jógi: A tudomány és a technológia semleges, de amiben különbség van az az, ahogy az emberek azt használják. Ez mindig visszautal a személyre. Milyen motivációval cselekszem? Ott van bennem az a vágy, hogy másokat kontrolláljak, hogy erĂľvel rendelkezzem, hogy mások felett uralkodjak, vagy pedig együtt akarok mĂťködni? De a motiváció mindig a személy értékrendjétĂľl függ. Ha mi az embereket valami jobb felé akarjuk bátorítani, akkor ez az oktatásban kezdĂľdik. Az oktatás azt jelenti, hogy mindenki megnézi a saját értékrendjét, mert ez mindent meghatároz.

Tudós: Manapság nagyon sokat beszélnek arról, hogy az egész világ talán elĂľre beprogramozott. Te is hiszel abban, hogy Isten mindent a részleteiben is ismer?
Jógi: Néha nincs szükség arra, hogy mindent részleteiben ismerjünk. A dolgokat magukra kell hagynunk. Sokkal fontosabb az, hogy én tudjam, hogy nekem mit kell tennem itt és most. Nekem miben kell fejlĂľdnöm. Pl. több szeretetet, több békét kell teremtenem. Én azt gondolom, hogy mindig van elsĂľdleges tudás és másodlagos tudás.

Tudós: A mai világban hogyan tudjuk megmérni a szellemi tudás mértékét?
Jógi: Elég megnézni azt a szituációt, amiben most élünk, az erĂľszakot, a háborúkat, a kapcsolatokat, amikkel rendelkezünk. Ez nem kellĂľ bizonyíték arra, hogy nincs szellemiség? Még a vallásokkal kapcsolatban is általánosan elmondható, hogy a szellemiség hiányzik. Ott vannak a külsĂľ rituálék, a szabályok, de nincs szellemiség az emberekben.

Tudós: Szellemi tudás létezhet önmagunk ismerete nélkül?
Jógi: Az igazi szellemi tudás azt jelenti, hogy megnézzük önmagunkat: Hol tartok, mit kellene tennem ahhoz, hogy jobb emberré váljak? Hiányzik önmagunk ismerete és ezért nagyon sok a személyes összeomlás. A célok meghatározzák, hogy hogyan és miért élünk. Amilyenek a célok, olyan lesz a szándék és olyan lesz az élet értelme. De nagyon sokszor nem vagyunk tudatában annak, hogy mit jelent a minĂľség. Gyakran csalódottá válunk és ez nem adja át nekünk a minĂľség tapasztalatát, amit keresünk. De mit jelent a minĂľség? Számomra a minĂľség azt jelenti, ami tiszta, ami igaz. Abban intenzitás van, ami megteremti a jó érzést, a jó létet, nemcsak az én számára, de a többi ember számára is, akik körülöttünk vannak. Egy személy nem fejlesztheti a saját életének minĂľségét akkor, ha mások életének a minĂľségét figyelmen kívül hagyja. Ez nemcsak önmagunkért van.

Tudós: Hogyan tudok Istennel összekapcsolódni? Hogyan tudom megismerni az Õ gondolatait?
Jógi: Az elsĂľ lépés a csend és a koncentráció, de ez nemcsak a tudat koncentrációja, hanem a szívé is. Meg kell tapasztalni azt, hogy az igazság nemcsak egy intellektuális folyamat, de egy olyan folyamat, ami az egész személyt magával vonzza. Tehát, ott kell lennie a szeretetnek is. Egyszer Einstein azt mondta: "Én szilárdan hiszek abban, amit az Ăľsök is hittek, hogy csak a tiszta gondolat testesítheti meg a valóságot." Ez azt jelenti, hogy valakinek a tudatát fel kell készítenie, érdemessé kell tennie arra, hogy az igazság tapasztalatát megkapja.

Tudós: Igen, Szent János azt mondta, hogy csak azok ismerhetik meg Istent, akik tudnak szeretni. Nem gondolod, hogy Istent túlzottan emberivé próbáljuk tenni és ezáltal Õt korlátozzuk?
Jógi: Ez attól függ, hogy mi ezt hogy látjuk. Én személy szerint nem gondolom azt, hogy Isten csak egy folt, egy energia vagy maga az Univerzum. A szeretet jelenti annak a képességét, hogy Vele kapcsolatot tudok teremteni.

Tudós: Hiszed-e, hogy Isten büntet és jutalmat is ad?
Jógi: Nem. Lehet, hogy egy ilyen kép alakult ki bennünk IstenrĂľl, mert ebben nĂľttünk fel. A büntetést és a jutalmat azért használják, hogy az embereket kontrollálják, hogy Ăľket arra késztessék, hogy egy bizonyos módon mĂťködjenek. De Isten nem ellenĂľriz minket.

Tudós: Hiszed-e, hogy a halál után találkozhatunk Istennel?
Jógi: Én azt hiszem, hogy Istennel akkor is találkozhatunk, amikor élünk. Én itt és most akarok Vele találkozni és nem akkor, amikor halott vagyok. Néhány ember azt gondolja, hogy mivel Ăľk egy bizonyos csoporthoz tartoznak és a külsĂľ törvények rendszerét követik, ezért számukra garantált, hogy a mennyországba mennek és majd a haláluk után Istennel találkoznak. De akkor milyen volt itt az életük? Ez mind ahhoz nyúlik vissza, hogy hogyan viselkedünk. Ha nem rendelkezem helyes magatartással más emberi lények iránt, akkor nem leszek képes arra, hogy Istenhez közel kerüljek. Ha valaki igazából közel van Istenhez, akkor az visszatükrözĂľdik abban, ahogy Ăľ más emberi lényekkel viselkedik. Sokkal kedvesebbek és együttérzĂľbbek. Mindaz, amit most a jelenben teszek, mindent meghatároz, mert a jelen a realitás.

 

Forrás: Szabó Marianna - www.bkwsu.hu