1.1 ABSTRACT

A lét abszolútum. Principium. Ez nem anyagi valamit jelent, hanem kezdetet, origót, initiumut. De a principium szó a törvény és alapelv értelmében is használható, kiindulási forrás és alapelem értelemben is. Lényeges, hogy ezeket a latin nyelvben fennmaradt jelentés tartalmakat is figyelembe vegyük. A lét latinul vita. Ez életet is jelent. Még azt is hozzáfûznénk, hogy individuális értelemben értett értelmet is jelentenie kellett.

 

Az értelmet, az információ elsõ és utolsó állomását. A létezés - divatja múlt szavunkkal a >létel<, nem ellentettje a létnek, hanem megnyilvánulása, kiáradása. A kiáradás folyamat, és mint ilyen, elkerülhetetlenül idõbeli dolog, vagy egyszerûen; MAGA AZ IDÕ. Idõ nélkül semmiféle folyamatot nem lehet elgondolni, így a teológiában emlegetett teremtést sem, hiszen a bibliai teremtés hat napja is nyilvánvaló idõbeliséget takar, tehát idõbeli folyamatot.

A latin FIO szó annyit tesz, hogy létrejön. A CAUSA létfeltétel, létalap. FUNDO kibeszél és kiáraszt is, a kiad viszont FORAS. A FORAS ok és eredet is, de a PRINCIPIUM is forrást jelentett latinul. Miért kell nekünk a latin szótárt bújnunk? Mert részrehajlás nélküli tanút kell találnunk létrõl és a létezésrõl alkotott ókori képrõl. Maguk a már az ókorban is használt és már akkor is õsi, régi eredetû nyelvek lesznek a tanúink, és azt is hozzá kell fûznünk a dologhoz, hogy a latin nem feltétlenül számíthatott õsnyelvnek a Földön, bár veretes mivoltát az azért jelzi, hogy nagyon sok szót használ, és árnyalt, kiforrott nyelvtana van.

 

Arra is figyeljünk, hogy ami régi, nem feltétlenül jelent egyúttal primitívet vagy tudatlant is. Mi úgy tartjuk, hogy a Föld többször betelepített bolygó, így azután az õsnyelvekben távoli lakott világok sokmillió éves tudása is lappanghat. A Föld õsmondái mind errõl a fantasztikusnak hangzó eredetrõl beszélnek, és nem pedig evolúcióról.

 

Ez nem nagyon illik az akadémiai vonal elképzeléseihez, de a keresztény teológiai tanokkal is ütközni látszik, hiszen ott 6-7000 éves teremtésrõl tanítanak, amely viszont a leletekkel és a könyvégetéseken is átkerült írásos feljegyzésekkel és a fellelt antropológiai leletekkel van idõrendi ütközésben. Az enyhén szólva is nagyon zavaros képet azzal tehetjük érthetõvé, ha a Föld teremtését (betelepítését) ciklikus eseménynek gondoljuk.

 

Ahhoz, hogy a világegyetem szerkezetét lényegileg megérthessük, olyan alapvetõ dolgokat kell tisztáznunk, amelyek nélkül valódi tudományt nem is lehet elgondolni, és munkánk során azokra a dolgokra kell a leginkább figyelnünk, amelyekrõl oly sokat írtak már, de mégis ködösek és feltáratlanok. A lényeg minden bizonnyal itt fog lapulni.

 

1.2 LÉT-LÉTEZÉS

A létezés egyszerûnek látszó kérdése évezredek óta foglalkoztatja a tudós elméket és közülük is leginkább a filozófusokat, vagy a filozófia mélységei iránt érdeklõdõ kutató elméket.

 

Ha jobban belegondolunk, akkor ez az egyszerûnek hitt kérdés valóban próbára tesz minket, olyannyira, hogy az utóbbi száz évben, a materializmus erõteljes térhódítása óta erre nem is találtunk semmiféle érdemi választ a modern szakirodalomban, és a régebbi idõkben, amikor még a filozófiának nagyobb volt a tekintélye, így a mélysége is, már akkor is ködösek voltak a feltételezett megoldások.

 

A század elején divatba jött empírikusnak mondott tanok valójában annyira belefeledkeztek a saját dogmáik ismételgetésébe, hogy egyre inkább talajukat vesztették eme filozófiai-logikai alap híján. A megalapozásra tett kísérletek sorra kudarcot vallanak. A kimerítõ és logikus válaszok helyett kitérõket és félrevezetõ okoskodásokat találunk a publikációkban és a tudományunk a létezéssel kapcsolatban teljességgel gyermekes tanokat hirdet. A vallási közfelfogás úgyszintén. A közfelfogás. A népnek szánt tanok.

Vizsgáljuk meg hát alaposan a létezés kérdését! Vizsgálatunk legyen becsületes, és így azután semmilyen felhasználható ismeretet sem hagyhatunk figyelmen kívül. A végkövetkeztetéseinket csak akkor hozhatjuk meg helyesen, ha figyelmünket nem korlátozzák a nekünk betanított dogmák, vagy belénk sulykolt szokások. Vizsgálatunk során különös figyelmet fordítunk a magyar nyelvben föllelhetõ szavakra és kifejezésekre, mert úgy gondoljuk, hogy ez sokat segíthet nekünk a világ titkainak megnyugtató megfejtésében.

 

Már csak azért is fordulunk ehhez a nyelvhez elõszeretettel, mert eléggé monolitikusan megmaradt õsnyelv, de figyelmünket más õsi eredetû nyelvekre is kiterjesztjük és ezekre is utalásokat teszünk majd. Ugyanígy megvizsgáljuk Földünk õsi 'vallási tanításait' is, tisztelve hagyományaikat, hiszen mi - e könyv szerzõi - kutatatók, de emellett egyúttal fõpapok is vagyunk. Az Univerzum Egyházának fõpapjai. Isten tanításaihoz nem kívánunk se hozzátenni, se pedig abból elvenni.

 

Ezt Isten megtiltotta, így viszont csak eredetiben lennének tanulmányozhatók, és ezáltal lefordítani sem szabad ezeket, viszont soha sem tiltotta meg az embernek azt, hogy megértse ezeket a cseppet sem ókori tudást hordozó üzeneteket. Ha nem értjük, akkor mi vagyunk ókoriak.

 

Szerzõ: Kisfaludy György
http://www.freeweb.hu/terembura/egyhaz/index1.html
www.hunok.hu
http://terembura.fw.hu/