Maga az alapgondolat már az időszámításunk, tehát Jézus Krisztus (Josua) születése előtt is létezett, hiszen maga Platon és a platoni akadémián húsz évet eltöltött Arisztotelész is sok gondolatot alapvetően ugyanúgy leírt már, mint ahogyan azt a későbbi neoplatonista gondolkodók is tették. A létezés olyan mindent átható és mindent magába foglaló valami amit az ENS vagy OUSZA = lét szóval definiáltak.

 

A lét a létezésen is kívül álló valami. Két szót használtak mint ebből kiinduló kategóriákat, a SZUBSZTANCIA és az ESSZENCIA. SZUB (latin) = Valami alatt, valamin túl, de -ban,-ben is (hiszen a téridőn "kívül" semmi sem marad fenn) és a substantia valóban létezőt jelent. Itt FORRÁS, kiárasztó, Atya is. A szó második fele a latinban nem maradt meg önálló jelentéssel, de a szláv nyelvekben a SZTANCIA állomást jelent, ami a mi esetünkben az Esszencia előtti és az azt szülő, keltő "állomást", stációt jelentheti. A szubsztancia kelti az esszenciát.

 

Maga az esszencia = lényegi, valaminek a veleje értelmű, és a latinban újkori eredetű szó, de az étel, táplálék latinul ESCA, németben ESSEN = enni, de maga az étel is (ez később nagyon is érthető összefüggés lesz), és ES = Ő(!), de >AZ (!)< értelemben is használatos, nem is beszélve arról, hogy az ES IST ZEIT = itt az idő, inkább azt jelenti, hogy "ő az idő". Az angolban ESSENCE = lényeg, foglalat, ESSENTIA = lényeges, alapvető, nélkülözhetetlen értelemben is használatos, ami fontos értelmet nyer a negyedik fejezetünkben, mivel pontosan ez lesz a szerepe. Miután rávilágítunk a dolgokra, valóban ez lesz a világ egyetlen lényege.

A kínaiban a CUO dolgozni, de ülni és alapzat értelmű is, a C'UN = élni, létezni, megőrizni értelemben is használatos és a C'UNG = -tól, -től értelmű, de hely + idő értelemben is, CSI = alapzat, de ívelt hanglejtéssel maga, önmaga, ereszkedő hanglejtéssel küldeni, de emlékezni értelemben is használatos, CSIN ereszkedő hanglejtéssel bemenni, behatolni, bejutni, de energia, ma, és milyen érdekes a jelenlegi időn kívül az aranyat is így nevezik és a szó szorosan, megszorítani értelme már valóban hihetetlen egyezést mutat a végtelenségig összeszűkülő jelenponttal; az Arany Atyácskán átáramló idő képe eléggé tisztán összeáll.

 

CS'I időszak, és >EZ!< de ereszkedő hangsúllyal levegő és CS'I-CSI a csoda. C'E ívelt hangsúly esetén >EZ< és emelkedővel "szó". CS'U a kifelé, de ívelt hangsúllyal tiszta, ereszkedővel pedig "hely". JIN = ok és női principium, női, és a Hold neve is, de milyen elgondolkoztató, hogy >HANG< értelemben is használják!

 

JÓ is azt jelenti, hogy ok, de az urániumot, a százlábút vagy a postát is így hívják, vagy ami még nekünk érdekes lehet az olaj is JÓ. ívelten mondva birtokolni, barát, de "jobb", jobboldali is. LÍ emelkedő hangsúllyal eltávolodni, ívelt hangsúllyal benn, belül, -ban, -ben, de értelem és ajándék is, ereszkedő hangsúllyal állni vagy "erő", LING emelkedő hangsúllyal "csengő", de a "nulla", a semmi is, és a írásjele is egy kör! A pontot is egy kis körrel írják!! a LJU szó értelme majd a negyedik fejezetnél válik izgalmassá, mivel ereszkedő hangsúllyal hatot jelent, de emelkedővel maradni, megőrizni, megtartani és folyni értelemmel is bír. Ez mind szükséges a téridő működéséhez.

 

A kínai (japán) kettő ereszkedő hangsúllyal ÖR, de emelkedővel ugyanez azt jelenti, hogy "fia valakinek"! Vagyis az Atya után a második a FIÚ, amelyben megnyilvánul. Ami még érdekes; TÁJ = (ereszkedővel) forma, de nagyon, nagyságos értelme is van, és a Napot úgy nevezik, hogy T'ÁJ JÁNG, ami nyilvánvalóan a Napban lévő férfi típusú térforrásra, a Napistenre utal, aki az ókori felfogásban mindig férfi. A magyarok a néprajzi ismeretek szerint az Ursa Major (UMA) népe.

 

Szerző: Kisfaludy György
http://www.freeweb.hu/terembura/egyhaz/index1.html
www.hunok.hu
http://terembura.fw.hu/