A Krisna-tudat vallástörténeti szempontból a hinduizmus része. A hinduizmus gyĂťjtĂľfogalom, India azon több ezer éves vallásait foglalja magában, amelyek a védikus irodalmon (India Ăľsi szanszkrit nyelvĂť szentírásain) alapulnak. A vaisnavizmus, vagyis Visnu, illetve Krisna-hit a hinduizmus legĂľsibb, legismertebb és legelterjedtebb irányzata. A buddhizmus is Indiából indult ki, de ennek eredete jóval késĂľbbre tehetĂľ, és Gautama Sziddhártha Buddha személyéhez kapcsolódik (i.e. 6-5. sz.). A Krisna-hit és a buddhizmus tehát két külön világvalláshoz tartozik.

 

A Krisna-hívĂľk filozófiájukban, elveikben és az életmódot meghatározó alapvetĂľ szabályok tekintetében teljes mértékben az Ăľsi vaisnava tradíciót képviselik nyugaton és Indiában egyaránt. A vallás „modernsége” csupán abban áll, hogy Isten szolgálatában és a védikus tudás bemutatása során a hívek a nyugati világ eszközeit és lehetĂľségeit is alkalmazzák – ez azonban minden más világvallásról is elmondható.

 

 

Az ISKCON-t (International Society for Krisna Consciousness), vagyis a Krisna-tudat Nemzetközi Szervezetét - "Õ Isteni Kegyelme" - A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupáda (1896–1977) alapította meg 1966 júliusában. E világegyház célja az, hogy Srí Csaitanja Maháprabhu tanításai az egész világon elterjedhessenek. Sríla Prabhupáda tehát nem egy új vallást alapított, hanem egy olyan világméretĂť szervezetet hozott létre, amely a világ minden részén lehetĂľséget nyújt az embereknek a vaisnava filozófia megismerésére és az ezen alapuló vallásos életmód gyakorlására.

 

A Krisna-tudat szentírásainak a védikus szentírásokat tekintik. A véda szanszkrit szó, jelentése: tudás, tudomány. A hagyomány szerint a védikus tudás, örök igazság lévén, az univerzum keletkezésével egy idĂľben jött létre. A védikus írások mantráit, verseit Brahmá, az elsĂľ teremtett félisten mondta ki elĂľször hangosan. Ezután a tudás mesterrĂľl tanítványra szállt alá, hallás útján. KésĂľbb (mintegy ötezer évvel ezelĂľtt) Sríla Vjászadéva a könnyebb érthetĂľség érdekében részekre osztotta, lejegyezte és magyarázatokkal látta el ezt a tudásgyĂťjteményt.

 

A Krisna hívĂľk szerint Krisna az Istenség LegfelsĂľbb Személyisége. Eredeti, (örök, tudással és boldogsággal teli) transzcendentális alakjában – kékesfekete bĂľrĂť, elbĂťvölĂľ, fuvolázó fiúként – mindig lelki-világbeli lakhelyén tartózkodik. Személyes kiterjedésein és energiáin keresztül azonban egyszerre mindenhol jelen van, és mindenrĂľl tud.

A "Krisna" név arra utal, hogy
•  Õ mindenki számára vonzó.
•  Õ a legfelsĂľbb élĂľlény, aki minden más dolog forrása, neki magának azonban nincs más eredete,
•  Õ az anyagi és a lelki világ, minden energia és tudás oka,
•  BelĂľle származik minden egyes lélek is.

 

 

A nĂľk tarka színĂť szárit hordanak, és az Ăľ esetükben általában nincs jelentĂľsége a színeknek és a mintáknak. A teljes cölibátusban, nĂľtlenül élĂľ férfiak sáfrányszínĂť, a házasok és a házasulandók pedig fehér színĂť ruhát viselnek.

 

A férfiaknál a fej kopaszsága a világi élvezetekrĂľl és ragaszkodásokról való lemondásra utal, a tarkón meghagyott hajtincs pedig az egyistenhit szimbóluma. Azon filozófiai és vallási iskolák – például a buddhizmus – szerzetesei, akik személytelen felfogással rendelkeznek az abszolútumról, teljesen leborotválják a fejüket, míg a Krisna-hívĂľk a személyes Istenbe vetett hitük jeleként hátul megĂľriznek hajukból egy kerek, borotválatlan területet.

 

 

A homlokon lévĂľ jel neve tilaka, melyet a hívĂľk minden zuhanyzás után a felsĂľtest további tizenegy pontjára is felfestenek. A homlok közepén húzódó két függĂľleges vonal Krisna lábnyomát jelképezi, az orron húzódó levélforma pedig a szent tulaszí növény levelét. A tilaka valamely szent hely vagy folyó földjébĂľl, agyagából készül, és felfestésekor az Úr megfelelĂľ neveit szokás ismételni. A test szent jelekkel való díszítése arra is utal, hogy testük a szívükben is jelen lévĂľ Úr temploma, melyet az Õ szolgálatára kell használniuk. A házas hölgyek homlokának közepén egy piros színĂť pötty is látható, ami férjezettségüket jelöli.

 

 

A védikus vallásbölcselet szerint a tisztaság, a lemondás, az igazmondás és a kegyesség a vallás négy egyetemes alapelve. Ezek következetes alkalmazása a vallási gyakorlatok végzésével együtt biztosítja az ember lelki felemelkedését, elutasításuk pedig erkölcsi és lelki hanyatláshoz vezet. Az erkölcsi alapelvek szellemében a Krisna-hívĂľk négy szabály követését tartják különösen fontosnak:
•  a húsevés beszüntetése könyörületesség az állatok iránt, ugyanakkor fejleszti az együttérzésre való képességet;
•  a kábító- és mámorítószerektĂľl való tartózkodás a lemondásnak, a mértékletes életmódnak kedvez;
•  a korlátozatlan nemi élet elkerülése biztosítja a belsĂľ tisztaságot;

 

 

A vallás egyik fĂľ alapelve az erĂľszaknélküliség, mert nem lehet hatékony vallásos életet élni, ha az ember erĂľszakot követ el más élĂľlények ellen, vagy ha elfogyasztásuk által bĂťnrészessé válik ebben az erĂľszakos cselekedetben. Hitük szerint az állatok is lelkek, Isten gyermekei, és az embernek nincs joga elvenni az életüket pusztán azért, hogy kielégítse telhetetlen nyelve vágyait. A vaisnava írások a vegetáriánus ételek (zöldségek, gyümölcsök, gabonafélék, olajos magvak, cukor, tejtermékek) fogyasztását írják elĂľ az ember számára. A vaisnava konyha az ilyen alapanyagokból készült, tápláló ételek gazdag választékát kínálja.

 

 

A Krisna-tudat támogatja a házasság intézményét. Javasolt, hogy a hívek házastársnak is Krisna-hívĂľt válasszanak. Azonban ha valaki már házasságkötése után vált Krisna-hívĂľvé, a világnézeti különbség miatt nem kell megszakítania házasságát. Amennyiben a közösség tagjai közül valakik össze szeretnének házasodni, egy-két év alatt eldönthetik, hogy valóban megfelelĂľ párt választottak-e. Ezután polgári esküvĂľt köthetnek, és a védikus szokások szerint indiai házassági ceremóniát is tartanak. A védikus esküvĂľ után a házasság egy életre szól, a válás nem megengedett.

 

 

A legfĂľbb gyakorlat a szent nevek, a mahá-mantra éneklése: Haré Krisna, Haré Krisna, Krisna Krisna, Haré Haré, Haré Ráma, Haré Ráma, Ráma Ráma, Haré Haré. Krisna neveinek éneklése megtisztítja a tudatot az anyagi szennyezĂľdésektĂľl, és lelki boldogságot eredményez. Krisna neveit ismételhetjük egyedül (japa), másokkal közösen énekelve (bhadzsana), és közösen táncolva (kírtana). A szent név éneklésének végsĂľ célja az önzetlen, tiszta istenszeretet elérése.

 

A Krisna-templomok oltárán egy képet vagy szobrot (szanszkritul múrtit) láthatunk, amely Krisnát vagy valamelyik inkarnációját ábrázolja. A hívĂľk mindennap imádatot mutatnak be e múrti-formáknak: ételt ajánlanak Nekik, felöltöztetik Õket, a szertartások során pedig füstölĂľt, lángot, vizet és virágokat ajánlanak fel Nekik. A múrti nem bálvány. A védikus szentírások szerint Isten a hiteles módon elkészített múrti-formáin keresztül elfogadja és viszonozza hívei szeretetét, ily módon segítve Ăľket a lelki életben való fejlĂľdésben. A Krisna-templomok oltárán leggyakrabban Srí Csaitanja és Srí Nitjánanda, vagy Srí Krisna, és örök társa, Srímatí Rádhárání formái láthatók.

 

 

A japázás azt jelenti, hogy a szent neveket ismételik, és kérik Istent, hogy fogadja be Ăľket a szolgálatába. Szövege: Haré Krisna, Haré Krisna, Krisna Krisna, Haré Haré, Haré Ráma, Haré Ráma, Ráma Ráma, Haré Haré. A japa-meditáció közben nagyon fontos a szavak tiszta kiejtése és figyelmes hallgatása. A japázáshoz egy 108 golyóból álló imafüzért, a japa-láncot használnak, amit a japa-zsákban tartanak, amelynek alakja egy nyíló lótuszra hasonlít. A zsákot a kezünkben tartva, a 108 láncszemen egyenként elmondják a mahá-mantrát, ezt nevezik „egy kör” japázásnak. Az avatott hívek számára napi tizenhat kör japázás kötelezĂľ, ami másfél-két óráig tart. A nem avatott hívek a számukra megfelelĂľ számú kört ismétlik el naponta.

 

 

Ezek a helyek általában Indiában találhatók. Olyan területek ezek, amelyek valamilyen kapcsolatban állnak Krisnával vagy Srí Csaitanja Maháprabhuval. Közülük a két legfontosabb a DelhitĂľl nyolcvan kilométerre, délre fekvĂľ Vrindávana (Krisna gyermekkorának helyszíne) és a Nyugat-Bengáliában található Máyápur (Srí Csaitanja szülĂľhelye). Ezek mellett minden olyan hely vagy templom szentnek számít, ahol szent emberek élnek, és Istent szolgálják. Ezek látogatása is lelki cselekedetnek, odaadó szolgálatnak minĂľsül.

 

 

A Krisna-hívĂľk kisebbik része központokban él, többségük pedig világi hívĂľ, gyülekezeti tag. A körülbelül háromszáz, központokban élĂľ bhakta különbözĂľ egyházi szolgálatokat lát el: könyvterjesztéssel foglalkozik, vagy irodai, konyhai, templomi, szervezĂľi, éttermi szolgálatot végez. A húszezer fĂľs, tágabb gyülekezet tagjai otthonukban élve, munkájuk végzése, vagy tanulmányaik folytatása mellett gyakorolják vallásukat. A világi hívĂľk különbözĂľ elkötelezettségi szinten állnak, foglalkozásuk pedig sokféle lehet – munkájukkal azonban nem sérthetik meg a vallás erkölcsi szabályait: például nem dolgozhatnak a húsiparban, vagy nem kereskedhetnek alkohollal, cigarettával.

 

 

A 260 hektár területĂť Krisna-völgy Indiai Kulturális Központ és Biofarm azzal a céllal létesült, hogy az embereket hozzásegítse egy Ăľsi, lelki kultúra értékeinek, valamint ugyanezen a szellemiségen alapuló természetes életmódnak a megismeréséhez. Jelenleg a Krisna-völgyben kb. 150 szerzetes él. Vannak köztük cölibátusban élĂľk, de a nagy részük családos. A nap korán reggel kezdĂľdik, mivel hitük szerint a kora reggeli órák nagyon kedveznek a lelki gyakorlatoknak. Fél ötkor mindenki összegyĂťlik a templomban a hajnali istentiszteletre. A közös éneklés, mantra meditáció, filozófiai elĂľadás fél kilencig tart. A szerzetesek együtt reggeliznek, majd mindenki végzi a saját munkáját. Vannak, akik a földeken dolgoznak vagy az állatokat látják el, mások a mĂťvészeti stúdióban, a pékségben, a konyhán vagy a méhészetben végzik munkájukat. Vannak, akik irodai munkát végeznek, mások pedig a Krisna-völgybe ellátogató vendégeket fogadják. Délben ismét együtt tiszteli meg mindenki az ebédet, s a nap végén újra találkoznak a templomban a zenés esti istentiszteletkor. A Krisna-völgy egyben turistalátványosság is.

 

 

2004 évben sikerült megvásárolniuk a 1039 Budapest (Csillaghegy), Lehel u. 15-17. ingatlan együttest templom és közösségi hely számára, ahol már befejezĂľdtek az átalakítások. A külsĂľ hivatkozásban található képek alapján egyik kulturális érdekessége lett fĂľvárosunknak. A templomszoba mellett vegetáriánus büfé és indiai ajándékbolt is várja az ide látogatókat.

Honlapok:
www.krisna.hu – Az egyház hivatalos honlapja
www.krisnavolgy.hu – Somogyvámosi Krisna-völgy
www.haribol.hu - Budapesti Hare Krisna Templom
www.bhf.hu - Bhaktivedanta Hittudományi FĂľiskola
www.ffl.hu - Élet az Életért Közhasznú Alapítvány
www.vallaskozi.hu – az egyház vallásközi honlapja
www.szkepszis.hu – a tudományos kételyek honlapja
www.govinda.hu – Govinda vegetáriánus étterem

 

SzerzĂľ: Govardhana Das
Tornóczky Gusztáv
Magyarországi Krisna-tudatú Hívõk Közössége kommunikációs képviselõ