A férfi féltékenysége és annak metafizikai alapjának megértése kissé összetettebb. Ezért a teljesség érdekében ajánlatosnak tartom nemcsak ennek a válasznak az elolvasását, hanem „A nyolcadik törvény, avagy Az evolúció törvénye” c. tanulmányom elolvasását is, amit a honlapom Tanulmányok fejezete alól lehet letölteni.

 

A férfiak féltékenysége metafizikai alapjainak megértése érdekében, elĂľbb az általuk megtestesíteni hivatott Fény princípiumnak a teremtésben és az egyetemes kiegyenlítĂľdésben betöltött funkcióját és az ebbĂľl eredĂľ metafizikai funkcióját kell megértenünk, amely teljesen eltér és különbözik a másik nagy Ăľsprincípium, a nĂľk által megtestesített Szeretet funkciójától és természetétĂľl. Miközben a Szeretet egy az egyben, feltételek és rendszerezés nélkül, úgymond nyersen létre hívja és létre hozza az egyetemes Ăľsszubsztanciát (az anyag spirituális elĂľdjét) és azzal együtt az Abszolútumból kiárasztja az Abszolútum (mágikus - teremtĂľ) energiáit, ugyanakkor azt, - éppen a szeretet erejével, az egység törvénye erejével - vissza is kapcsolja folytonosan a teremtést (és a teremtményeket) az Abszolútumhoz, addig az Abszolútum másik elsĂľ teremtĂľi megnyilvánulása: a maszkulin Ăľsprincípium, a Fény, nem tesz mást, mint folytonosan provokálja a Szeretetet a teremtésre, majd átvilágítja értelmezi és fejlĂľdésre serkenti a teremtést (annak folyamatait és jelenségeit), illetve a teremtményeket.

 

Ezért például, attól függetlenül, hogy nĂľ teszi-e azt, vagy férfi, a számolás mellett (az aritmetikai, matematikai és aritmológiai mĂťveletek végzése mellett) az írás is  jellegzetesen Fény-mĂťvelet (attól függetlenül, hogy értelmes-e, vagy értelmetlen, zavaros írásról van-e szó?), mivel elsĂľsorban információ-áramoltató, információ közvetítĂľ és értelmezĂľ célja van és a Szeretethez mindössze annyi köze van, hogy az adott írás, a tisztázó, avagy zavaró - homályosító jellegével, hosszú távon és lényegében segíti-e az Egység, vagyis a Szeretet megvalósulását, vagy zavarosságával, ellenséges, hárító szellemiségével inkább hátráltatja, megakadályozza annak a létrejöttét, illetve - a félrevezetĂľ, hamis információ áramoltatás esetében: az ámítás, áltatás és félrevezetés esetében, hamis egység megvalósítást eredményezi. Így válhat, az utóbbi estben, a hamis fény közremĂťködésével a szeretetbĂľl gyĂťlölet és harag. És mindez mindössze a hamis információ, a hamis fény, vagyis a hamis, vagy zavaros átvilágítások: értelmezések (alapmĂťveletek) hatására. Ezért, miként az alkímia mondja, nem szabad, illetve nem ajánlatos az alapelemeket összekeverni egymással. („Az elemek csak egymástól jól elkülönítve és a maguk individuális jellegében jól meghatározva és megnevezve egyesíthetĂľk.” - Lásd: Hamvas Bél Tabula Smaragdina c. könyvének az alkímiáról szóló kisesszéjében: A separatio mĂťvelete leírását.)

 

Az Ăľsi (metafizikai) Szeretet tehát a minĂľségi feltételek és rendezés, elemzés, értelmezés nélküli, feltartóztathatatlan (mágikus erejĂť) kiáradás és visszakapcsolás Ăľsereje bennünk és az egész teremtésben (a létben) és egyben az egész teremtést létrehívó és egyben - egységen tartó Ăľsszubsztancia is. Eközben a maszkulin Ăľsprincípium: a Fény, a Szeretet Ăľsszubsztanciáját provokáló - megtermékenyítĂľ és azt különbözĂľ létegységekben - ideastruktúrákban különválasztó, a szeretetet különálló lét-struktúrákba differenciáló (megkülönböztetĂľ, elkülönítĂľ), „diverzifikáló” (sokszerĂťsítĂľ és ezáltal újabb és újabb létformák létrejöttét serkentĂľ) megtermékenyítĂľ Ăľs-erĂľ, amely a teremtés és a teremtmények sokszerĂťségét és egyre összetettebb (magasabb  rendĂť) struktúrákba való rendezĂľdését, valamint azoknak az egyre felsĂľbb rendĂť létegységekbe való rendezĂľdését biztosítja. Mondhatni tehát, hogy a Fény ereje által változik a Szeretet entropikus Ăľsi állapota többszerĂť és többértelmĂť, de jól rendezett (strukturált) negentropikus állapotokká.

 

A Szeretet tehát a teremtés és a fejlĂľdés szubsztanciális alapja (Ăľsi kiáradó-kiárasztó ereje és Ăľsszubsztanciája) a Fény viszont a teremtés és a fejlĂľdés „motorja”: kiváltója, mozgatója és értelmezĂľje. Az elĂľbbi a Szeretet-bölcsesség (Szophia), a megtermékenyülés Ăľshatalma, a második a Tapasztalati Ismeret, a megtermékenyítĂľ Ăľshatalom. Vigyázni kell, mert e nélkül, a lét gyökerében történĂľ teremtési jelenségek és folyamatok megkülönböztetése és meghatározása nélkül, mindig nagy a zavarok keletkeznek a szellemtudományok térületén és végsĂľ soron minden más zavar ehhez, az elsĂľ megkülönböztetés hiányához vezethetĂľ vissza. Ezért a valódi egység helyett folytonosan a hamis egység valósul meg az életünkben (sorsunkban), és a végül személyiségünkben is. Ennek következtében a nyugati típusú civilizációban, ma semmi és senki nincs a rendeltetés szerinti helyén és csodálkozunk, hogy értelmi és érdemi kommunikáció helyett miért van annyi drámai konfliktus és magány, hogy az igazi szeretet helyett miért van steril érzelgĂľsség, és végsĂľ soron a sima ügyintézést szolgáló udvariasság és társadalmi etika mögött, a mai ember tudattalanjának a legmélyebb rétegeibe rétrejtett nagy mennyiségĂť gyĂťlölet? (Az ugyanis, hogy a mai orvostudomány fejlettségi szintje mellett miért van még mindig annyi - sĂľt: egyre több! - beteg ember, nem csupán annak köszönhetĂľ, hogy rosszul táplálkozunk, illetve, hogy táplálékainkból egyre inkább kivesznek az egészségfenntartásához szükséges természetes - természeti - alapanyagok, hanem annak is, hogy a civilizált ember tudattalanjában ott vannak ezek a társadalmi - közösségi etikai szabályok betartási mechanizmusa - feltételes reflexrendszere - alá jól lepréselt, csendes neheztelések és finom gyĂťlölködések halmazából keletkezĂľ negatív energiák.)

 

Bár azáltal, hogy a Szeretetet átvilágítja, a Fény a legalapvetĂľbb rendeltetését és funkcióját látja el, mégis a természetben a Fénynek a Szeretetre gyakorolt hatása: benyomása, benyomulása felborítja, felzaklatja Szeretet nyugalmát. Az átvilágításhoz ugyanis szükséges a Fény minél teljesebb behatolása a Szeretetbe, a lassú, finom áramlásként növekvĂľ spirituális, mentális, pszichikus és anyagi Ăľsszubsztanciájába, ami nem minden esetben és nem mindig kellemes. SĂľt, a természetben bĂľven van rá példa, hogy majdhogynem szenvedést okozóan (pszichés szenvedést mindenképpen) fájdalmas a Maszkulin princípiumnak a feminin princípiumba való behatolása, benyomulása: a szeretet-egységek átvilágítása, értelmezése, megtermékenyítése. Erre a legjobb példa a szüzesség természetes úton történĂľ, kissé fájdalmas és kellemetlen elvétele - elvesztése. De bármennyire is fájdalmas egy fénybehatolással (néha a megállapodott szeretet-helyzeteket, állapotokat feltörĂľ, felkavaró kellemetlen behatolással) járó átvilágítás, ha szükséges a megtermékenyítés (Lásd a harmadik egyetemes törvényt, a szükség és a bĂľség, illetve e kiegyenlítĂľdés törvényét.), a fénybehatolásnak, illetve a benyomásnak, benyomulásnak meg kell történnie.

 

„...És ami fent van, ugyanaz mint ami lent van.” szoktuk idézni gyakran, csak az a baj, hogy a Jin jellegĂť misztikus fantazmagóriák és a Jan jellegĂť absztrakt spekulációk: a talaj nélküli gondolati, filozófiai rendszerek, nem azonosak a metafizikai realitással! Az ember által meg nem zavart állatfajoknál, ezek a fájdalmat, illetve ellenállást, elhárítást keltĂľ fénybehatolási folyamatok és az ellenállási reakciók, a maszkulin princípium képviselĂľi által végülis legyĂľzött behatolás-elhárítási kísérletek, még egyértelmĂťek. Ezért - amennyiben a szellemi törvények logikája szerint is rendet akarunk teremteni az életünkben - sokkal célravezetĂľbb hinni az antropológiának, mint a kreacionista elveket valló vallásos teológiáknak.

 

A genetika és az antropológiai genetika eddigi felfedezéseinek a tükrében, nagyfokú - a személyi horoszkópokban a Jupiter és a Neptunusz sĂťrĂťbb negatív fényszögelése által jelzett - önkéntelen és öntudatlan önáltatási késztetések szükséges ahhoz, hogy ezeket a misztikus elméleteket fenntartás nélkül elfogadjuk, és ne lássuk be, hogy az ember igenis közös Ăľsre tekint vissza a majmokkal. Méghozzá a nem-ragadozó, tehát a húst nem fogyasztó majmokkal. Ez a tény viszont, vagyis ennek az antropológiai ténynek a kauzális bizonyítása és értelmezése egy másik, a táplálkozásról szóló átfogó tanulmány tárgyát képezi.

 

Nem véletlenszerĂť események és az eseményeket követĂľ genetikai mutációk közben vált a rokonainál intelligensebbé, mint ahogy azok az események se voltak véletlenszerĂťek, amelyek a többi faj kifejlĂľdéséhez vezettek, hanem az egyetemes törvények és fĂľként a spirituális fejlĂľdés törvényének következményei. Nézzük meg tehát, hogy miként mĂťködik a féltékenység Ăľscsirája, azoknál a fajoknál, amelyek az emberi spirituális és genetikai struktúra kialakulásának az elĂľzményeit az életösztöneikben hordozzák.

 

A más fajoktól jól differenciált, azonos fajon belüli, legintelligensebb és legerĂľsebb hímek, vagyis a legmagasabb rendĂť spirituális struktúrával rendelkezĂľ hímek - a legerĂľsebbek, legjobb kondícióban levĂľek, a legerĂľsebb szexuális ösztönökkel és a legjobb ösztönös megkülönböztetési képességekkel bíró hím egyedek - termékenyítik meg általában a Szeretetnek a fajon belüli megtestesítĂľit: a nĂľstényeket. Minél erĂľsebb és sokszerĂťbb - minél felsĂľbbrendĂť - a spirituális struktúrának megfelelĂľ egészsége és ereje van egy hímnek, annál több nĂľsténynek és azok kicsinyeinek viseli a gondját (vezeti a csapatot) és annál több nĂľstényt termékenyít meg. Persze, vannak ettĂľl eltérĂľ „szokások” is az állatvilágban, mint pléldául a monogámia, vagy a nĂľstény állatok által vezetett csapatok, ahol a vezér nĂľstények által „rendezett és gondozott” csapattól függetlenül élĂľ szabadon csatangoló (szabad tapasztalatokat szerzĂľ) hím, vagy különbözĂľ hímek mindössze a párzás - a megtermékenyítés idĂľszakában jelennek meg, illetve csak ezt az idĂľszakot töltik a csapat - falka - „társadalmában”. Minket viszont most a nagy általános természeti rend érdekel, az általános természeti modell, mivel a természeti folyamatok és törvények egy az egyben leképezik és a fizikai - természeti világ határállapotában megtestesítik a spirituális teremtési folyamatokat és az egyetemes törvényeket.

 

Ugyanakkor a nagy általános természeti modell mellett, amelyben a hím arra törekszik, hogy minél több nĂľstényt megtermékenyítsen, vagyis, hogy a többi hímmel szemben erĂľsebb spirituális struktúráját és az annak megfelelĂľ genetikai kódrendszert minél több utódnak átadja (és ugyanúgy: a nĂľstény állatokban, akárcsak a nĂľkben. Ösztönök szintjén létezik a hímek eme törekvésével szembeni ellentétes törekvés, hogy minél többféle spirituális modellt megtestesítĂľ genetikai kódrendszert magába fogadva biztosítsa a lét és a teremtés sokszerĂťségét), minket, a kiválasztott témánk szempontjából csak a monogámiában (párban) élĂľ állatok érdekelnek, mivel az ember, spirituális rendeltetése szerint, monogám lény. És ez még akkor is igaz, ha éppen a fejlĂľdés - a differenciálódás (különbözĂľdés) és a diverszifikáció (sokszerĂťség) fenntartása érdekében, a bigámiára és a poligámiára is igen hajlamos. Spirituális fejlĂľdés szempontjából, egy bizonyos öntudati állapot (színvonal) elérése után, mindenképp a monogámia kell, hogy jellemzĂľ legyen ránk mivel páros egységet alkotni a lét összes dimenziója szintjén, csak egyetlen ellentétes nemĂť személlyel vagyunk képesek. Ezért a fejlett öntudattal (egyetemes én-tudattal) rendelkezĂľ személy számára már lelki és szellemi zavart okozó bonyodalmakat hordoz magában a bigámia, vagy a poligámia.

 

Nos itt, ebben az Ăľsi ellentmondásos determinációban érhetjük utol az emberi lét és a fejlett emberi tudatállapot nagy paradoxonát, ami a féltékenységnek is az alapja és Ăľsoka: miközben a nĂľ inkább az otthon és a család (a fészek) zavartalanságát és egységét félti a „betolakodó” személytĂľl, aki a férfi-élettársat (a férjet): a Fény megtestesülését képviselĂľ személyt magához vonzva, elviheti (elcsábíthatja) azt az otthonból és a családból (Holott a különbözĂľdés és a sokszerĂťség elve érvényesülési kényszere hatására a nĂľ talán még jobban vágyik a poligámiára mint a férfi. - Ezt biológusok bizonyították már a peteérések és a nĂľ biológiai rendszere mĂťködésének a megfigyelésével, amikor a férj távol van a családtól és gyakorlatilag lehetĂľség nyílik az újszerĂťség létrehozására, az új információknak: új fajta géneknek a családba való bejutására), a férfi féltékenységének egészen más az alapja és funkciója, amely szellemi alap az állatok hímjeinek az egyeduralomra való törekvésében érhetĂľ tetten.

 

MielĂľtt a férfiféltékenység spirituális magyarázatába belekezdenék, szükségesnek találom elĂľre bocsátani, hogy nyitott szemmel járok a világban (nem vagyok vak), és jól látom hogy az az ideális állapot, az az ideális családmodell, amit alapul véve igyekszem a féltékenység spirituális mozgató rugóit, ok-okozati összefüggését felgöngyölíteni és leírni, ma már nagyon ritka, hiszen magam is egy, a férjétĂľl elvált nĂľnek vagyok az egyke fia, akit egy fasiszta elveket valló mostohaapa igyekezett „a maga jóhiszemĂťségével férfiasság illemtanára” megtanítani, aminek természetesen az ellentétét érte el. Én is kakukk tojás voltam tehát egy férj számára, akinek a spirituális életprogramja, majdhogynem teljesen eltért a mostohaapja spirituális struktúrájának a jellegétĂľl (azért csak majdhogynem, mert végülis, a rezonancia törvénye alapján, csak  volt egy közös asztrológiai jellemzĂľnk: Ăľ az Oroszlán jegyében született, nekem meg Oroszlán az Ascendensem), olyan gyermek tehát, akinek a furcsa természetével nem nagyon tudott mit kezdeni az engem férfiasságra tanítani igyekvĂľ nevelĂľ apám, hiszen az én természetem teljes mértékben eltért attól a gyermekmodelltĂľl, amit Ăľ megismert a korábbi házasságából született gyermekeiben. Jól tudom, tehát, hogy még azok a (magyar!) szülĂľk nagy része sem neveli kizárólag a biológiailag sajátjuknak  nevezhetĂľ gyermekeiket, akik a családalapítás klasszikus modellje mellett döntenek, hanem a második házasságukat élĂľ, korábban elvált férjük, vagy a feleségük - többé-kevésbé a sajátjuknak érzett - gyermekeit is. Ez a második, harmadik beálló és lassan - lassan a negyedik generáció szintjén is állandósuló mai helyzet viszont (hogy az örökbefogadott árvák és/vagy a szüleik által elhagyott, sĂľt: eladott, gyermekek, illetve az Ăľket gondozó szülĂľk helyzetét is megemlítsük), még nem változtatta meg az emberi tudattalan ideavilág alaphelyzetét, amiben a féltékenység gyökerezik.

 

A férfi tehát, nem a feleség-anya (nĂľk estében a gyermekeinek az apja) elvesztésétĂľl fél annyira (mint a nĂľ), hanem éppen az Ăľ egyéni spirituális struktúrájától eltérĂľ szellemi - spirituális és a genetikai információnak, az általa nem tökéletesen uralt, az övétĂľl eltérĂľ szellemi kódrendszernek a családba való bekerülésétĂľl szorong tudatosan, vagy öntudatlanul. A férfi esetében tehát részben ott vagyunk, ahol az erĂľsebb és intelligensebb hím állatok, az egyetemes fejlĂľdés törvényének hatására arra kell hogy törekedjenek (mivelhogy ennek a törekvésnek az ösztöne beléjük van építve genetikailag), hogy a többi hímet legyĂľzve és elĂťzve, az Ăľk spirituális struktúrájuknak megfelelĂľ géneket örökítsenek át a nĂľstények révén az utódokba. Más részben ott vagyunk, hogy éppen az elĂľbbiek miatt, a hím öntudatlanul és önkéntelenül (a férfi: tudattalanul) fél attól, hogy a családba, a nĂľ ugyancsak önkéntelen többszerĂťségre való törekvésébĂľl eredĂľ, szexuális magatartása („árulásnak” - csalásnak érzet és gondolt magatartása) folytán, az általa gondozandó és nevelendĂľ: átvilágítandó(!) családba, esetlegesen bekerülhetnek olyan „idegen”, nem csak genetikai információk, hanem olyan szellemi és lelki kódrendszerek is, amelyeket Ăľ esetleg nem képes felismerni (dekodifikálni, értelmezni) és az utódokat - gyermekeket szellemi szempontból helyesen irányítani : gondozni és nevelni.

 

A féltékenyég révén tehát a férfi fél a nem általa nemzett utódban megjelenhetĂľ, tĂľle idegen kódrendszerektĂľl, de fél a nĂľnek (a párjának) a zavarától is: a „csalás” tudata miatt, vagy éppenséggel a másik férfi iránt érzett szerelmi - szexuális vonzalmai miatt esetlegesen megjelenĂľ lelki és szellemi zavartságtól. A tudomány ugyan még a génekkel van elfoglalva, és azokra akar kenni mindent, és olyan szamárságokon töpreng és olyan szamárságokkal hitegeti az embereket, hogy a génmanipuláció segítségével kiküszöbölhet bizonyos, az ĂľsöktĂľl öröklött spirituális zavaroknak megfelelĂľ betegségeket - és meg is teszi és ezzel még jobban tönkre teszi majd a civilizált ember immunrendszerét! - és nem beszél, mert nem is akar egyelĂľre arról tudni, hogy a gyermekek egészsége 14 éves korúkig elsĂľsorban a gyermekeket gondozó, azokat nevelĂľ, azoknak a személyére teljes anyai öntudatával ráfekvĂľ édesanyjuk tudattalan érzés- és képzeletvilága zavarainak, feszültségeinek, illetve zavartalanságának - harmóniájának, oldottságának a függvénye. Ez alapján, tehát a férfi is, bizonyos szempontból  jogosan fél tudattalanul a vetélytársnak a párjára gyakorolt hatásától. A férfi ugyanis nemcsak a „kakukktojástól és a kakukkfiókától”, aminek a spirituális gondozásához, a „fióka” megfelelĂľ spirituális programja szerinti irányításához, neveléséhez ösztönösen nem ért, mivelhogy az erĂľsen különbözik az övétĂľl (és még csak nem is ez lenne a nagyobbik baj), hanem attól fél öntudatlanul és önkéntelenül, hogy a másik férfiba szerelmes, illetve azzal szexuális egységet létesítĂľ felesége (gyermekeinek az anyja) összezavarodik képzeletileg (ideálisan), mentálisan és pszichikailag egyaránt. És mivel e gyermekek szellemi és testi állapota is inkább az anya tudattalan lelki és képzeleti - ideatikus tevékenységétĂľl függ, mint a férfi tudományos ügyeskedéseitĂľl, a férfi valahol a felettes énjén keresztül sejti, hogy a párja lelki zavartsága következményeként lebetegedhetnek a gyermekek, hogy esetleg könnyebben és gyakrabban és súlyosabban megsérülhetnek, mint ahogy az a természetes tapasztalatszerzések közben normális lenne. Hiszen a gyermekek individuális személyi öntudat nélküli (mentális test nélküli) személye, és ezáltal a biológiai szervezete is, elsĂľsorban a nĂľi - anyai tudattalan képzelet- és érzésvilágnak van alárendelve.

 

Magyarul: a zavart képzeleti és érzésvilággal rendelkezĂľ anya, önkéntelenül és öntudatlanul, de valósággal „meghívja” a betegség okozó szellemiséget, egészen konkrétan: a bacilusokat és a vírusokat (sérüléseket, baleseteket) a gyermekeik szervezetébe, testébe és beidézi azok sérüléseit, baleseteit. Zseniális a metafizikai töltete a magyar nyelvnek: féltékenység. Vagyis félek valamilyen homályos és veszélyes erĂľtĂľl, amit a párom zavartsága, vagy az Ăľ személyének a hiánya (a férfinak a hiánya) - annak a más nĂľhöz, más családhoz való elszegĂľdése - idézhet elĂľ, hozhat be az otthonunkba: a családi fészekbe. És nem csak ez van. Mert, ha a nĂľ, vagy a férfi, a családanya, vagy a családapa esetleg megcsalja a férjét és ennek következtében a lelkiismerete, és ezáltal a mágikus képzelet-világa nem tiszta, kénytelennek érzi magát a csalás titkosítására, vagyis annak az újabb és újabb hazugságok: csalások és pszichikai - mentális manĂľverezések általi elfödésére, elbástyázására. És végülis a saját önátvilágító képessége romlik meg ezáltal, ami azzal a következménnyel jár, hogy a férfi nem lesz képes a nĂľ átvilágítására ugyanúgy, ahogy a saját személye átvilágítására sem képes.

 

A mágikus teremtĂľi képzeletét család egységétĂľl elfordító (csaló, vagy csalódott) nĂľ viszont, egyre irritáltabban reagál a férfinak midennemĂť helyzettisztázási, illetve átvilágítási törekvésére, egyre inkább szembe fordul és ellenáll az átvilágításnak. Ilyenkor keres és talál ürügyet a veszekedésre, a férfi leszerelésére, annak ébersége gyengítésére, ha lehet a férfi megszégyenítésére, elbutítására. Ilyenkor reagálja le hisztériásan, beteges irritációval a nĂľ a férfinek az olyan mondatait, hogy gyere, beszéljük meg ezt az egészet Ăľszintén egymással. A családi szellemiség egysége fenntartása fontosságának az Ăľs-eszméjérĂľl, de még a család és a családanya átvilágításának a szükségszerĂťségérĂľl mit sem tudó, illetve az arról lemondó (csaló) férfi viszont ilyenkor látszólag zavartalanul, de végül is épp oly irritáltan kitér, elutasítja az egységbe való visszakapcsolódást egy másik, (újabb hamis) egység létrehozási lehetĂľség reményében.

 

És ha mindezt megértettük, rátérhetünk az örökletes programok és a spirituális memória ismeretében felvetĂľdĂľ örökösödési problémákra is. Egészen pontosan a férfiaknak - mint apáknak - nevelĂľknek a szerepére a nĂľk által az utódokra átörökített negatív spirituális determinációk feloldásában és azoknak megfelelĂľ pozitív képességek és tulajdonságok kialakításában. Annak a ténynek a bizonyítása ugyanis, hogy az utódokban 90 - 95 százalékban inkább az anyai ági spirituális családi örökségek érvényesülnek egy, illetve két, igen részletes - biológiai és spirituális-kauzális érvek tömkelegének a felhasználásával történĂľ - bizonyításokat tartalmazó korábbi tanulmánynak a tárgyát képezi, amit mind az Utódok, szülĂľk és szeretĂľk, az asztrológia tükrében c. könyvemben, mind a www.kozmaszilard.hu c. honlapomon  közöltem. A türelmetlenebb olvasók számára viszont a rövidebbnek, a Spirituális Memória és az anyai ági örökletes programok c. tanulmány elolvasását vélem most célszerĂťnek. Mert éppen ebben különbözik az maszkulin princípiumnak az emberi megtestesítĂľje - képviselĂľje, az állati megtestesítĂľtĂľl: miközben az állat csak a géneket örökíti tovább és egyedüli gondja, hogy a saját génjei által is leképezett szellemiség érvényesüljön a családban (fészekben, alomban, csapatban barlangban), addig a férfi a közös, majd a kimondottan csak a nĂľ által hordozott és az utódoknak tovább adott negatív anyagi ági örökletes programokat kell megismernie (elsĂľsorban saját magában persze) és azokat megértve az utódokban pozitív képességekké és tulajdonságokká átalakítania a következetes és éber nevelés által. És épp ennek érdekében: a felnĂľtt korukban majd spirituálisan ténylegesen fejlĂľdni képes utódoknak az idĂľben történĂľ megfelelĂľ nevelése - alakítása érdekében, az utódok egészsége érdekében tehát, az apának ismernie kell a családban - az Ăľ és a felesége családjában - érvényesülĂľ negatív örökletes szellemi programokat és azok meghaladására törekedvén, ennek a meghaladásában segítenie az élettársát (gyermekei édesanyját) és a gyermekeiben a neveléssel kiérlelni a megfelelĂľ - a negatív családi programokat ellensúlyozni képes - és nem azokat megerĂľsítĂľ! - tulajdonságokat és képességeket.

 

Ez a család egészsége és folyamatos fejlĂľdése fenntartásának és biztosításának ez egyetlen útja. Ez a családapa igazi szerepe és felelĂľssége. Ennek az apai szerepnek és felelĂľsségnek az elvesztésétĂľl, elhanyagolásától, eldobásától fél a családanya önkéntelenül, illetve emiatt a férfi által fel nem vállalt felelĂľsség és éberség hiánya miatt gyötri a férjet/apát mindenféle oda nem illĂľ szamársággal az anya/feleség, hiszen maga sem tudja, hogy a férjének mit kellene tennie, ahhoz, hogy beteljesítse a családapai rendeltetését. Ma ugyanis a családapai szerepkörök nemcsak, hogy elgyengültek, hanem teljességgel fel is borultak. SĂľt: a nemek közti szerepek is felborultak és ma már sok esetben a nĂľ szeretné megtermékenyíteni szellemileg és spirituálisan az ettĂľl elzárkózó, reggeltĂľl estig a pénze után futkározó robot-férfit, és csodálkozik, hogy biológiailag miért nem képes megtermékenyülni. SĂľt: mivel a civilizált és hamis öntudattal rendelkezĂľ nĂľ (aki ma már koránt sem az egység-adás, az odaadás, az áldozat, az egységbe foglalás - az egységbe kötés Ăľs princípiumának, a Szeretetnek a megtestesítĂľje a sem a családban sem a közösségben) eleve fél és szorong, sĂľt: irritálttá válik az átvilágítástól.

 

Ráadásul a posztmodern nĂľ, a saját nĂľi szerepébĂľl is teljesen kilóg, hiszen alig akar már utódokat szülni, gyermeket gondozni és nevelni. Ehelyett inkább Ăľ is azokat az öncélú „önmegvalósító” játszmákat szeretné élvezni, amelyek segítségével az elmúlt száz év során a férfiak tönkretették a föld élĂľvilágát: termelve, vagy valamilyen más formában akar pénzt keresni (És lehetĂľleg minél hosszabb ideig és minél több pénzt keresni, mielĂľtt az egy, maximum két gyermekét megszülné!) és Ăľ is karriert akar építeni, sĂľt, ha lehet irányítani, parancsolgatni szeretne. És miután mindez megadatik neki, a legtöbbször a fent leírt lényegi felelĂľsségekkel teljesen ellenkezĂľ, azokkal homlokegyenest szemben álló felelĂľsségeket igényel és kér számon a férjétĂľl, élettársától. Hiszen ma, amikor mindenki szabadon akarja habzsolni a civilizált élet által kínált metafizikátlan és ezért sivár élvezeteket, amiben az utódokért - az idejében a világra hozott gyermekekért való felelĂľsségek csak gátat, lehetĂľség-megvonást jelentenek, ugyan ki gondol még az utódokra és a gyermekek egészségére, egészséges spirituális nevelésére? Mert, ha mindenképpen gyermek kell majd, ott vannak az árvák, örökbe lehet fogadni egyet... És ha minden áron „személyes” utód kell valakinek, hát ott vannak a sperma-bankok, a nĂľi petesejt-bankok és minden tiltás és erkölcsi ellenkezés, ellenállás ellenére, nem sokára készen áll a klónozás... Persze, a spirituális létezés, valamint az emberi tudattalan mélyrétegeibe raktározott párvesztés-félelmi, pár-féltési ösztönök által mozgatott féltékenység ettĂľl még megmarad....

 

A család és gyermek nélküli szerelmes nĂľk és férfiak féltékenysége metafizikailag ugyan még nem indokolt, tehát nem jogos, ameddig nem képeznek gyermekáldással is megszentelt családot az élettársukkal. De ugyanakkor a szerelmük alanyának az elvesztésétĂľl, a veszteségtĂľl való „misztikus” és irracionális félelem is érthetĂľ, mivel a szerelmünk, élettársunk is ugyanazokkal a démonokkal (karmikus negatív spirituális programcsomagokkal) küzd mint mi, neki is ugyanazokat az öncélú, más élményekre, más állapotokra, más tapasztalatokra való sóvárgásait kell feloldania mint nekünk.  És ez még akkor is így van, ha a férfi, a polaritás törvénye szerint, a szerelmi-szexuális vágyak és sóvárgások által létrehozott problémacsomagnak az ellenkezĂľ oldalán állnak mint a nĂľk. És annál inkább érthetĂľ ez, a nĂľk esetében, akik dacára annak, hogy ma ugyanakkora mértékben szeretnének részt venni a külsĂľ és a belsĂľ természet rombolásában és szennyezésben, mint a tudomány által felelĂľtlen nagyokosokká változtatott férfiak és eszük ágában nem áll az, hogy hagyják magukat átvilágítani az erre az átvilágításra amúgy is képtelen élettársaik - férjeik által, mégis félnek azok elvesztésétĂľl, hiszen a tudattalanjuk erre van évmilliók óta beprogramozva.

 

Ezért tehát nem a féltékenység megszüntetésére kell törekedni különbözĂľ misztikus és pszichológiai trükkök által, különbözĂľ pszichológiai, pszichiátriai és misztikus terápiák által, mint valami, kizárólag csak a birtoklási vágyakkal kapcsolatos „állati ösztönt” , hanem a féltékenységnek az egyetemes és az emberi lét rendeltetése spirituális alapjainál álló metafizikai funkcióját kell megérteni, majd megkérdezni magunktól, illetve a féltékenyég ”betegségében” szenvedĂľ személytĂľl, hogy egészen biztos-e, hogy Ăľ a szerelem és az élettársi párkapcsolat lényegi értelme szerint viszonyul a partneréhez, illetve a kettĂľjük által létrehozandó Jin-Jang egységéhez: a Jenhez, a Szent szellemhez, a lét és az emberi élet alap rendeltetéséhez? Mert amint ezen valaki (a féltékeny személy) kezd értelmesen és kellĂľ Ăľszinteséggel: hibabelátási készséggel elgondolkozni és ezáltal sikerül a féltékenysége értelmét egy, a hétköznapi gondolkozásánál és képzelgésénél nagyobb szabású összefüggés rendszerbe bele képzelni, mindjárt sikerülnie is kell, annak a többi elemeit is „összelátni”, ami megszabadítja Ăľt a féltékenységnek az alacsony szintĂť érzelmi-érzéski átéléseinek a lelki és fizikai fájdalmat is okozni képes fájdalmától, e szenvedély-betegségétĂľl.

 

Asztrológiailag a féltékenység elsĂľsorban a Bika - Skorpió tengelyhez tartozik, természetesen mindkét konstelláció esetében más és más okokból (erre mindjárt kitérek), de a másik két stabil jegynek: az Oroszlánnak és a VízöntĂľnek a bélyegét a rejtett spirituális struktúrájukban (karmájukban) hordó személyek is erĂľsen ki vannak téve annak, hogy a féltékenység elhatalmasodjon a lelki világukon, illetve a tudattalanjukon. És itt nem is azokra az esetekre kell gondolni, amikor a betegesen féltékeny személyek a jelzett Konstellációk egyikében - másikában születtek, hanem inkább azokra, amikor a Lilith, vagy a Sárkányfarok áll az illetĂľ jegyekben, vagy az azoknak megfelelĂľ horoszkópházakban: a II, az V, a VIII és a XI. házban. A Bikához természetesen mint a birtok-tudatnak a megsértési képzete és mint élvezet-irigység jelenik meg elsĂľsorban a beteges féltékenység. Akinek ugyanis itt áll a Sárkányfarka, de fĂľképpen a Lilithje, az hajlamos létszükségleti vagyontárgyakat és eszközöket, az anyagiakat a szerelemhez és a szexualitáshoz, a partneri viszonyokhoz és nem utolsósorban a kényelemhez kötni, illetve ezeket mind össze keverni és öntudatlanul az az érzése, hogy amennyiben valamelyiktĂľl meg kell válnia, például a szerelmétĂľl, az szükségképpen magával vonja azt is, hogy a vagyonáról, a kényelmérĂľl, gazdasági eszközeirĂľl is le kell mondania. És egyébként is neki nagyon nehéz bármirĂľl is - még egy korábbi tévhitrĂľl is - lemondani.

 

A Skorpiónál, amiként azt a konstellációk leírásánál is olvasni lehet, elsĂľsorban az elengedési, lemondási, megbocsátási képtelenség az ami a féltékenység érzését felerĂľsíti, de természetesen az is sokat nyom a latba, hogy a skorpió nem szereti, ha a szerelmen és a szexualitáson keresztül történĂľ mély- kutatásait, testi, lelki és spirituális búvárkodásait mások megzavarják, akárcsak egy hajszálnyit is, és ezáltal persze azt, hogy a szerelmükkel, szerelmeikkel és szeretĂľikkel kizárólag csak Ăľk egyenlítĂľdjenek ki lehetĂľleg az élet minden területén.

 

Az Oroszlánnak természetesen elsĂľsorban az önérzetét és a hiuságát sérti, ha mások környékezik a szerelmüket, illetve, ha úgy vélik, az a képzetük támad, hogy a szerelmük, szeretĂľjük mással, másokkal szĂťri össze a lelki és az érzéki levet. Õk tehát nem is annyira a partner (gyermekeik anyja) elvesztésétĂľl félnek, hanem elsĂľsorban az zavarja, hogy valaki be merészelt hatolni az Ăľk életterébe (vadászterébe), és veszteség esetén a személyi (vélt) értékükön esett csorbától rettegnek, azt képtelenek elviselni, feldolgozni.

 

A VízöntĂľnél elsĂľsorban a hamis szabadságtudatból ered a féltékenység, Ăľk ugyanis, amennyiben Sárkányfarokról és/vagy a LilithrĂľl van szó, képtelenek az állhatatosságra, a hĂťségre és ismervén saját gyengeségüket, ezt szükségképpen kivetítik a párjukra is, képtelenek lévén megérteni, hogy nem mindenki menekül a kötĂľdést és az elkötelezĂľdés, a partner iránti felelĂľsség elĂľl mint Ăľk. Mondhatni tehát, hogy Ăľk magukból indulva ki féltékenyek, amellett, hogy egy negatív Uránusszal a szerelmi-csalási trükkökrĂľl szóló fantazmagóriák alkotására is igen hajlamosak.

 

A leírtak alapján nem kell hinni annak családterapeutának a tevékenysége hitelességében, aki a féltékenységet kiirtandó betegségnek tartja és akinek a férje, vagy felesége jól látható és érzékelhetĂľ távoltartásával, tüntetĂľen jelzi a misztikus mester, vagy mesternĂľ hallgatói számára, hogy Ăľ mennyire nevetségesnek és haszontalanak tartja a férje, vagy felesége tevékenységét, un. ezoterikus hitrendszerét („Vak vezet világtalant”). Nem kell hinni a szemmel láthatóan a meghasonlott jellegĂť párkapcsolati relációkban élĂľ misztikusok hitelében, tanainak és tanácsainak, un. terapeutai tevékenységének a hosszú távú, pozitív hatásában, hiszen egyedül a személyi spirituális fejlĂľdési - kiegyenlítĂľdési életprogramból kiolvasott konkrét és pontos (egzakt) életfeladat-tudatosítás az, ami segíthet a féltékenységben szenvedĂľnek abban, hogy a féltékenysége igazi okainak a karmikus gyökereit megértse, megnevezze és ezáltal feloldja, illetve kreatív képességekké, pozitív élettársi tulajdonságokká alakítsa.

 

SzerzĂľ: Kozma Szilárd