Bevezetés az iszlámba |
Mit jelent az Iszlám? ![]() Az Iszlám nem új vallás. Lényegében ugyanaz az üzenete és útmutatása, mint amit Isten az összes többi prófétának kinyilatkoztatott, mindegyikük az "Isten akaratának való átadást", azaz az Iszlámot hirdette. Fontos még hangsúlyozni, hogy a "mohamedánizmus" vagy "mohamedán" elnevezés, amely Európában az Iszlámra és a muszlimokra használatos, teljesen hamis, helytelen és félrevezetõ. Ez az elnevezés sérti az Iszlám valóságos szellemét. Hiszen a muszlimok nem imádják Mohamedet, sem más teremtett lényt. Hitük szerint csak Allahot lehet imádni. Ki is Allah? Allah arab szó, amelynek jelentése: az egyetlen Isten. A szó származása az AL-ILÁH (az Isten) összetételbõl vezethetõ le. A legrégebbi sémita írásokban az istent az IL vagy ÉL szó jelentette. Héber nyelven a Teremtõt Eloah (tbsz. Elohim)-nak nevezik, míg Jézus nyelvén az Alaha szó jelentette Istent. Az Allah szó Isten helyes arab elnevezése, mert ez az egyetlen kifejezés, amelynek nincs többes száma és neme. A kérdésre visszatérve a Korán így válaszol: "Az Irgalmas és a Könyörületes Allah nevében; Mondd: Allah az egyetlen; Allah az örökkévaló; Nem nemzett és nem nemzetett; És senki nem fogható hozzá." (112) Allahban való hit az Iszlám hit alaptétele, hiszen Allah Egyedüliségében és Mindenhatóságában kell hinni, és el kell ismerni azt a tényt, hogy egyedül Isten az, akit áhítatosan imádni és szolgálni kell, és csak õhozzá fordulunk segítségért és bĂ»nbocsánatért, mindenféle közbenjáró vagy közvetítõ nélkül. Miben hisznek még a muszlimok? A muszlimok hisznek még Allah angyalaiban, prófétaiban, és hisznek az Ó- és Újszövetség isteni eredetében, azonban kételkednek azok néhány részének történeti egységében, mert meg vannak gyõzõdve arról, hogy azok nem hĂ» megfelelõi annak, amit Allah eredetileg kinyilatkoztatott, hanem emberi kéz beavatkozására utalnak. A Biblia-kanonizáció például mindenki elõtt ismert fogalom, melynek során sok minden elveszhetett Isten eredeti kinyilatkoztatásából ill. sok minden bekerülhetett abba, amit utólag már nem lehet korrigálni. A muszlimok hisznek még a halottak feltámadásában; hisznek az Ítélet Napjában és a mennyben vagy a pokolban letöltendõ örök életben. Noha hiszik, hogy az Isten MINDENHATÓ, és Neki van alárendelve az egész teremtett világ, ugyanakkor azt vallják, hogy az Isten az embert szabad akarattal, választási- és cselekvõképességgel áldotta meg, és ezért az Isten teljesen igazságosan teszi morálisan felelõssé õt azért, amit életében tesz. Az Iszlám azt tanítja, hogy a tetteinkért való felelõsség terhét senki sem vállalhatja át a másiktól. Ki a muszlim? A muszlim az, aki aláveti magát Isten akaratának. Mivel az Iszlámban nincs papság, nincsenek templomi tisztviselõk és hivatalos egyházi intézmények, a muszlimmá válás feltétele az, hogy meg legyünk gyõzõdve az Iszlám tanításának igazságáról és letegyük a hitvallást: "Tanúsítom, hogy nincs más istenség Allahon kívül, és Mohamed az Ă• küldötte"; ami azt jelenti, hogy egyetlen egy Istenben kell hinni, és el kell ismerni Mohamed (Béke Legyen Vele) küldetését. Ki volt Mohamed? Mohamed (Béke Legyen Vele) Isten utolsó prófétája és küldötte. Tehát õ semmiképpen sem az elsõ próféta az Iszlám történetében, hanem az utolsó; nem az Iszlám megalapítója, hanem annak lezárója. Vele jött Isten üzenetének átfogó, teljes és végsõ formája. Az õ feladata volt, hogy az elõzõ prófétákat igazolja, és kijavítsa azt, amit tanításaikban az emberi fondorlat meghamisított. Küldetése MINDEN néphez szól és MINDEN idõre érvényes. Mit hisznek a muszlimok Jézusról? A muszlimok igen nagyra értékelik Jézust (Béke Legyen Vele), s az õ anyját, Máriát (Béke Legyen Vele). A Korán elmondja, hogy Mária Jézust szĂ»zen szülte és úgy beszél Jézusról, mint Isten szaváról (Legyél!): Jézus példázata olyan Allahnál, mint Ádámé, porból teremtette õt, majd így szólt: "Legyél! És lett." (3: 59) Mint Isten küldötte, sok csoda adatott meg neki, mint pl. az, hogy meggyógyította a vakokat, életre keltette a halottakat, de világosan kijelentette, hogy mindez Istentõl származik. Jézus Izrael fiaihoz lett küldve, akik elutasították õt, és összeesküdtek ellene; de az Isten megmentette õt. A Korán tanítása szerint nem ölték meg, és nem feszítették meg a kereszten, hanem felemeltetett az Égbe. Milyen vallás az Iszlám? A muszlimok vallásukat nagyon racionálisnak, s a hívõ és a gondolkodó szellem kívánalmainak megfelelõnek tartják. Ezzel kapcsolatban a Koránban az áll, hogy az ésszerĂ» gondolkodás képessége Isten egyik legfontosabb adománya az embernek, amelynek megfelelõ használatára és továbbfejlesztésére Allah ösztönzi is õket. Az Iszlám nem azt követeli hívõitõl, hogy azok vakon, kérdések feltevése nélkül higgyenek és kövessenek mindent. Ehelyett az Iszlám az értelem használatára, a gondolkodásra és a személyes véleményalkotásra sarkall. Az Iszlám a tudományok tanulmányozására éppen úgy figyelmet fordít, mint az egész teremtésben elõforduló titokzatos dolgok kutatására. Hiszen az Isten a Koránban több helyen is arra szólítja fel az embert, hogy hitét, tudását és bölcsességét a természeti jelenségek, s a bennük rejlõ harmónia, szimmetria és szépség megfigyelésével és tanulmányozásával mélyítse el. Az emberek egyedi tehetsége és képességei Allah adományai, amelyeket ki kell bontakoztatni, tökéletesebbé kell tenni, és az emberiség javára kell fordítani. Az Iszlám semmiképpen sem törekszik hívei egyéniségének szétrombolására, hanem inkább azon fáradozik, hogy minden hívõ egyéni tökéletességre jusson és kibontakoztassa egyéniségét. Mit jelent az emberek egyenlõsége és testvérisége? Az Iszlám azt tanítja, hogy az emberiség egyetlen nagy család, amely felülmúlja a földi és a politikai akadályokat, s fehérek a feketékkel, vagy feketék a fehérekkel szemben egyáltalán nincsenek fölényben. Az Iszlám erélyesen elutasítja a rasszizmus legcsekélyebb nyomait is, és az emberek közötti különbségtétel egyedüli alapjául az egyéni erkölcsi minõséget tekinti. Mivel az Iszlámban nincsen papság, alapjában véve minden muszlim egyenlõ, attól függetlenül, hogy milyen társadalmi rangú, gazdag-e vagy szegény. A muszlimok nem muszlimokhoz való viszonyáról az Iszlám azt tanítja, hogy ennek a kapcsolatnak kölcsönös figyelmen és fõként tolerancián kell nyugodnia. Következésképpen a muszlimoknak és nem muszlimoknak békében, egymást kölcsönösen tisztelve kellene együtt élniük. "Mondd: Írás népe! Jöjjetek az egyforma szóhoz közöttünk és közöttetek: Nem szolgálunk mást, csak Allahot, s nem társítunk Ă• hozzá senkit, s nem veszi senki közülünk a másikat Úr gyanánt Allah helyett." (3:64) Milyen a nõk helyzete az Iszlámban? Az Iszlám nem tartja azt, hogy a nõk természettõl fogva alárendeltek a férfiaknak, sõt ezzel ellentétben: a nõk és a férfiak egyenlõ jogokkal rendelkeznek. Intellektuális és szellemi képességeik egyenértékĂ»ek. Ezért mindketten egyaránt felelõsek tetteikért Isten elõtt. Az Iszlám felfogás szerint a nõk legfontosabb feladata, hogy a családalapításnak és a család boldogságának szenteljék magukat. Az Iszlám nagyon nagy jelentõséget tulajdonít az asszonyok hitvesi és különösképpen anyai szerepének. Ám egyáltalán nem tilos a muszlim nõknek, hogy elhagyják otthonukat, és továbbképezzék magukat, tanítói állást vállaljanak, vagy más olyan konstruktív foglalatosságot keressenek, amely önmaguknak és a társadalomnak is hasznára válik, ha a nõ ezt kívánja, és ha nem megy a családja rovására. A muszlim férfi viselkedése feleségével nem olyan, mint az úr viszonya a szolgájához. A Próféta (Béke Legyen Vele) a hagyomány szerint azt mondta: "Köztetek a legjobb, aki a családjával is a legjobb" Különösen ki kell hangsúlyoznunk azt, hogy az Iszlámban a nõket nagyon tisztelik. Szó sincs arról, hogy az asszonyoknak nincs lelke, és õk lennének minden rossz forrásai, vagy, hogy alá vannak rendelve a férfiaknak, és elnyomásban kell tartani õket. Az iszlám vallás a nõt teljes jogú partnernek tekinti a házasságban. A házaspárt a Korán egymás lakóhelyének nevezte és a megnyugvás és vigasztalás forrását jelentik egymásnak. És, hogy megmutassa az Iszlám vallás az anyaság kiemelkedõ helyzetét és szentségét a Próféta (Béke Legyen Vele) a hagyomány szerint azt mondta: "a Paradicsom az anyák lábánál van". A Koránban nem az áll, hogy az ember Éva bĂ»nei miatt került ki a Paradicsomból. A muszlimok Szent Könyve sokkal inkább Ádámra helyezi a felelõsséget, azt is elmondja, hogy Allah irgalmasságából Ádám ismét Isten felé fordult, aki megbocsátott neki. Az Iszlám felfogás szerint ezzel Ádám bĂ»ne magánál Ádámnál véget is ért, s Allah, aki Jóságos és Irgalmas, nem teszi felelõssé az emberiséget Ádám bĂ»néért. A nõk helyzete idõnként vitathatatlanul szánalomra méltó volt az Iszlám országokban, mint ahogy a világon máshol is. Ezt semmiképpen nem akarjuk jogosnak nyilvánítani, csak arra akarunk utalni, hogy ezek a körülmények nem az Iszlám vallásra vezethetõk vissza, hanem az emberi korlátoltság és gyarlóság eredményei. Iszlám = háború? Nem. Az Iszlám a béke és az Istennek való alávetés vallása, és számára az emberi élet a legfõbb érték, amit Istentõl kaptunk. Ám egyes nyugati kommentátorok az iszlámot rendkívül harcias vallásnak mutatják be, amelyhez vér, tĂ»z és kard kapcsolódik. Mi ezzel szemben éppen arra igyekszünk ráirányítani a figyelmet, hogy az Iszlám mennyire mélyen törekszik a toleranciára, a vallási békére, az emberek együttmĂ»ködésére. Az Iszlám híveit a jóindulat kinyilvánítására, megadására, és békére való készségre tanítja, alapelveket határoz meg, aminek alapján a muszlimoknak háború elõtt, alatt és után viselkedniük kell. A dzsihád "szent háború"-ként való értelmezése pontatlan, mert nem adja vissza hĂ»en annak eredeti jelentését, ami nem más, mint valamiért a legvégsõkig fáradozni; azaz minden erõfeszítés a mindennapi életben, mely az Isteni parancsolatok teljesítésére vonatkozik, dzsihádnak tekinthetõ. Maga a Próféta (Béke Legyen Vele) mondta azt, hogy a muszlim ember legnagyobb dzsihádja az a törekvése, hogy megtisztítsa önmagát, hogy legyõzze zsarnokságát, és önzõségét. A dzsihád nagyobbik része benne rejlik az ember minden fáradozásában, amely életében megnyilvánul. Például a jótékonyságban vagy abban a törekvésében, hogy becsületes életet éljen. A muszlimok nem lehetnek agresszívek, nem sérthetik meg a másokkal kötött egyezséget. Dzsihádot jelent az is, ha egy muszlim megvédi idegen támadóitól országát, és vallását. Háború esetén tilos az olyan polgári személyek életét kioltani, akik nem vesznek részt közvetlenül a hadmĂ»veletekben, s a foglyokkal emberhez méltóan kell bánni. Fontos alapelv, hogy a földek, a gyümölcsfák, települések, templomok és állatok elpusztítását lehetõleg el kell kerülni. Mi az istentisztelet fogalma az Iszlámban? Az istentisztelet az Iszlámban egy nagyon átfogó fogalom, amely az egyén minden olyan pozitív jellegĂ» tevékenységét magában foglalja, amit Isten nevében tesz. Istent szolgálni annyi, mint Ă•t megismerni és megszeretni, az élet minden kérdésében az Ă• útmutatása szerint élni, elkerülni a gonoszságot, a zsarnokságot, kegyelmet és igazságot gyakorolni. Magyarországi Muszlimok Egyháza 1116 Budapest, Sáfrány utca 43. Mobil: +36 20 204 5852 Tel.: +36 1 208 4040 www.iszlamegyhaz.net |