Menu Content/Inhalt
 
 
A Korán
A Könyörületes és Irgalmas Isten – Allah – nevében
 
A Szentírások közt egyedülálló
 
ImageA Korán, az iszlám szent könyve, Isten legutolsó kinyilatkoztatott Szentírása. A Korán arab szó és olvasmányt, recitációt jelent. Furkánnak is nevezik, azaz a hamisság és az igazság közötti megkülönböztetõnek.
 
A Korán azon kívül, hogy tartalmazza Isten tanításait, összegyĂ»jti a korábbi Kinyilatkoztatások tartalmát. Ez az egyetlen Könyv, amely eredeti formájában maradt meg. Kinyilatkoztatása óta egyetlen betĂ» sem változott meg benne, hiszen a Korán változatlanságát maga Isten garantálta az embereknek. „Mi bizony leküldtük az Írást [a Koránt], és Mi bizony megõrizzük azt.” (Korán 15: 9) és a Feltámadás Napjáig változatlan, érintetlen marad: „Hatalmas egy Írás ez! Nem férkõzhet hamisság hozzá sem elölrõl, sem hátulról. [Az] küldte le, aki Bölcs és Magasztalt.” (Korán 41: 41-42). A Korán az egyetlen isteni Írás az emberiség történetében, amely teljes és eredeti formájában fennmaradt a legcsekélyebb változás nélkül.
 
A Korán az egyetlen olyan Szentírás, amely teljes terjedelmében memorizálható, az ember korától vagy intellektuális hátterétõl függetlenül. Tartalmazza az isteni tanítások lényegét; megerõsíti és bizonyítja a korábbi könyvek igazságát, az egyistenhitet, Isten imádatát, illetve a Neki való engedelmesség kötelezettségét; összegyĂ»jti a korábbi könyvek értékeit, melyek szétszóródtak; elismeri azt, ami igazságként megmaradt bennük; és világossá teszi azt, amit az emberek az idõk során elferdítettek és megváltoztattak bennük: „Ti, az Írás birtokosai! Eljött immár hozzátok a Mi Küldöttünk, elmagyaráz nektek sok mindent abból, amit elrejtettetek az Írásból.” (Korán 5: 15).
 
A Korán a többi könyv kritériuma, általa állapíthatjuk meg hitelességüket. „Leküldtük hozzád az Írást az Igazsággal, hogy bizonyítsa azt, ami az Írásból elõtte volt, és ítélkezve fölötte.” (Korán 5: 48).
 
A Korán, az elõzõ Kinyilatkoztatásokkal ellentétben, az egész emberiség számára küldetett. Allah a kezdetektõl fogva küldötteket küldött az emberekhez, akik átadták az embereknek a Kinyilatkoztatást arról, hogy hogyan imádják Istent, és hogy hogyan éljenek Isten törvényei szerint. Minden küldött üzenete megegyezett abban, hogy az Egyetlen Istent kell imádni, ám a gyakorlati parancsolatok a Kinyilatkoztatás helyétõl és idejétõl függõen különböztek egymástól. Mohamed Próféta (béke legyen vele) feladata azonban egy olyan isteni Üzenet átadása, és egy olyan példakép megtestesítése volt, amely az egész emberiségnek minden idõben megoldást nyújt.
 
A Korán törvényt hozott az egész emberiség számára, benne van minden, ami szükséges a boldogságukhoz az evilágon és a túlvilágon, általa eltörölõdtek a korábbi törvények, melyek az elõzõ népeket illették, hiszen ezekben a könyvekben Isten minden népnek a neki megfelelõ törvényt szabta meg. A Koránban azonban rögzültek a végsõ törvények, amelyek örökérvényĂ»ek, minden idõben, mindenhol érvényesek. Másrészt minden küldött küldetése addig érvényes, amíg Isten új küldöttet nem küld az emberekhez. Mivel Mohamed Próféta (béke legyen vele) volt az utolsó küldött, ezért minden embernek õt, és a Korán útmutatásait kell követnie.

Hogyan jegyezték le a muszlimok a Koránt?
 
A Korán Allah szava (szavait és jelentésüket tekintve), melyet Mohamed Prófétának (béke legyen vele) nyilatkoztatott ki, Gábriel angyalon keresztül. „Mondd: A Szent Lélek [Gábriel] hozta le azt a te Uradtól az Igazsággal” (Korán 16: 102), „és bizony ezt [a Koránt] a Világok Ura küldte le. A megbízható Lélek [Gábriel angyal] hozta le. A Te szívedbe [Ó Mohamed], hogy intõ legyél az intõk között. Világos arab nyelven.” (Korán 26: 192-195). A Koránt huszonhárom éven keresztül Isten részletekben nyilatkoztatta ki különbözõ alkalmakkor, fontos kérdésekre válaszolva, fontos problémák megoldására, viták lezárására, és arra, hogy az ember legjobb segítõje, irányadója legyen az igazság és az eredendõ boldogság megtalálásában. 30 részbõl (dzsuzu), 114 fejezetbõl (szúrából), ill. 6236 idézetbõl (ájából) áll. Mekkai fejezetei leginkább a hittételekre, az egyistenhitre fektetik a hangsúlyt, megemlítve néhány alapvetõ erkölcsi tanítást. A medinai szúrák viszont részletes elõírásokat, törvényeket is tartalmaznak, az istenszolgálatokra (például imádkozás, alamizsna, böjtölés, zarándoklat, az étkezés, házasság vagy az örökösödés szabályai), és az erkölcsre vonatkozóan éppúgy, mint a muszlimok egymás közötti és más vallásúakhoz való viszonyára. A Korán tartalomhĂ» megõrzése még Mohamed Próféta (béke legyen vele) életében megkezdõdött.
 
A Korán teljes szövegét 23 éven keresztül kapta meg a Próféta (béke legyen vele) és még életében le lett rögzítve, majd halála után Abú Bakr (632-634), majd Oszmán (644–656) kalifák rendelték el a különbözõ módon és más-más anyagra leírt Korán-textusok egybegyĂ»jtését. Oszmán kalifa parancsára a Korán arab nyelven, a kurais által használt dialektusban íródott példányából (Codex Osmanicus) hat másolat készült, és azokat a kalifa az addigra már hatalmassá szélesedõ iszlám birodalom tartományainak fõvárosaiba küldte. E korai kézirat számos példánya a mai napig múzeumokban megtekinthetõ.

Egy könyv, amelynek üzenete van
 
A Korán üzenete nagyon különleges, mivel a Teremtõtõl származik, és az egész emberiséghez szól. A Korán megerõsíti az elõzõ Szentírások igazságait, és letisztítja a hit azon pontjait, amelyeket az emberek megváltoztattak. Akik már olvasták a Bibliát, azok sok hasonló dolgot fognak felfedezni a Koránban a teremtésrõl, a próféták történetirõl, a Sátánról, az angyalokról, az Ítélet Napjáról, az imáról és a böjtrõl. A Korán azonban nem csupán a régebbi Szentírások letisztult változata, hanem egy olyan Szentírás, ami egy olyan életfelfogást közvetít az emberek felé, amely minden idõben és mindenkire (az egész emberiségre) vonatkozik. A Korán fõ üzenete, hogy az embereket az Egy Igaz Isten imádatára hívja, hogy Ă•t szolgálják, és hogy eltávolodjanak a babonáktól és a bálványimádattól. Isten nem nemzett és nem nemzetett, Ă• a Könyörületes, az Irgalmas, a Mindenható, az Igazságos, és Ă• az Egyetlen, Akihez segítségért fordulhatunk, és útmutatást csak Ă• nyújthat számunkra.

Egy tudományos Szentírás
 
A Korán számos tudományos tényt tartalmaz az embriológiával, a meteorológiával, a csillagászattal, a geológiával, az óceanográfiával stb. kapcsolatban, amire a tudósok is csak mostanában kezdtek rájönni. „És megmutatjuk nekik a jeleinket a föld tájain és saját magukban, hogy nyilvánvaló legyen a számukra, hogy ez az Igazság. Vajon nem elégséges az, hogy a te Urad minden dolog tanúja?” (Korán, 41: 53). „Magasztaltassék az,Aaki mindenféle párt teremtett: fölsarjasztotta növények között, ti magatok között és olyan [lények] között, amelyekrõl nincsen tudomásotok!” (Korán, 36: 36). A Korán már a VII. században olyan tudományos tényeket közölt, amelyeket a modern tudomány jóval késõbb vagy csak napjainkban fedezett fel. Ezeket a tudományos leírásokat tehát joggal nevezhetjük a Korán tudományos csodáinak, amelyek mind azt bizonyítják, hogy a Korán csakis isteni kinyilatkoztatás lehet, s nem pedig egy ember által írott könyv.
 
A Korán tartalmazza az embrionális fejlõdés elsõ negyven napjának pontos leírását, vagy azt, hogy a hegyek gyökerei olyan rögzítõ ékekként szolgálnak, amelyek elõsegítik a Föld kérgének stabilitását. A Korán leírja továbbá, hogy ahol két tenger találkozik, ott létezik egy olyan természetes akadály, amely meggátolja, hogy a két tenger vize összekeveredjen, ezáltal a tengerek sótartalma, hõmérséklete és sĂ»rĂ»sége sem változik. A Korán továbbá azt is leírja, hogy a föld és az ég elõször össze voltak kapcsolva és csak azután lettek szétválasztva, és hogy az égbolt füstbõl emelkedett ki.

A Korán és az ismeretek fejlesztése
 
Az iszlám mindig is nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy az ember gyarapítsa tudását. Hinni és gondolkodni nem két egymásnak ellentmondó fogalom. Épp ellenkezõleg, a tudás megszerzésével, a gondolkodással, a világ jobb megismerésével az ember Istenbe vetett hite mélyül.
 
A Korán szó recitálást jelent, az elsõ kinyilatkoztatott Korán-idézet, amit Gábriel angyal Mohamed Prófétának átadott így kezdõdik: „Olvass, a te Urad nevében! …” (Korán, 96:1). Ez egy olyan ember számára, aki a VII. században jellemzõen, sok más emberhez hasonlóan írástudatlan volt, nemcsak a vallás, hanem a tanulmányokat illetõen is egy új korszak kezdetét jelentette. A Próféta (béke legyen vele) a férfiakat és a nõket egyaránt a tudásuk gyarapítására buzdította, és a mecsetek hamarosan nemcsak az ima, hanem a tanulás helyszíneivé váltak. A muszlim gyerekek a Koránból tanultak meg olvasni, míg a matematikát a mecsethez tartozó iskolában sajátították el. A kiváló tanulókat a városokba küldték, hogy tanulmányaikat folytathassák. A muszlimok nemcsak a világ elsõ egyetemeit, kórházait és postai szolgáltatásait alapították meg, hanem olyan intézményeket is, mint pl. a korai kalifák által létrehozott bagdadi ’Bölcsesség Háza’, ahol azért fizették az ösztöndíjasokat, hogy tudományos, irodalmi és vallásos szövegeket arabra fordítsanak. Ez a nyitott gondolkodás a spanyolországi muszlim uralom alatt arra inspirálta a keresztényeket és a zsidókat, hogy klasszikus római és görög szövegeket fordítsanak arabról európai nyelvekre.

A Korán és a korábbi Kinyilatkoztatások közti különbségek

a) A Korán egyetlen betĂ»jét sem változtatták meg az emberek, míg az elõzõ Könyvek eredeti tartalmát sajnos igen.
 
b) Az elõzõ Könyvekben Allah szava oly mértékben keveredik az emberek szavával, hogy nem lehet eldönteni, hogy mi Allah kinyilatkoztatása és mi az emberek kitalációja. A korábbi Könyvekkel ellentétben a Korán kizárólag csak Allah szavát tartalmazza. A Korán értelmezése, magyarázata külön tudományként, a „tefszír” (magyarázat) tudományaként jelent meg.
 
c) Számos Könyvrõl nem tudjuk, hogy ki, és mikor kapta azt kinyilatkoztatásként. A Korán Mohamed Prófétának (béke legyen vele) küldetett le, valamint a Korán-idézetek kinyilatkoztatásának tudjuk pontos idejét és helyét.
 
d) A Korán elõtti Könyvek közül számos Könyv eredeti példánya eltĂ»nt, elveszett.
 
e) Azokat a nyelveket, amelyeken a korábbi Könyvek íródtak, ma már csak nagyon kevesen értik, ezért ha a Könyvek meg is lennének, az emberek akkor sem tudnák követni az elõírásaikat, mert nem értenék azokat. Ezzel szemben a Korán arabul, azaz egy ma is beszélt nyelven lett kinyilatkoztatva, tehát az emberek könnyedén megérthetik annak útmutatásait.
 
f) A Korán törvényeiben nincs ellentmondás, bĂ»nös elõírás, azaz nincs benne semmi kifogásolgató vagy erkölcstelen, hiszen csakis Allah szavát tartalmazza, és Allah a Koránt mindenféle hamisítástól megvédi. A Korán elõtti kinyilatkoztatásokba az emberek – Isten Kinyilatkoztatásával ellentétben – helytelen és elképzelhetetlen dolgokat kevertek, pl. Istent emberi tulajdonságokkal ábrázolták, a prófétákat rossz színben tĂ»ntették fel...stb.
 
g) A Korán Jézusról (béke legyen vele) azt írja, hogy nem feszítették keresztre, hanem Isten megmentette õt az ellenségeitõl, és az égbe emelte. Jézus (béke legyen vele) vissza fog térni az emberekhez a földre, hogy megmondja nekik, hogy õ nem Isten fia és nem is Isten.
 
h) A Korán szerint Isten Ádámot (béke legyen vele) és Évát együtt tette felelõssé a tiltott fa megízleléséért, hiszen az iszlám szerint minden ember csak a saját tetteiért felelõs. Isten tehát semmilyen átokkal sem terhelte Évát Ádám (béke legyen vele) elcsábításáért, és nem is viseli magán örökké egy ártatlan csecsemõ sem az ’eredendõ bĂ»n’-t. Ádám (béke legyen vele) és Éva Isten megbocsátását keresték és Isten meg is bocsátott nekik.
 
i) A Korán elveti az etnikai alapokon múló üdvözülést és a speciális privilégiumok gondolatát, mivel Isten nem fajuk, nemük vagy bõrszínük, hanem a hitük alapján különbözteti meg az embereket.
 
j) A Korán tökéletesíti a korábbi kinyilatkoztatásokat, mert minden szava Allahé, és mert minden szava megõrzõdött és igaz.

Összegzés
 
Allah az egész emberiség számára küldte le a Koránt küldöttének, Mohamednek (béke legyen vele), és nem pedig egy bizonyos nép számára, ahogyan a korábbi könyveket. Ezért Allah megõrzi az elferdítésektõl és a változtatásoktól, hogy megmaradjon bizonyítéknak az összes teremtménnyel szemben.

Magyarországi Muszlimok Egyháza
1116 Budapest, Sáfrány utca 43.
Mobil: +36 20 204 5852
Tel.: +36 1 208 4040
www.iszlamegyhaz.net
 

A Világ Tanítói

Get the Flash Player to see this player.
Flash Image Rotator Module by Joomlashack.
Ajaib Singh
Prabhupada
Ching Hai
Steiner
Kriyananda

Barátaink

Siddhartha.hu
Santmat
Kepesseg
Body Talk