Olyan idĂľszakot él a világ, ahol valamennyi tudományág robbanásszerĂťen fejlĂľdik, gyarapítva az emberiség tudását. Ma már nap, mint nap hallunk új felfedezésekrĂľl és egyre többet tudunk meg a különbözĂľ világokról. Nem csak az egyes szakemberek ismereteit érintette a fejlĂľdés, hanem az átlagemberek általános tudása is nagymértékben nĂľtt.

Igen ám, de az ember a világegyetem felfedezésének útján indulva a tudásnak egyik, és bizonyos szempontokból talán a legfontosabb részét hagyta háta mögött, az pedig nem más, mint az embertársairól való tudás, illetve ismeret. Ezzel óriási egyenlĂľtlenség alakult ki az ember kétféle tudása között.

Így például, ha az általában széles körĂť tudományos ismeretekkel rendelkezĂľ európai embert megkérdezzük arról, hogy mit tud - az egyébként csak feltételezett - földönkívüli lényekrĂľl, akkor valószínĂťleg mennyiségében és pontosságában ámulatba ejtĂľ, lenyĂťgözĂľ választ fogunk hallani.

De ha ugyanezt az embert kifaggatnánk arról, hogy mit tud az iszlámról és a világ lakosságának hatod részét alkotó muszlimokról, akkor nagy a valószínĂťsége annak, hogy szerény, bizonytalan vagy valótlan információkkal fog szolgálni válaszul.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért éppen az iszlám és követĂľi szerepeltek példánkban. A válasz erre az, hogy gyakran és jobban tapasztaljuk a nyugatiak hiányos vagy téves ismereteit az iszlámról. Másrészt szilárd meggyĂľzĂľdésünk, hogy nincs olyan eszme vagy vallás, amelynek a képe annyi hamisításon és torzításon ment volna keresztül, mint az iszlám és követĂľinek (muszlimok) a képe.

Az iszlám a legtöbb nyugati ember számára hosszú századokon át ismeretlen, rejtélyes világ maradt. Olyan torzkép alakult ki róla, ami bizony messze elkerülte az igazságot.

Amennyire fontosnak tartjuk a Vatikán a '60-as években bekövetkezett elismerését, és elĂľrelépést látunk benne az iszlám és a kereszténység közötti együttmĂťködés útján, nem találjuk a logikus okát annak, hogy ilyen késĂľn és ennyire nehezen jött rá erre az igazságra az egész nyugaton egyébként legnagyobb vallási ismeretekkel rendelkezĂľ egyház.

Az átlag nyugati emberek viszont - részben talán - elnézhetĂľ a téves véleménye az iszlámról. Másrészt azonban Ăľ is felelĂľs, ugyanis a legtöbb európai ember érdeklĂľdési körében a hit és a vallás iránti érdeklĂľdés szorult az utolsó helyre, ha egyáltalán szerepel a listán.

De ennek ellenére nem teljes a felelĂľssége, mert a felelĂľsség egy része magának a muszlim közösségnek a vállára hárul, hiszen a muszlimok koránt sem tettek eleget - a hitük szerint fontos vallási követelménynek tartott - hit megismertetésének. A felelĂľsségnek még egy részétĂľl mentesíti a nyugatiakat az a körülmény, hogy még a közelmúltban is a földrajzi távolság, és a kommunikációs rendszerek fejletlensége miatt olyan gyér ismeretszerzési források álltak az átlagemberek rendelkezésére, amelyek nem tették lehetĂľvé reális és valós kép kialakítását egy távol esĂľ nép vallásáról és kultúrájáról. Így az átlagemberek rá voltak kényszerítve arra, hogy az ekkor rendelkezésükre álló forrásokból fogadják el az információkat, hitelességüktĂľl függetlenül.

 

Ebben nagy szerepet játszottak a hatalomban levĂľk, akik bizonyos politikai, gazdasági és más érdekeket kitĂťzve célul a - közvélemény alakítására kiválóan alkalmas és a hatalmuk alatt álló - médiát felhasználva terelték a közvéleményt arra, amerre az érdekeik diktálták.

Mostanra azonban a közlekedési és kommunikációs eszközök fejlĂľdése miatt immár "kis faluvá" vált világban, képtelen egy nép vagy állam elkülönülten élni, nem véve tudomást a többi néprĂľl vagy államról, hiszen különbözĂľ érdekterületek szétválaszthatatlanul fonódtak össze, olyannyira, ahogy lehetetlenné vált egy nép virágzása a többi nép érdekeinek figyelmen kívül hagyásával és konfliktusok nélkül.

 

Mi muszlimok egy jobb jövĂľ felé haladva hiszünk abban, hogy az emberiség egy hajón utazik a jövĂľ tengerében, és hogy mi lesz a sorsa ennek a hajónak, az minden népet egyformán érint.

Hiszünk abban, hogy a jobb jövĂľ építésére törekvĂľ erĂľfeszítések mind hiábavalóak a különbözĂľ népek, eszméi és vallások közötti együttmĂťködés és párbeszéd nélkül.

 

Hiszünk abban, hogy nem adódott meg a lehetĂľség az európaiaknak arra, hogy hiteles és megbízható információk birtokában ítéljék meg az iszlám tanításait és erkölcsi rendszerét.

 

Ez késztetett minket arra, hogy ebben a számban "Az iszlám szervezetek Nyugaton" címĂť témát dolgozzuk fel, melyhez kérjük az Isten segítségét és útbaigazítását.