A Föld köszöni, jól van - csak az élõlények vannak bajban |
Tudatosnak lenni arról, hogy mik a valódi szükségletek, és mik a szükségtelen igények. Puritánabb életre kell törekedni, keresni a környezettudatos megoldásokat mindennapjainkban, ez az, ami minden napot a Föld Napjává tehet. Idén - immár 41. alkalommal - újra felhívjuk egymás figyelmét arra, hogy Földünk állapotán javítani kellene. Környezettudatosabban kellene élnünk, teret hagyva a természetes élõvilág számára is. Takarékoskodnunk kellene az erõforrásokkal, hogy gyermekeinknek is elegendõ jusson. Tudjuk, számos elkötelezett szervezet és magánszemély rengeteg erõfeszítése ellenére sem javult érdemben a helyzet 1970 - az elsõ Föld Napja óta. Fáj-e Földnek? Talán nem szentségtörés, ha kijelentjük, a Föld - mint égitest - köszöni, jól van. Méretéhez képest elenyészõ, hogy a vékonyka külsõ burkán tenyészõ élõvilág szegényedik, naponta tucatnyi faj tĂ»nik el örökre, és a természetes élõhelyek is rohamosan degradálódnak. Talán az sem árt, ha õszintén kimondjuk, ami igazán aggaszt minket: Mi, emberek, egyáltalán nem vagyunk jól. Iparosodás és modern technológiák, újabb és újabb találmányok ide vagy oda, nem lettünk boldogabbak, sõt. Boldogság és Föld Napja - jogos-e a gondolattársítás? A képlet egyszerĂ»: ha változtatunk mentalitásunkon, változik a környezetünkre gyakorolt hatás is. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül az okot, nem elég önmagában az okozatot kezelni. Az õsi védikus írások szerint ahhoz, hogy gyökerestõl megváltozzon a Föld siralmas állapota, mentalitásunk és értékrendünk alapjáig kell leásni, hogy megláthassuk a valódi problémát és a valódi megoldást. Kié a Föld napja? Vegyünk egy példát. Nyugati társadalmunk embere többnyire úgy tekint az élelemre, mint valamiféle gyártmányra, ipari termékre. Többségünk a termeléstõl messze elszakadt, a földmĂ»velõk számára pedig ma már az a „természetes”, hogy egységnyi (1 Kcal) élelem elõállításához tízszeres mennyiségĂ» (10 Kcal) energiát - dízel olajat - használnak fel. Elfelejtünk alázatosnak lenni, elfelejtünk takarékosan és mértékletesen élni, és elfelejtünk hálát adni mindazért, amit kapunk. Csupán mindig többre és többre vágyunk. A védikus írások szerint, ha tisztában vagyunk azzal, hogy valójában semmi sem a miénk, hanem minden Istené, és mindent, amink van, csak a szükségleteink kielégítésére használunk, akkor békében fogunk élni. Ha viszont önzõ vágyaink által irányítva cselekszünk és használjuk fel a dolgokat, akkor szenvedést fogunk tapasztalni. Aki megpróbál saját maga számára, vegyszerek és fosszilis energia nélkül élelmiszert termelni, annak elkezd újra épülni, újra-formálódni a természettel való kapcsolata. Tudatosnak lenni arról, hogy mik a valódi szükségletek, és mik a szükségtelen igények. Puritánabb életre kell törekedni, keresni a környezettudatos megoldásokat mindennapjainkban, ez az, ami minden napot a Föld Napjává tehet. Merre menjünk? Példa a fenntarthatóság útján Évrõl évre mind többeket motivál a Krisna-tudatú hívõk somogyvámosi ökofalva egy kiegyensúlyozottabb, nyugodtabb, kevesebbtõl is elégedett, természetközeli, és végsõ soron boldog életre, ami egyben az emberiség hosszú távú fennmaradásnak, vagyis a fenntarthatóságnak is záloga. Az itt lakó 130 személy vallja: „Az univerzumban minden élõ és élettelen az Úr irányítása alatt áll, s minden az Úr tulajdona. Az embernek ezért csak azokat a dolgokat szabad elfogadnia saját szükségleteként, amelyek megilletik, s nem szabad elfogadnia semmi mást, jól tudván, hogy az kihez tartozik.” (Isa Upanisad 1. vers) Szeretnénk, ha Önnel is megoszthatnánk mindennapjaink örömét, tapasztalatokat cserélhetnénk a jó értelemben vett egyszerĂ», környezettudatos életmódról, a biokertészkedéstõl a kézi tehénfejésen át, a természetes kozmetikumokig. A kapcsolódási lehetõséget keresse a www.okovolgy.hu weboldalon. Szerzõ: Fodor Kata www.krisna.huwww.krisnavolgy.hu |