Csaitanja Maháprabhu tanĂtása V. - A bhakti |
Csaitanja kihangsúlyozza, hogy Istent egyedül bhaktival lehet elérni. E kijelentését a védikus írások következõ idézeteivel támasztotta alá: "Óh, Uddhava, sem a gjána, sem a jóga folyamatával, de nem is lemondással, vezekléssel, az írások tanulmányozásával, vagy pedig a dharma teljesítésével lehet engem elérni, hanem egyedül a bhaktival." (Bhágavata-purána 11.14.20.) "Engem egyedül a makulátlan odaadás által lehet igazán megismerni…" (Bhagavad-gítá 18.55.) De mi is az a bhakti? Magyarul nehéz egy szóval kifejezni a bhakti értelmét, de ha megpróbáljuk körülírni, akkor e szanszkrt szó igetövének – bhadzs – jelentéseit kell megvizsgálnunk: követés, szolgálat, imádat, valamint gyengéd szeretet. Ezért Sándilja a bhaktit mint paránuraktirísvaré definiálja: Istenhez való exkluzív és intenzív szeretetteljes vonzódás, Nárada pedig mint anirvacsaníjam préma szvarúpam: szavakkal leírhatatlan szeretet, a legcsodálatosabb, leghatalmasabb, amit ember tapasztalhat. A Bhágavata-purána szerint a legtökéletesebb vallás (parama dharma) a bhakti, mert ez a lélek legmagasabbrendĂ», legteljesebb elégedettséget okozó funkciója (sza vai punszán paró dharmó jató bhaktir adhókszadzsé, ahaitukj apratihatá jajátman szupraszídati). A bhaktit úgy is fel lehet fogni, mint lelki gravitációs erõt, amely a középpontba visz bennünket. E "gravitációs erõ" a bhaktát Isten felé vonzza, Ă•t pedig hívei, bhaktái felé. Olyan erõ ez, amely két irányba hat: egyrészt szívünkben kiirtja az összes egoista, a középponttól elragadó impulzust, valamint felszabadítja a lényeges erõket, amely oda vezet, hogy minden képességünket Isten szolgálatába tudjuk állítani. Istenre is hat, mégpedig a következõképpen: kieszközli kegyét, kioldja a felszabadító, megváltó erõket, ami végül a lélek egységét eredményezi az isteni akarattal. A Bhagavad-gítában (18.64.) Krisna kijelenti, ha Ardzsuna teljesen átadja magát az isteni akaratnak, akkor megszabadul minden elõzõ tettének visszahatásától. A bhakti tehát a hládiní-energia funkciója, ezért nemcsak a bhaktára, de Bhagavánra (Istenre) is hatással van. Miként a lámpa nem csupán a keresett tárgyra, hanem tartójára is fényt vet, Isten hládiní-saktija hívei szívébe juttatva határtalan örömet okoz úgy a híveknek, mint Bhagavánnak. Sõt mi több, Isten, akit az Írások Raszika-sékhar néven is ismernek ("A Gyönyör Legfõbb Élvezõje"), a hívei szívébe juttatott hládiní-energiából származó örömöt (sakti-ánanda) még jobban élvezi, mint azt, amelyik saját természetébõl (szvarúpa-ánanda) fakad. A bhakti hatására a bhakta teljesen átadja magát Istennek, Isten pedig teljesen átadja magát az Ă•t odaadással, önzetlenül szolgáló hívének. A kegy nem más, mint mikor Isten a bhaktájára bízza önmagát. (Bhagaván maga a vegyítetlen üdvösség, így a szenvedõ lelkeket nem közvetlenül részesíti kegyében, hanem szentéletĂ» hívein, más szóval bhaktáin keresztül. Igaz, a szentek is felülállnak az anyagi világ bajain, fájdalmain, de – mint mondják – emlékeznek elõzõ életük szenvedéseire, ezért átérzik a közönséges halandók gondját-baját.) A lelki világban, Isten birodalmában egyedül a szeretet az úr. (Az anyagi világ a lelki világ eltorzult tükörképe, így a tiszta szeretet itt mint önzõ, szenvedést okozó kéj nyilvánul meg.) A lelki világban a szolgálat szeretetet, a szeretet pedig uralmat jelent. A szeretetben az önfeláldozás önmegvalósítást, az "önmegszĂ»nés" pedig önelégedettséget jelent. A szeretet magába foglalja a kölcsönösséget is: egyik szereplõje a másiktól függ; mindegyik úgy érzi, a másik nélkül értelmetlen az élete, s mindegyik szeretetével, szolgálatával próbálja közelebb vonzani magához a másikat. A bhaktiban az egyik fél a bhakta, a másik maga Isten, aki szeretné hívei szeretõ szolgálatán keresztül tökéletesebben megvalósítani önmagát. Nagyobb örömet merít abból, ha hívei irányítják, mintha Ă• uralkodna felettük. A bhakti természetérõl, közvetlen hatásáról már szó volt, most nézzük, mik a másodlagos eredményei: 1) minden vágy beteljesüléséhez vezet, 2) elpusztít és távoltart minden rosszat és gonoszt, 3) eltávolít minden akadályt, 4) azonnal elĂ»z minden félelmet és aggodalmat, 5) semlegesíti a bĂ»nös tetteket , 6) legyõzi a bĂ»nös tettek iránti vágyat, 7) eltávolítja a tudatlanságot, 8) kielégít mindenkit, 9) mindenféle jótulajdonság termõtalaja, 10) a három kötõerõ (jóság, szenvedély és tudatlanság) felett áll, 11) önmegnyilvánult (megnyilvánulásához nem szükséges semmilyen anyagi feltétel, sem kiváltságos helyzet, megfelelõ idõ stb.), 12) azonos a legfõbb üdvösséggel, 13) legyõzi magát Istent is. |