Hatodik fejezet - Dhyana-yoga

1. vers A Magasztos Úr szólt: Aki kötelessége szerint cselekszik, ám nem vonzódik munkája gyümölcseihez, az a lemondott élet rendjében él. Ăľ az igazi misztikus, nem a tüzet nem gyújtó és munkáját nem végzĂľ.

2. vers Amit lemondásnak nevezünk, az nem más, mint yoga - összekapcsolódás a LegfelsĂľbbel; ugyanis senki sem lehet yogi addig, míg meg nem válik az érzékek kielégítésének vágyától.

3. vers Aki még csak kezdĂľ a nyolcfokú yoga gyakorlásában, annak a munkát ajánlják; a yogát már elért személynek pedig az összes anyagi tettrĂľl való lemondást.

4. vers Akkor éri el a yogát valaki, amikor az összes anyagi kívánságát feladván sem érzékei kielégítésére nem törekszik, sem pedig gyümölcsözĂľ cselekedetekkel nem foglalkozik.

5. vers Az embernek emelkednie kell elméje segítségével, nem pedig degradálódnia. Az elme barátja, vagy ellensége is lehet a leigázott léleknek.

6. vers A legyĂľzött elme a legjobb baráttá, a nem fegyelmezett pedig a legnagyobb ellenséggé válik.

7. vers Aki legyĂľzte elméjét, az nemcsak nyugalomhoz jutott, de elérte már a FelsĂľlelket is. Az ilyen ember számára a boldogság vagy szenvedés, hideg vagy meleg, tisztelet vagy gyalázat mind egyforma.

8. vers Csak akkor szilárd valaki az önmegvalósításban, és csak akkor hívják yoginak, ha teljesen elégedett elért tudásával és annak megvalósításával. Az ilyen ember transzcendenciában van és önfegyelmezett. Mindent egyenlĂľnek lát, legyen az kĂľ, kristály vagy arany.

9. vers Aki a baráttal, az ellenséggel, a becsületes jóakaróval, a gyĂťlölttel, a féltékennyel, a jámborral, a bĂťnössel, a közvetítĂľvel és a pártatlannal is, tehát mindenkivel egyenlĂľen bánik - az még fejlettebb.

10. vers A transzcendentalistának mindig arra kell törekednie, hogy elméjét a LegfelsĂľbb Lélekre rögzítse. Egyedül, elvont helyen kell élnie, mindig figyelmesen szabályozva elméjét. Meg kell szabadulnia minden vágytól és birtoklásérzettĂľl.

11-12. vers A yoga gyakorlásához szükséges, hogy az ember szent és elvont környezetet keressen magának. Terítsen kusa-szénát a földre, amit elĂľbb ĂľzbĂľrrel, majd ruhadarabbal fedjen le. Az ülés ne legyen sem túl magas, sem túl alacsony. Ezután a yogi vegyen fel egy stabil, mozdulatlan ülĂľhelyzetet, s gyakorolja a yogát elméje, valamint érzékei szabályozásával - tisztítva szívét, s egy pontra rögzítve elméjét.

13-14. vers Testét, nyakát, és fejét egyenes vonalban tartsa, szemét orrhegyére szögezze rendületlenül! Ily módon - nyugodt és szabályozott elmével, félelemtĂľl felszabadultan, a nemi élettĂľl teljesen mentesen - szívében Rajtam meditáljon, s Engem tegyen élete végsĂľ céljának!

15. vers A testét, tetteit és elméjét ily módon szabályozó, az anyagi létet megszüntetĂľ misztikus transzcendentalista Isten birodalmát (Krsna hajlékát) éri el.

16. vers Óh, Arjuna, az nem lehet yogi, aki túl sokat vagy túl keveset eszik, vagy alszik.

17. vers Akinek mérsékelt az evése, alvása, munkája és pihenése, az minden anyagi fájdalmat képes megszüntetni a yoga gyakorlása által.

18. vers Úgy mondják, ha a yogi elméje a Transzcendensben gyökerezik, s képes azt a gyakorlatok által fegyelmezni, akkor elérte a yoga célját.

19. vers Ahogyan szélcsendes helyen sem lobog a gyertyaláng, úgy az elméjét szabályozó yogi is mindig rendületlen marad a Transzcendensen való meditálásában.

20-23. Vers A tökéletesség szintjét samadhinak, vagy transznak hívják. Ilyenkor a yoga gyakorlása által az ember elméje minden anyagi szellemi tevékenységtĂľl mentes. JellemzĂľje, hogy a yogi ebben az állapotban tiszta elméje segítségével megláthatja önvalóját, s örömet, élvezetet tud meríteni abból. Ezen az örömteli síkon az ember kötetlen, lelki boldogságban él, s transzcendentális érzékszerveivel élvezni tudja azt. E szilárd helyzetben az igazságtól sohasem tér el, s érzi: ennél nagyobb nyereségre soha nem tehet szert. Ezt a fokot elérve kiegyensúlyozott és rendületlen még a legnagyobb nehézségek közepette is. Ez a valódi szabadság, mely felold az anyagi kapcsolatok okozta szenvedések alól.

24. vers Az embernek törhetetlen elszántsággal és hittel kell gyakorolnia a yogát. Kivétel nélkül meg kell válnia a hamis egóból eredĂľ összes anyagi vágytól, s elméje által minden oldalról, egytĂľl egyig szabályoznia kell érzékeit.

25. vers Az ember teljes meggyĂľzĂľdéssel, lépésrĂľl lépésre, értelme segítségével szilárduljon meg a transzban, vagyis elméjét egyedül a LegfelsĂľbb Lélekre rögzítse, és semmi másra ne gondoljon.

26. vers Az embernek határozottan vissza kell térítenie elméjét az önvaló felügyelete alá, csapongó és határozatlan természete miatt bármikor és bárhová is vándoroljon az.

27. vers Az a yogi, akinek elméje Rajtam nyugszik, biztosan eléri a legmagasabbrendĂť boldogságot. A Brahmannal való azonosulása által felszabadult, elméje békéssé vált, szenvedélye lecsendesült, s megszabadult a bĂťntĂľl.

28. vers A lelki megvalósításban, az önvalóban szilárdan horgonyzó, az anyagi szennyezĂľdéstĂľl megtisztult yogi a LegfelsĂľbb Tudattal állandó kapcsolatba kerülve eléri a boldogság legmagasabb fokát.

29. vers Az igazi yogi minden élĂľlényben Engem, s minden lényt Bennem lát. Valóban, az igazi énjét megvalósított yogi Engem lát mindenhol.

30. vers Aki mindenhol Engem, és mindent Bennem lát, számára Én sohasem veszek el, s Ăľ sem vész el számomra soha.

31. vers Az a yogi, aki tudja, hogy Én egy és ugyanaz vagyok, mint a minden élĂľlényben lakozó FelsĂľlélek, imád Engem, és mindig, minden körülmények között Velem marad.

32. vers Óh, Arjuna, az a tökéletes yogi, aki minden boldog vagy boldogtalan élĂľlényben magából kiindulva látja a hasonlóságot.

33. vers Arjuna szólt: Óh, Madhusudana, számomra úgy tĂťnik, hogy az Általad ismertetett yoga nem praktikus, sĂľt elviselhetetlen, mert az elme nyugtalan és ingatag.

34. vers Óh, Krsna, én úgy látom, hogy könnyebb megállítani a szelet, mint szabályozni az elmét - nyugtalansága, fegyelmezetlensége, csökönyössége és hihetetlen ereje miatt.

35. vers A Magasztos Úr szólt: Óh, Kunti erĂľs karú fia, a nyugtalan elmét legyĂťrni nagyon nehéz, ez kétségtelen, de az állandó gyakorlás és elkülönülés célhoz vezet.

36. vers Az önmegvalósítás nehéz feladat annak, kinek elméje zabolátlan. De a szabályozott elméjĂť, a helyes eszközzel törekvĂľ számára biztosított a siker. Ez az Én véleményem.

37. vers Arjuna kérdezett: Mi a sorsa az olyan embernek, akinek hite ugyan van, de nem kitartó, s bár az önmegvalósítás folyamatába belefog, túlságosan világias elméje miatt késĂľbb letér az útról, tehát a misztika tökéletességét nem éri el?

38. vers Óh, erĂľskarú Krsna, vajon a Transzcendencia útjáról letért ember nem fog-e a széltĂľl szétkergetett felhĂľhöz hasonlóan elveszni?

39. vers Óh, Krsna, ez az én kétségem. Kérlek, segíts ezt teljesen szétoszlatni, mert Rajtad kívül erre senki sem képes!

40. vers A Magasztos Úr így válaszolt: Óh, Prtha fia, a jámbor cselekedeteket végzĂľ transzcendentalistát nem éri elmúlás sem ebben, sem a lelki világban. A jótevĂľt sohasem gyĂľzi le a gonosz.

41. vers A sikertelen yogi sok-sok évig fogja a jámbor élĂľlények bolygóin élvezni az életet, majd gazdag, arisztokratikus vagy becsületes emberek családjában fog újraszületni.

42. vers Az is lehet, hogy nagytudású yogi családjába születik, ami ebben a világban bizony nem kis dolog.

43. vers Óh, Kuru fia, az ilyen szerencsés születés után a yogi ismét ráébred elĂľzĂľ életének isteni tudatára, és a teljes siker érdekében megpróbál további elĂľrelépést tenni.

44. vers ElĂľzĂľ élete isteni tudata folytán automatikusan vonzódni fog a yoga elveihez, anélkül, hogy kutatna utánuk. Az ilyen, tudásra vágyó, yogára törekvĂľ transzcendentalista felette áll az Írások rituális elveinek.

45. vers Amikor a yogi komoly eltökéltséggel hozzáfog, hogy még jobban elĂľrehaladjon, akkor a sok-sok életen át tartó gyakorlat után megtisztul minden szennytĂľl, és végül eléri a legfelsĂľbb célt.

46. vers A yogi jobb az aszkétánál, az empirikus filozófusnál és a munkája gyümölcseiért dolgozónál is. Óh, Arjuna, ezért légy yogi minden körülmény között!

47. vers Aki nagy hittel mindig Bennem lakozik, s Engem imád transzcendentális szeretĂľ szolgálatában, az a legmeghittebben egyesül Velem a yogában, s az összes yogi közül Ăľ a legkiválóbb.

Hetedik fejezet - Az Abszolútról szóló tudás

1. vers A Magasztos Úr szólt: Halld most, óh, Prtha fia, hogyan ismerhetsz meg Engem teljesen, kétségtelenül, a Rólam való teljes tudat által, a yoga gyakorlásával, az elmét Rám irányítva!

2. vers Most részletesen megmagyarázom neked a fenomenális és a lelki tudományt is, s ha megértetted ezeket, nem lesz már semmi, amit tudnod kellene.

3. vers Sok ezer ember közül talán egy törekszik tökéletességre, s a tökéletességet elértek közül igazán alig ismer Engem egy is.

4. vers Föld, tĂťz, víz, levegĂľ, éter, elme, értelem és hamis ego - e nyolc képezi az Én különálló anyagi energiámat.

5. vers Óh, ErĂľs-karú, ezen alsóbbrendĂť természeten kívül van egy felsĂľbbrendĂť energiám, mégpedig az anyagi természettel küzdĂľ élĂľlények, akik fenntartják az univerzumot.

6. vers MeggyĂľzĂľdhetsz arról, hogy Én vagyok a forrása és a feloszlása minden anyaginak és lelkinek.

7. vers Óh, bĂľség meghódítója, Nálamnál nincsen felsĂľbb igazság. Minden Rajtam nyugszik, mint gyöngysor a fonálon.

8. vers Óh, Kunti fia, Én vagyok a víz íze, a Nap és a Hold fénye, az om szótag a védikus mantrákban, a hang az éterben, és az emberi képesség.

9. vers Én vagyok a föld eredeti illata, a tĂťz heve, az élĂľk élete, valamint minden aszkéta vezeklése.

10. vers Óh, Prtha fia, tudd meg hát: Én vagyok minden lét eredeti magja, az értelmesek értelme, a hatalmasok bátorsága.

11. vers Óh, Bharaták ura, Én vagyok az erĂľ az erĂľsekben, azokban, akik vágy és szenvedély nélküliek; és Én vagyok az a nemi élet, amely nem ellenkezik a vallásos elvekkel.

12. vers Mindegyik létállapot az Én energiámból nyilvánul meg, legyen az a jóság, a szenvedély vagy a tudatlanság kötĂľerejében. Tudd meg, hogy bizonyos értelemben Én vagyok minden, de mégis független mindentĂľl. Rám nem hatnak az anyagi természet kötĂľerĂľi.

13. vers A három kötĂľerĂľtĂľl megtévesztett világ nem ismer Engem, aki a gunák felett állok, aki kimeríthetetlen vagyok.

14. vers Az anyagi természet három kötĂľerejébĂľl álló Isteni energiámat nagyon nehéz legyĂľzni. De akik átadták magukat Nekem, azok könnyen túllépnek rajta.

15. vers Az alábbi bĂťnös emberek nem hódolnak meg ElĂľttem: a felettébb ostobák, az emberiség alja, akiket az illúzió megfosztott tudásuktól, s akik a démonok ateista természetével rendelkeznek. 16. vers Óh, Bharaták legjobbja, négyféle jámbor ember végez odaadó szolgálatot Nekem: aki szenved, az anyagi javakra vágyó, a kíváncsi, és aki az Abszolútról szóló tudás után kutat.

17. vers Ezek közül a teljes tudással rendelkezĂľ bölcs a legjobb, aki a tiszta, odaadó szolgálat által egyesül Velem, mert nagyon kedves Vagyok neki, és Ăľ is kedves Számomra.

18. vers Ezek a bhakták kétségtelenül mind nemes lelkek, de aki a Rólam szóló tudással rendelkezik, arra mint Bennem lakozóra tekintek Én. Transzcendentális szolgálata által Ăľ elér Engem, a legvégsĂľ célt.

19. vers Sok-sok születés és halál után az igazi tudást elsajátító ember átadja magát Nekem, mert tudja, hogy Én vagyok minden ok oka. Az ilyen nagy lélek bizony ritka.

20. vers Kiknek elméjét eltorzították az anyagi vágyak, meghódolnak a félistenek elĂľtt, és követik a saját természetük szerint kiszabott imádatszabályokat.

21. vers Mihelyt valaki a félisteneket kívánja imádni, Én [a mindenki szívében jelenlevĂľ FelsĂľlélek] megszilárdítom hitét, hogy átadhassa magát annak a félistennek.

22. vers Ilyen hittel felruházva, a kiválasztott félisten kegyét keresĂľ vágyai teljesülnek. Valójában azonban egyedül Én vagyok az, aki ezeket az áldásokat adja.

23. vers A csekély értelmĂť emberek a félisteneket imádják, de az efféle hódolat gyümölcsei korlátoltak és mulandóak. A félistenek imádói a hozzájuk tartozó bolygókra jutnak, míg bhaktáim végül az Én legfelsĂľbb bolygómra kerülnek.

24. vers Az ostobák, akik nem ismernek Engem, azt hiszik, úgy öltöttem fel ezt a formát és személyiséget. Csekély tudásuk révén nem ismerik felsĂľbb természetemet, mely változatlan és páratlan.

25. vers Én sohasem nyilvánulok meg a balgák és az értelem nélküliek elĂľtt. Számukra rejtve maradok belsĂľ teremtĂľ energiám, a yoga-maya által, így a megtévesztett világ Engem, a megszületetlent és kimeríthetetlent nem ismer.

26. vers Óh, Arjuna, mint az Istenség LegfelsĂľbb Személyisége, Én tudok mindenrĂľl, ami a múltban történt, ami most történik, s mindenrĂľl, ami a jövĂľben történni fog. Az összes élĂľlényt ismerem, Engem azonban senki sem.

27. vers Óh, Bharata leszármazottja, óh, ellenség fenyítĂľje, minden élĂľlény illúzióban születik, legyĂľzve a vágy és a gyĂťlölet kettĂľsségétĂľl.

28. vers Akik jámboran cselekedtek ebben és elĂľzĂľ életükben, akiknek bĂťnös tettei teljesen kipusztultak, s akik megszabadultak az illúzió ellentétpárjaitól, azok határozottan hozzáfognak Szolgálatomhoz.

29. vers Az értelmes emberek, akik igyekeznek megszabadulni az öregségtĂľl és haláltól, menedéket keresnek a Hozzám irányuló odaadó szolgálatban. Valójában Ăľk a Brahman, mert mindent tudnak a transzcendentális és a gyümölcsözĂľ cselekedetekrĂľl.

30. vers Akik úgy ismernek Engem, mint a LegfelsĂľbb Urat, mint az anyagi megnyilvánulás irányító elvét, a félistenek eredetét és az összes áldozat fenntartóját, azok szilárd elmével képesek megérteni és felismerni Engem még a halál pillanatában is.

Nyolcadik fejezet - A LegfelsĂľbb elérése

1. vers Arjuna így kérdezett: Óh, Uram, óh, LegfelsĂľbb Személy, kérlek, magyarázd meg nekem, mi a Brahman! Mit értsek az önvaló s a gyümölcsözĂľ cselekedetek alatt, mi ez az anyagi megnyilvánulás, és kik a félistenek?

2. vers Óh, Madhusudhana, hogyan, és a test melyik részén él az áldozat Ura? Miként tudhatnak Rólad a halál pillanatában azok, akik odaadó szolgálatot végeznek?

3. vers A LegfelsĂľbb Személy eképpen válaszolt: Az elpusztíthatatlan, transzcendentális élĂľlényt Brahmannak, örök természetét pedig önvalónak hívják. Az anyagi testek fejlĂľdését szolgáló tetteket karmának, vagyis gyümölcsözĂľ cselekedeteknek nevezik.

4. vers A fizikai természetet végtelenül változékonynak ismerik. Az univerzum a LegfelsĂľbb Személy kozmikus formája, és Én vagyok az az Úr, akit a megtestesült lelkek szívében lakozó FelsĂľlélek képvisel.

5. vers Bárki legyen is az, ha a halál pillanatában Rám emlékezve hagyja el testét, minden kétséget kizárva azonnal eléri az Én természetemet.

6. vers Ki milyen létre gondol teste elhagyásakor, azt éri majd el kétségtelenül.

7. vers Ezért, óh, Arjuna, gondolj mindig Rám, s ezzel egyidejĂťleg hajtsd végre harcosi kötelességed! Tetteid Nekem ajánlva, elméd és értelmed rendületlenül Rám függesztve, kétségtelenül elérsz Engem.

8. vers Óh, Partha, aki Rajtam, az Istenség LegfelsĂľbb Személyiségén meditál, elméjében állandóan Rám emlékezve, anélkül, hogy eltérne az útról, az biztosan elér Engem.

9. vers Az ember úgy meditáljon a LegfelsĂľbb Személyen, mint olyanon, aki mindentudó, a legĂľsibb irányító, kisebb a legkisebbnél, a fenntartója mindennek, túl van az anyagi felfogáson, felfoghatatlan, s mindig egy személy. Ragyogó Ăľ, mint a Nap, s mivel transzcendentális - túl van ezen az anyagi természeten.

10. vers Aki a halál beálltakor életlevegĂľjét a két szemöldöke közé rögzíti, és teljes odaadással a LegfelsĂľbb Személyre emlékezik, az minden kétséget kizárva eljut az Istenség LegfelsĂľbb Személyiségéhez.

11. vers A Vedákat jól ismerĂľ bölcsek, akik az omkarát vibrálják, és a lemondás rendjének nagy szentjei a Brahmanba hatolnak. Az ilyen tökéletesség után vágyakozók cölibátusban élnek. Most pedig röviden elmagyarázom neked azt a folyamatot, amely által felszabadulhat az ember.

12. vers A yoga elkülönülést jelent mindennemĂť érzéki tevékenységtĂľl. Gondolatait a szívre összpontosítva, érzékeinek összes ajtaját bezárva, életlevegĂľjét a koponya felsĂľ részében tartva, az ember egyre jobban meggyökerezhet a yogában.

13. vers Ha a yogát elsajátító és a betĂťk tökéletes kombinációjából eredĂľ szent om szótagot vibráló személy teste elhagyásakor az Istenség LegfelsĂľbb Személyiségére gondol, akkor minden bizonnyal a lelki bolygókra jut.

14. vers Óh, Prtha fia, aki szüntelenül Rám gondol, könnyen el is ér Engem, mert az ilyen személy állandóan odaadó szolgálatban él.

15. vers A nagy lelkek, az odaadó yogik, miután elértek Engem, soha többé nem térnek vissza ebbe a szenvedésekkel teli, átmeneti világba, mert már abszolút tökéletességhez jutottak.

16. vers Az anyagi világ a legfelsĂľbb bolygótól a legalacsonyabbig a szenvedések helye, ahol az ismétlĂľdĂľ születés és halál uralkodik. Óh, Kunti fia, ha valaki eljut az Én környezetembe, annak sohasem kell újra születnie.

17. vers Ezer földi korszak Brahma egy napja, másik ezer egy éjszakája. 18. vers Brahma napjának hajnalán élĂľlények sokasága kel életre, alkonyán pedig minden megsemmisül.

19. vers Óh, Partha, újra meg újra jön a nap, élénk lények tömegét hozván, de a következĂľ éjszakára mind eltĂťnik reménytelenül.

20. vers Ám létezik egy másik természet is, amely ehhez a megnyilvánult és megnyilvánulatlan anyaghoz képest örök, transzcendentális, páratlan és sohasem semmisül meg. Az a világ még akkor is megĂľrzi eredeti létét, amikor ebben a világban már minden megsemmisült.

21. vers Azt a legfelsĂľbb világot megnyilvánulatlannak és múlhatatlannak hívják. Az az Én felsĂľbb hajlékom, s a legvégsĂľ cél. Aki egyszer eljut oda, nem tér vissza többé.

22. vers A mindenkinél hatalmasabb Istenség LegfelsĂľbb Személyiségét kizárólag vegyítetlen szeretettel lehet elérni. Habár lelki hajlékán tartózkodik, mégis áthat mindenen, és Ăľbenne van minden, ami létezik.

23. vers Óh, Bharaták legjobbja, most a különbözĂľ idĂľpontokat magyarázom el neked, amikor az ember örökre, vagy pedig csak egy idĂľre hagyja el ezt a világot.

24. vers A Brahmant ismerĂľk kedvezĂľ pillanatban, a tĂťzisten hatásának ideje alatt, fényben, a holdvilágos két hét és a Nap északi pályájának hat hónapja alatt távoznak el e világból.

25. vers A yogi ismét visszatér, ha a füst, az éjszaka, a holdfogyatkozás két hete és a Nap déli pályájának hat hónapja alatt hagyja el ezt a világot, illetve ha a Holdra jut.

26. vers Az anyagi világegyetem elhagyásának két módjáról írnak a Vedák. Az egyik világosságban, a másik sötétségben történik. A világosságban távozó nem jön vissza, míg a sötétségben elmenĂľnek vissza kell térnie.

27. vers Óh, Arjuna, a bhakták ismerik e két utat, és sohasem kerülnek tévhitbe. Ezért gyökerezz szilárdan az odaadásban!

28. vers Az odaadó szolgálat útját járó személy nincs megfosztva az olyan eredményektĂľl, melyek különben a Vedák tanulmányozásából, az önsanyargató áldozatok végzésébĂľl, adományozásból vagy filozófiai és gyümölcsözĂľ cselekedetekbĂľl származnak. Ăľ végül is eljut a transzcendentális világba.

Kilencedik fejezet - A legbizalmasabb tudás

1. vers A LegfelsĂľbb Személy szólt: Kedves Arjunám, mivel te sohasem irigykedsz Rám, átadom neked a legtitkosabb bölcseletet, melyet megismerve megszabadulsz az anyagi lét szenvedéseitĂľl.

2. vers Ez a tudás a bölcsesség királya, a legnagyobb titok az összes titok közül. Ez a legtisztább tudás, örökkévaló, örömmel végezhetĂľ, és a vallás tökéletessége, mert megvalósítása által közvetlen tapasztalatot nyújt az önvalóról.

3. vers Óh, Ellenség LegyĂľzĂľje, akik az odaadó szolgálatban nem rendelkeznek hittel, azok nem érhetnek el Engem, hanem visszatérnek az anyagi világbeli születéshez és halálhoz.

4. vers Megnyilvánulatlan formámban ezt az egész univerzumot áthatom. Minden lény Bennem van, de Én nem vagyok bennük.

5. vers És mégsem nyugszik Bennem minden teremtett. Íme misztikus hatalmam! Habár Én vagyok az összes élĂľlény fenntartója, s jelen vagyok mindenhol, mégis Én Magam vagyok a teremtés eredeti forrása.

6. vers Tudd meg, hogy minden élĂľlény úgy nyugszik Bennem, miként a mindenhol fújó, erĂľs szél állandóan az éteri Ăťrben.

7. vers Óh, Kunti fia, a korszak végével minden anyagi megnyilvánulás visszatér Belém, de a következĂľ korszak hajnalán újra teremtek energiám által.

8. vers Ez az egész kozmikus megnyilvánulás Nekem van alárendelve. Akaratom által újra meg újra megnyilvánul, s végezetül akaratom által is semmisül meg.

9. vers Óh, Dhananjaya, mégsem kötnek meg ezek a tettek Engem. Mindig különálló vagyok tĂľlük, mintha semleges lenne helyzetem.

10. vers Óh, Kunti fia, az anyagi természet az Én irányításom alatt mĂťködik, létrehozva a mozgó és mozdulatlan lényeket. Az anyagi természet törvénye alapján ismétlĂľdve teremtĂľdik, és semmisül meg ez a megnyilvánulás.

11. vers Az ostobák kigúnyolnak, mikor alászállok emberi alakomban. Nem ismerik transzcendentális természetem és mindenek felett álló, páratlan uralmam.

12. vers Ezek a megtévesztett emberek vonzódnak a démoni és ateista nézetekhez. Ebben az illuzórikus állapotban a felszabaduláshoz, a gyümölcsözĂľ tettekhez és a tudomány mĂťveléséhez fĂťzött összes reményük vereséget szenved.

13. vers Óh, Prtha fia, a nagy lelkek, akik nincsenek illúzióban, az Isteni természet védelme alatt állnak. Teljesen lefoglalják magukat az odaadó szolgálatban, mert az Istenség LegfelsĂľbb Személyiségeként, eredetinek és kimeríthetetlennek ismernek Engem.

14. vers Ezek a nagy lelkek állandóan az Én dicsĂľségem zengik, nagy elszántsággal igyekeznek, s leborulva ElĂľttem szüntelen odaadással imádnak Engem.

15. vers A tudást mĂťvelĂľk a LegfelsĂľbb Urat imádják, mint a páratlanul állót, a sokban jelenlevĂľt és az univerzális formát.

16. vers Én vagyok a szertartás, az áldozat, az Ăľsatyáknak szóló áldozás, a gyógyító fĂť és a transzcendentális mantra. Én vagyok a vaj, a tĂťz és a felajánlás.

17. vers Én vagyok az univerzum atyja, az anya, a fenntartó és az Ăľsatya. Én vagyok a tudás tárgya, a tisztító és az om szótag. A Rg,Sama és Yajur szintén Én vagyok.

18. vers Én vagyok a cél, a fenntartó, az úr, a tanú, a hajlék, a menedék és a legkedvesebb barát. Én vagyok a teremtés és a megsemmisülés, mindennek alapja, a nyugvóhely és az örök mag.

19. vers Óh, Arjuna, Én adom a hĂľt, s Én irányítom az esĂľt és a szárazságot. Én vagyok a halhatatlanság megszemélyesítĂľje is; a létezĂľk és a nemlétezĂľk egyaránt Bennem vannak.

20. vers Akik a felsĂľbb bolygókra vágyva a Vedákat tanulmányozzák, és a soma italt fogyasztják, azok közvetve imádnak Engem. Ăľk Indra bolygóján fognak megszületni, hogy isteni élvezetekben vegyenek részt.

21. vers A mennyei érzéki örömök élvezete után ismét visszatérnek a halandók bolygójára. Így a védikus elveket követve csupán röpke boldogsághoz jutottak.

22. vers De akik odaadással imádnak Engem, transzcendentális Formámon meditálva, azoknak elhozom, amire szükségük van, s megĂľrzöm, amijük van.

23. vers Óh, Kunti fia, amit az ember a félisteneknek ajánl, igaz tudás nélkül teszi, hiszen valójában Engem illet az.

24. vers Én vagyok az egyetlen élvezĂľ, és az áldozat egyedüli célja. Visszaesnek azok, akik nem ismerik fel igazi, transzcendentális természetemet.

25. vers A félisteneket imádók a félistenek között fognak újraszületni, akik a szellemeket és hasonlókat imádják, azok közéjük születnek, az Ăľsatyák imádói az Ăľsatyákhoz jutnak, s akik Engem imádnak, azok Velem fognak élni.

26. vers Ha valaki szeretettel és áhítattal áldoz Nekem egy levelet, virágot, gyümölcsöt vagy egy kis vizet, Én elfogadom azt.

27. vers Óh, Kunti fia, ajánld fel Nekem mindazt, amit cselekszel, eszel, elajándékozol, valamennyi vezekléseddel együtt!

28. vers Ily módon megszabadulsz a jó és a rossz cselekedetek összes visszahatásától, s a lemondás ezen elvével felszabadulszz, és eljutsz Hozzám.

29. vers Én mindenkivel szemben egyenlĂľ vagyok: senkire sem irigykedem, és olyan sincs, akivel pártoskodnék. De aki odaadással szolgál Engem, az Bennem van, a barátja vagyok, s Nekem is barátom Ăľ.

30. vers Még ha valaki a legszörnyĂťbb tettet is követi el, ha odaadó szolgálatot végez, szentnek kell tekinteni, mert a helyes utat járja.

31. vers Hamarosan tisztességessé válik, és maradandó békét ér el. Óh, Kaunteya, hirdesd bátran, az Én hívem nem vész el soha!

32. vers Óh, Partha, legyen az bárki: nĂľ, kereskedĂľ, vagy alacsony család szülötte, ha oltalmat keres Nálam, elérheti a legfelsĂľbb rendeltetési helyet.

33. vers Akkor hát mennyivel jobbak a brahmanák, az igazak, a bhakták és a szent királyok! Ăľk ebben az ideiglenes és nyomorúságos világban szeretettel szolgálnak Engem.

34. vers Elmédben gondolj mindig Rám, légy bhaktám, ajánld hódolatodat Nekem, és imádj Engem! A Bennem való teljes elmélyüléssel biztosan eljutsz Hozzám.

Tizedik fejezet - Az Abszolút fensége

1. vers A LegfelsĂľbb Úr szólt: Óh, kedves barátom, erĂľskarú Arjuna, figyelj ismét abszolút szavaimra, melyeket a te érdekedben szólok, s melyek megörvendeztetnek majd.

2. vers A félistenek serege és a kiváló szentek sem ismerik származásomat, mert Én vagyok mindnyájuk eredete minden tekintetben.

3. vers Aki Engem megszületetlennek, kezdet nélkülinek és az összes világ LegfelsĂľbb Urának ismer, az a többi halandótól eltérĂľen mentes az illúziótól és minden bĂťntĂľl.

4-5. vers Értelem, tudás, kétségtĂľl és tévhittĂľl való mentesség, megbocsátás, igazmondás, önszabályozás, nyugalom, gyönyör és fájdalom, születés és halál, félelemnélküliség, erĂľszaknélküliség, kiegyensúlyozottság, elégedettség, vezeklés, adományozás, hírnév és becstelenség - egyedül TĂľlem származik mindez.

6. vers A hét nagy bölcs, s az Ăľket megelĂľzĂľ másik négy tudós, valamint a Manuk [az emberiség atyái] az Én elmémbĂľl születtek, s e bolygók összes lénye tĂľlük származik.

7. vers Aki igazán ismeri az Én dicsĂľségemet és hatalmamat, az vegyítetlen odaadó szolgálatba fog - ehhez semmi kétség sem fér.

8. vers Én vagyok az eredete a lelki és az anyagi világnak, minden BelĂľlem árad. A bölcsek, akik tudva tudják ezt, megkezdik odaadó szolgálatukat, és tiszta szívbĂľl imádnak Engem.

9. vers Tiszta híveim gondolatai Bennem lakoznak, életüket Nekem ajánlották fel. Nagy örömöt, elégedettséget élveznek Ăľk, amikor felvilágosítják egymást, és Rólam társalognak.

10. vers Akik szüntelen odaadással élnek, és szeretettel imádnak Engem, azoknak megadom azt az értelmet, amellyel eljuthatnak Hozzám.

11. vers EgyüttérzésbĂľl szívükben lakozom, s a tudás fénylĂľ lámpásával szétoszlatom a tudatlanságból származó sötétséget. 12-13. vers Arjuna szólott: Te vagy a LegfelsĂľbb Brahman, a legvégsĂľ hajlék, a tisztító, az Abszolút Igazság és az örök isteni Személy. Te vagy az Ăľsi Isten, transzcendentális és eredeti, és Te vagy a megszületetlen, mindent átható szépség. Narada, Asita, Devala és Vyasa, valamint minden más nagy bölcs ezt hirdeti Rólad, és most Te Magad is ezt mondod nekem.

14. vers Óh, Krsna, igazságként fogadom el mindazt, amit nekem elmondtál. Sem a félistenek, sem pedig a démonok nem ismerik személyedet, óh, Uram.

15. vers Bizony egyedül csak Te ismered Magad képességeid által, óh, mindenek eredete, lények Ura, istenek Istene, óh, LegfelsĂľbb Személy, univerzum Ura!

16. vers Kérlek, beszélj nekem részletesen isteni erĂľidrĂľl, melyek által áthatod a világokat, és bennük lakozol!

17. vers Óh, LegfelsĂľbb Misztikus, hogyan lehet Téged megismerni a szüntelen meditálás folyamatával? Óh, Magasztos Úr, milyen sajátságos formákban elmélkedjem Rajtad?

18. vers Kérlek, beszélj még egyszer részletesen hatalmas képességeidrĂľl és dicsĂľségedrĂľl, mert sohasem fáradok bele ambróziás szavaid hallgatásába.

19. vers A Magasztos Úr szólott: Jó, beszélni fogok neked, óh, Kuruk legjobbja, csodálatos megnyilvánulásaimról, de csak a legfontosabbakról, mert fenségemnek nincsen határa.

20. vers Óh, Gudakesa, Én vagyok a Lélek, aki ott lakozik minden élĂľlény szívében. Én vagyok minden lény kezdete, közepe és vége.

21. vers Az Adityák közül Visnu, a csillagok közül a ragyogó Nap vagyok. A Marutok közül Marici, a világító égitestek közül pedig a Hold.

22. vers A Vedák közül a Sama-veda vagyok, a félistenek közül Indra, az érzékek közül az elme, s Én vagyok az életerĂľ [tudat] minden élĂľlényben.

23. vers A Rudrák közül az Úr Siva vagyok, a Yaksák és Raksasák közül a vagyon ura, Kuvera, a Vasuk közül a tĂťz [Agni], a hegyek közül Meru.

24. vers Óh, Arjuna, tudd meg, hogy a papok közül Brhaspati fĂľpap, az odaadás ura vagyok. A generálisok közül Skanda, a háború ura, a vízgyĂťjtĂľk közül az óceán.

25. vers A nagy bölcsek közül Bhrgu, a vibrációkban a transzcendentális om vagyok. Az áldozatokból a Szent Nevek vibrálása [japa], a mozdíthatatlan dolgok közül a Himalája.

26. vers Valamennyi fa közül a szent fügefa, a félisten-bölcsek közül Narada, a félistenek énekesei közül Citraratha, a tökéletes lények közül Kapila vagyok.

27. vers Tudd meg, hogy a lovak közül az óceánból származó, a halhatatlanság elixírjébĂľl született Uccaihsrava vagyok. A királyi elefántok közül Airavata, az emberek közül a király.

28. vers A fegyverek közül a villám, a tehenek közül surabhi, a mértéktelen tejelĂľ, az ĂľsnemzĂľk közül Kandarpa, a szerelem istene, a kígyók közül a legnagyobb, Vasuki vagyok.

29. vers A felsĂľbb bolygóbeli Naga kígyók közül Ananta, a vízi istenségek közül Varuna, az eltávozott Ăľsök közül Aryama, s a törvényt hozók közül Yama, a halál ura vagyok.

30. vers A Daitya démonok közül az odaadó Prahlada, a hódítók közül az idĂľ, a vadállatok közül az oroszlán, a madarak közül Garuda, Visnu tollas hordozója vagyok.

31. vers A tisztító dolgok közül a szél, a fegyverforgatók közül Rama, a halfajták közül a cápa, a folyóvizek közül a Gangesz vagyok.

32. vers Óh, Arjuna, az összes teremtmény közül Én vagyok a kezdet, a közép és a vég. A tudományok közül az önvalóról szóló lelki tudomány, a logikában a végsĂľ igazság vagyok.

33. vers A betĂťkbĂľl az A, az összetett szavakban a kettĂľs szó vagyok, de Én a kimeríthetetlen idĂľként is létezem. A teremtĂľk közül Brahma vagyok, kinek sokarcú feje minden irányban lát.

34. vers Én vagyok a mindenkit elpusztító halál, és a jövĂľben keletkezĂľ dolgok létrehozója. A nĂľk közül hírnév, szerencse, beszéd, memória, értelem, hĂťség és türelem vagyok.

35. vers A himnuszok közül az Úr Indrának énekelt Brhat-sama vagyok. A versek közül Én vagyok a Gayatri, amit a brahmanák vibrálnak naponta. A hónapok közül az aratás hónapja, az évszakok közül a virágot fakasztó tavasz vagyok.

36. vers A csalások közül a szerencsejáték, a ragyogók között a ragyogás, de Én vagyok a gyĂľzelem, a kaland és az erĂľsek ereje is.

37. vers Vrsni leszármazottai közül Vasudeva, a Pandavák között Arjuna, a bölcsek közül Vyasa, s a nagy gondolkodók közül Usana vagyok.

38. vers A büntetések közül a büntetés lesújtó botja, a gyĂľzelemre vágyók közül az erkölcs, a csend formájában a titkok Ăľre, a bölcsek között a bölcsesség vagyok.

39. vers Óh, Arjuna, ezenkívül Én vagyok minden lét teremtĂľ magja. Nincsen olyan mozgó vagy mozdulatlan lény, ami létezhetne Nélkülem.

40. vers Óh, ellenség hatalmas legyĂľzĂľje, isteni megnyilvánulásaim végtelenek. Amit felsoroltam neked, az töredéke csupán végtelen fenségemnek.

41. vers Tudd meg, hogy minden gyönyörĂť, dicsĂľséges és hatalmas teremtmény pompám szikrájából születik csupán.

42. vers De mire való ez a részletes tudomány, óh, Arjuna? Énem parányi töredékével áthatom, és fenntartom ezt az egész univerzumot.